Hírek téma szerint
Újabb közel 200 darab közterületi, nyitott hulladékgyűjtő edényre szerelnek fedelet a Budapesti Közművek szakemberei - a tavaly indított és hatékonynak bizonyuló kezdeményezés folytatásaként – a „kukákban guberáló” madarak megfékezésére.
A Magyar Közút kiemelt figyelmet fordít idén a kezelésében lévő utak menti területek karbantartására, így nemcsak a mintegy 200 millió négyzetméternyi zöldfelület kaszálási munkáira, hanem a szemétszedési munkákra is. A társaság korábban többször is eredményes szemétgyűjtési akciót szervezett, most pedig egy teljes hetet jelölt meg legújabb szemétgyűjtési kampányára. A június 12-ei héten így nemcsak saját mérnökségi és irodai dolgozóik gyűjtik majd az illegálisan kidobott út menti szemetet országszerte, hanem 2023. június 4-ig önkéntesek csatlakozását is várják a szervezők.
Egy eredmény eldönteni látszik a dilemmát, a kérdést, amit a tudatos csecsemős szülők nap mint nap feltesznek maguknak: mire költsünk, milyen pelenkát használjunk, ha jót akarunk a babánknak és egyben kímélni akarjuk a bolygót? A mosható pelenkák valóban jobbak a környezet számára, mint az eldobható pelenkák? A brit Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Minisztérium elkészítette a moshatók és az eldobhatók életciklus-elemzését.
A magyarok nagyon is tisztában vannak az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés globális problémáival, de csak akkor lehet rávenni őket a zöld átállásra, ha egyértelműen meggyőzik őket, hogy abból egyéni hasznuk van – derül ki abból a frissen publikált kutatásból, amelyet a Policy Solutions, a Friedrich Ebert Stiftung és a brüsszeli Foundation for European Progressive Studies (FEPS) készített.
Tavaly nyáron a Qubit elsőként számolt be a Balaton Sound fesztivál megdöbbentő környezeti hatásáról, vagyis arról, hogy a Zamárdiban éjjel-nappal zajló zenés-táncos ifjúsági tömegmulatság alig egy hete alatt annyi kokain, ketamin és MDMA kerül a vízbe, ami már kifejezetten ártalmas a tó élővilágára.
Semmivel sincs rosszabb helyzetben a Balaton a mikroműanyag-szennyezés terén, mint bármelyik másik európai édesvizű tó, mondta a Qubitnek Svigruha Réka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, aki kollégáival a Science of The Total Environment folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban először tárta fel a tó mikroműanyag-szennyeződésének mértékét és annak egy ökotoxikológiában gyakran használt modellállatra, a nagy vízibolhára gyakorolt élettani hatásait.
Az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynöksége, az EPA által akkreditált laboratóriumi vizsgálatok 18 népszerű amerikai kontaktlencsemárka termékeiben mutattak ki extrém magas PFA-koncentrációt – adta közre az Európai Unió (EU) környezetvédelmi szakportálja, az ENDS Report.
A Hulladékmentes Tisza programot a Tiszai PET Kupa, az Országos Vízügyi Főigazgatóság hozta létre a The Coca-Cola Foundation – a The Coca-Cola Company globális alapítványának támogatásával 2019-ben a folyó műanyaghulladéktól való megtisztításának céljával. A projekt legújabb eredménye Budapesten is megtekinthető lesz júniusban: a víztisztító és közösségi célokat ellátó konténer Kárpátalján nyeri majd el végső funkcióját. A tisztálkodási és közösségi funkciókat is ellátó Ivóvíz cserebere pont (angol nevén SWAP – safe water access point) legfontosabb célja, hogy megfelelő minőségű ivóvizet biztosítson a folyókból olyan helyeken, ahol ezt a közműszolgáltatás nem teszi lehetővé.
Az egyik legjobb tápanyag lehet a kertben, de csak akkor, ha ésszel csinálod. Különben többet árthat, mint használ!
Elképesztő sebességgel zajlik a mikroműanyagok kutatása az elmúlt években, melynek eredményeként kiderült, nemcsak az ételeinkben és italainkban, de már a szervezetünkben is jelen vannak ezek az anyagok. Ennek ellenére viszonylag keveset tudni az élettani hatásaikról. Dr. Hollóczki Oldamur, a Debreceni Egyetem kémikusa és csapata azon dolgozik, hogy fény derüljön rá, okozhatnak-e neurodegeneratív betegségeket a mikroműanyagok.
A divatipar bevett módszerei és eszközei több módon és szinten károsítják környezetünket, mint azt elsőre gondolnánk. Egy-egy változásért kiáltó helyzet nem ritkán valami olyasmihez kapcsolódik, ami mára szerves része lett a mindennapi életünknek.
A Göteborgi Egyetem kutatói kimutatták, hogy a vízi lárvákra kifejezetten mérgező toxinok kerülnek a környezetbe a cigarettacsikkekből, egészen pontosan a szűrőkből, emiatt a teljes betiltásukat javasolják. Több ezer toxint és mikroműanyagot is azonosítottak.
Az, hogy a fémet, műanyagot és papírt szelektíven kell gyűjteni lassan már mindenki számára evidencia és lehetőség is, akár házhoz menő rendszerben is. De mi a helyzet a biohulladékkal? Bár a komposztálás szerencsére egyre népszerűbb, a szerves hulladék nagy része továbbra is a vegyes hulladék közé kerül, így kikerülve a természet körforgásából. 2024-től viszont uniós kötelezettség a biohulladék elkülönített gyűjtése, így ezentúl nem választás kérdése, hogy komposztálunk-e vagy sem. Kérdés az, hogyan lehet ezt megoldani ott, ahol nincs lehetőség helyben komposztálásra.
A glasgow-i Strathclyde Egyetem és a kanadai Dalhousie Egyetem környezetvédelmi mérnökeiből álló csoportja egy friss tanulmányban megállapította, hogy a műanyagok újrahasznosításának technikái hozzájárulnak a környezeti mikroműanyagok növekedéséhez. A kutatók egy újrahasznosító üzemben vizsgálták a műanyag tisztítására használt vizet.
Az eddig vizsgált baktériumoknak kb. 30 Celsius fokos hőmérséklet kellett egyes műanyagfélék lebontásához. Egy most azonosított mikrobáknak viszont elegendő a 15 fok is – mely akár áttörést is hozhat a műanyagok újrahasznosításában.
Az egész EU-ra kiterjedő „javítási jogról” szóló törvény hamarosan megkönnyítheti az elektronikai eszközök javítását a cseréjük helyett. Ausztriában már eddig is éltek ezzel a lehetőséggel, az osztrák kormány az okostelefonok, laptopok, kávéfőzők és mosogatógépek javítási költségének felét állja.
Egy új, szakmailag lektorált tanulmány megkérdőjelezi, hogy a PFA-alapú termékek hatékonyan taszítják-e a vizet és a foltokat a bútorokon, cipőkön, ruhákban, szőnyegekben, kültéri felszerelésekben és egyéb textil termékekben.
Új fenntarthatósági díj és nyilvános pályázat hívja fel a figyelmet a termőtalajok hasznos lakói, a földigiliszták nélkülözhetetlen munkájára, pótolhatatlan szerepükre. A Nova Agricultura díj aktuális mezőgazdasági és talajökológiai kihívásra irányítja rá a figyelmet, amivel az alapító, a Kwizda Agro Hungary elismeri és jutalmazza azokat, akik tevékenységükkel a kihívások megoldására és a társadalom edukációjára törekszenek.
Az idei pályázat összdíjazása több mint kétmillió forint, szakemberek és a téma iránt érdeklődők is indulhatnak a különböző kategóriákban, a pályamunkákat pedig neves zsűri bírálja el.
Az idei Fenntarthatósági Témahét eseményeihez kapcsolódóan megrendezett Országos Szemléletformálási Konferencia szervezői ezzel a szlogennel kívánták felhívni a figyelmet arra, hogy az egyre gyorsabban változó világunkban a környezeti nevelés terén is lépésváltásra van szükség.
A zene napjainkra szinte teljesen egybefonódott életünkkel, sokan elképzelni sem tudnák nélküle mindennapjaikat. És mi tagadás, sokszor tényleg meg tudja adni azt a pluszt, ami átlendít minket a hétköznapok fáradalmain, legyen szó tanulásról, munkáról vagy az otthoni teendőkről. A zenéléshez pedig már az őskortól kezdve hangszereket is használtak, amelyek akkor még fából, kőből és egyéb, természetben is fellelhető anyagokból készültek. Milyen anyagokból készültek régen a hangszerek, és miből épülnek fel manapság? Milyen a hatásuk a környezetre, és mit tehetünk e hatás mérsékléséért?
A műanyagszennyezés új formájára bukkantak kínai kutatók egy az Environmental Science and Technology folyóiratban áprilisban közzétett tanulmány szerint: egy kínai édesvízű patak partján olyan köveket fedeztek fel, amelyeket vékony rétegben borított a műanyagszemét, és apró részei ráadásul elkezdtek kémiailag kötődni a kövekhez – írta szerdán a Nature.
Március végén megrendezésre került a „Technikai segítségnyújtás Magyarország körforgásos gazdasági stratégiájának és cselekvési tervének kidolgozásához” című zárókonferencia. A konferencián bemutatásra került a Nemzeti Körforgásos Gazdasági Stratégia, ami az OECD munkatársainak közreműködésével készült el.
Ételkiszállításhoz használható visszaváltható tárolóedény-megosztó rendszert fejleszt egy magyar cég
Ételkiszállításhoz használható, visszaváltható, “közösségi edénymegosztó rendszer” kifejlesztéséhez nyert 136,06 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást a nagykanizsai Pannon Mechanika Kft. – közölte a társaság az MTI-vel.
Az elektromos hulladék minimalizálására törekszik Ausztria: nagy sikere van az egy éve indított kezdeményezésnek, amely arra ösztönzi a lakosságot, hogy lecserélés helyett javíttassák meg elromlott elektronikai cikkeiket. Eddig 250 ezer mobiltelefont javítottak meg.