Hírek téma szerint
Fejenként 24 kg élelmiszert pazarolunk el évente a Nébih 4. alkalommal elvégzett hulladékfelmérése szerint. A több mint 500 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei azt mutatják, leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe. A legfrissebb adatok alapján a magyar háztartásokban 2016 óta 27%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás.
A környezetvédelmi jogintézményekkel és közigazgatási szervezetrendszerrel szembeni bizalmatlanságra fájdalmasan mutatott rá a közbeszédbe berobbanó pénteki rendelet, melyben a kormány az ukrajnai háborúra hivatkozva lehetővé tette, hogy a környezetszennyező cégek hatósági szerződések megkötésével kerüljék el a környezetvédelmi szankciókat. Az Energiaügyi Minisztérium a WWF Magyarország sajtóban megjelent állásfoglalására reagálva ígéretet tett arra, hogy változtatni fognak a vitatott jogszabályon. Sajnos azonban a környezetügyet övező problémák messze túlmutatnak a kormányrendeleten, ezért azok megoldása érdekében a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Humusz Szövetség, az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Reflex Környezetvédő Egyesület nyílt levélben fordul a miniszterelnökhöz, a levélhez október 2-ig aláírásával bárki csatlakozhat.
Kiszolgált elektronikai hulladék, építési törmelék, karton, veszélyes hulladékok: a hulladékudvar pontosan arra jött létre, hogy ezeket ne a kertben kelljen tárolni, és ne is az út szélén végezzék. Nézzük meg, mit is helyezhetsz el a hulladékudvarokban, és ezt milyen feltételekkel teheted.
És ez még csak a kezdet.
Szigorú intézkedéseket fogadott el az Európai Bizottság a termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagok mennyiségének csökkentése érdekében.
A Munch ételmentő applikációjával már több mint egymillió kidobásra ítélt élelmiszercsomagot mentettek meg Magyarországon, ezzel a felhasználók mintegy egymilliárd forint megtakarítást értek el.
Januártól Magyarországon is szelektíven kell majd gyűjteni a háztartási élelmiszer-hulladékot, de hogy mennyire fog beválni az új kukánk, az alapvetően rajtunk fog múlni. Az elmúlt egy hónapban azzal kísérleteztem, hogy mennyire tudom betartani az élelmiszer-pazarlással foglalkozó szakemberek tanácsait, és vajon mennyire fog megtelni a saját jövőbeni szemetesem. Az eredmény igen biztató, 27 ezer forinttal kevesebbet költöttem élelmiszerre, és egyszer sem dobtam megromlott vagy lejárt kaját a szemetesbe, de a zero waste élmény megszeretéséhez ez az idő még kevés volt.
A levegőben lebegő szabálytalan alakzatokba összeálló mikroműanyagszálak elérhetik a sztratoszférát – írja New Scientist a németországi Max Planck Intézet kutatóinak kísérletsorozatára hivatkozva.
Az örök vegyi anyagokként (forever chemicals) hírhedté vált, PFAS vagy PFA gyűjtőnéven ismert perfluor- és polifluor-alkil anyagok egyre komolyabb közegészségügyi kockázatot jelentenek világszerte.
Az október 10-én esedékes Komposztálási Ünnepnaphoz kötődően a Humusz Szövetség és a Galgamenti Népfőiskola idén is felhívást intéz oktatási intézmények, civil közösségek számára.
Egyre nagyobb gondot jelent a környezetünkben szétszóródott műanyag szemét, ami nemcsak a természetre, de az egészségünkre is hatással van. Íme néhány meglepő tény, amely remélhetőleg arra sarkall majd mindenkit, hogy csökkentse a saját maga által termelt és a környezetében található hulladék mennyiségét. Arra is lehetőség van, hogy mindezt egy kiadós testedzéssel és közösségi élménnyel is összekössük: a K&H mozdulj! szemétszedő kocogásán szeptember 15-én a Duna-part egy része fog megtisztulni.
Idén is megrendezésre kerül a Globális Nevelés Hete témahét, melynek keretében immár a világ több mint 40 országában szerveznek civil szervezetek, oktatók, iskolák és egyéb intézmények társadalmi kihívásokkal, környezeti problémákkal és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos informatív és figyelemfelkeltő programokat. A témahét és az ahhoz való csatlakozás iránt érdeklődők számára online tájékoztató alkalmat szervez a HAND Szövetség 2023. október 11-én.
Az Éghajlatvédelmi Szövetség , a Reflex Környezetvédő Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége idén is felhívást intáz oktatási intázmények és csoportok számára. Idén a közösség és annak ereje a kampány központi gondolata és ehhez igazodnak a feladatok. Az iskolai kampányhét megrendezésére a korábbinál még hosszabb időszak áll rendelkezésre, 2023. szeptember 1. és november 10. között, akár az őszi szünet után is lehet még a feladatokon dolgozni.
A külföldről érkező élelmiszerek hosszú utat tesznek meg a célállomásokig, ezzel több szempontból is károsítják a környezetünket. Természetesen nem maguk az alapanyagok szennyezőek, de az őket szállító kamionok, hajók és esetenként repülőgépek károsanyag-kibocsátása nagyban hozzájárul a globális klíma rohamos változásához. Azzal azonban, hogy inkább helyi termelőktől szerezzük be ételeinket, nem csak ezt akadályozzuk meg.
A műanyag vagy a papír szívószállal ártunk kevésbé a bolygónak? Augusztus végén megjelent egy friss tanulmány, amely szerint nehezen lebomló szintetikus szerves vegyületeket (PFAS) találtak papír szívószálakban, és ismét fellángolt az a vita a műanyagból készült használati eszközökről és környezetbarátabbnak tartott alternatíváikról, ami a zacskók és táskák különböző környezeti hatásai körül évek óta zajlik.
A Maros, a Tisza-tó és a Közép-Tisza után az idei szezon utolsó hulladékgyűjtő PET Kupa versenye is véget ért a Bodrogon. Ezúttal 10 csapat szállt vízre, hogy Olaszliszka és a Bodrog torkolata között megtisztítsa a folyót és árterét a felgyülemlett hulladéktól. Habár az esős időjárás nem kedvezett a munkának, a IV. Bodrogi PET Kupa így is rekordot döntött: 11 tonna hulladéktól mentesítették a folyót 3,5 nap alatt. Ezzel a 2023-as versenyszezon lezárult, a gyűjtött hulladék elérte a 30 tonnát. Ez a mennyiség már biztosan nem jut el az alvízi országokig.
Az 5 éve futó „Passzold vissza, Tesó!” kampányban, 2023 tavaszán visszagyűjtött mobiltelefonok mennyisége: 115 gyűjtőponton – 1524 kg! A szervezők elégedettek az eredménnyel köszönik a gyűjtésben résztvevők munkáját!
Ez nem egy kínai, hanem egy amerikai tudományos felmérésből derült ki, melyet a Chicagói Egyetem energiapolitikai intézete adott ki. Eszerint sikeres volt az a környezetszennyezés ellen indított háború, melyet tíz éve indítottak el az 1,4 milliárd lakosú országban.
A British Columbiai Egyetem kutatói egy növényekből kinyerhető anyaggal készítenének olyan szűrőt, amely gyakorlatilag az összes mikroműanyagot felfogja, ami a vízben található.
Több mint százmilliós büntetést kapott a cég, amelynek hordóin még a feliratok is hamisak voltak.
Több fórumon is kiemelkedő sikereket ért el a Maradék nélkül élelmiszerpazarlás-megelőzési program. Amellett ugyanis, hogy az EU LIFE Awards 2023. évi versenyén beválasztották a legjobb 3 környezetvédelmi projekt közé, nagy elismerést jelent, hogy az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja nemzetközileg ajánlott jó gyakorlatnak minősítette a Maradék nélkül programot.
Európa 12 vezető olaj- és gázipari vállalatát vizsgálja a Greenpeace legújabb jelentése, amely világosan bemutatja, hogy a Shell, a BP, a MOL és más, fosszilisekben érdekelt cégóriások zöld ígéreteik ellenére hogyan vezetik félre a közvéleményt. E vállalatok továbbra sem hajlandóak átállni megújuló energiaforrásokra, és enyhíteni éghajlatromboló hatásukat. Ehelyett újabb és újabb klímagyilkos beruházásokba invesztálnak rekordnyereséggel.
Egyre több helyen tiltják be a műanyag szívószálakat és növényi alapú alternatívákat kínálnak helyettük. Azonban kiderült, egyáltalán nem biztos, hogy a környezet és a szívószálat használó jobban jár ezekkel.
Szaporodnak az illegális akkulerakatok, nemrégiben például Ikladon és Abasáron találtak ilyet, ami mögött feltehetően a feldolgozók kapacitáshiánya áll – írja a hvg.hu.
Sokkal kevesebb helyen lehet leadni a fémhulladékot, de azért vannak olyan telepek, ahol fizetnek érte. Térképre tettük a helyeket.