Hírek téma szerint
Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az érzékeny tengeri ökoszisztémák súlyosan veszélyeztetettek, és emberek milliói számára jelentenek komoly egészségügyi és gazdasági kockázatokat. Évente öt és tizenkét tonna közötti mennyiségű műanyag és 640 ezer tonna halászháló köt ki az óceánokban. Emellett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a világ óceánjainak kétharmada már túlhalászottnak számít.
A PET Kupa szakemberei és önkéntesei az Aktív Magyarország Program támogatásával ártéri hulladékgyűjtő akciót indítottak Mosolygó Zsák néven több Tisza-menti településen. Szelektív gyűjtő zsákok kihelyezésével ösztönözték a lakosságot a folyópart megtisztítására. Az ártéri hulladék több mint fele újrahasznosítható, amelynek fortélyait egy mobil kiállító térben mutatják be több állomáson a Tisza mentén. A Műanyag Műhely utánfutón gördül egyik településről a másikra, és hajókabin hangulatával egy röpke pillanatra a folyóra repíti a látogatót. Odabent pedig a folyami hulladékok változatos világával ismerkedhetünk. A folyók rengeteg műanyag hulladékot hoznak, amelyek újrahasznosítási lehetőségeit is bemutatja a MüMü.
Mesterséges intelligencia segítségével jelzi előre egy új találmány, merre áramlik az óceáni műanyagszemét a Galápagos-szigetek környékén. A tudósok szerint a műanyag súlyosan fenyegeti az állatokat, mikrorészecskéi gyakran kerülnek tápcsatornájukba.
Pasig, Klang, Ulhas, Tullahan – a világ óceánjaiba legtöbb műanyagszemetet öntő folyók neve keveseknek mond bármit. Egy friss kutatás azonban arra jutott, hogy szemben a világ nagy folyamaival, amiket korábban mindenki a legnagyobb szennyezőnek gondolt, ezek a kisebb kelet-ázsiai folyók jelentik az igazán nagy veszélyt az óceánokra és azok élővilágára.
Egészen apró, mikroszkopikus műanyagdarabokkal vannak tele Izland gleccserei – erre jutottak reykjavíki kutatók.
Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva jutottak erre a következtetésre, írta az MTI.
A dm a piacon elsőként fejlesztett olyan saját márkás termékeket, amelyek nemcsak klíma-, de környezetsemlegesek * is. Ezt az innovatív lépést a Berlini Műszaki Egyetem életciklus-elemzése tette lehetővé, amely során kiértékelték a termékek gyártásának szakaszait, hogy aztán a környezetre gyakorolt hatásokat minimalizálják. A dm új Pro Climate termékcsaládja segít, hogy még könnyebben beépíthessük a fenntarthatóságot a hétköznapokba.
Kis dolgokkal, apró odafigyeléssel is rengeteg formában tehetünk környezetünkkért – akár játékosan is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint László Ágnes, Cegléd önkormányzati képviselője és Varga Franciska, a Pest Megyei Közgyűlés képviselője kupakokból készült állatai, amelyekből Cegléd egyik központi terén kiállítást is szerveztek.
Az Ökologistics Alapítvány a helyi lakosok és a Szolnoki Kosár Közösség önkéntesei segítségével április 23-24-én arra vállalkozott, hogy megtisztítsa a település környezetét az illegális hulladéktól. Megelőzés célából egy kisfilmet is készítettek, a polgármester és egy tizenhárom éves "petkalóz" főszereplésével azért , hogy minél több emberhez el tudják juttatni az üzenetet.
Minden helyi, országos és európai szintű állami döntéshozónak szól a nyílt levél, amelyet a felelős, az eldobható kultúra helyett az újrahasználatot előnyben részesítő vállalatok szignálnak. Alább a nyílt levél teljes szövegét közöljük, a függelékek pedig a cikk alján található linkre kattintva érhetőek el.
Romániából percenként legalább 50-70 PET-palack úszik át Magyarországra a Tiszán és a Szamoson. A Máramaros megyei tanács alelnöke szerint mozgó gátakat kellene létrehozni a két folyón, amelyek legalább fenntartanák a vízbe dobott hulladékok egy részét.
Évente több milliónyi műanyagpalack úszik le a Tiszán. A háztartási hulladék részben a szemétszállítás hiányaként kerül a folyóba Kárpátalján – derül ki Ljasuk Dimitry ukrán-magyar gyökerekkel rendelkező természetfilmes A Tisza nevében című filmjéből.
Budapest, 2021. április 23. – Jelentős mennyiségű műanyag hulladéktól szabadították meg a Szentendrei-sziget egy részét a Greenpeace Magyarország és a Maradjanak a FÁK a Rómain civil csoport önkéntesei április 17-én. A Szentendrei Duna-ág melletti erdős területen felhalmozódott szemét számottevő része kiürült PET-palack volt, mely leginkább olyan jól ismert nagyvállalatoktól származik, mint a Coca-Cola, a PepsiCo és a Szentkirályi Magyarország Kft. A Greenpeace azt várja a műanyagszennyezésért felelős cégektől, hogy szakítsanak végre az egy használat után szemétté váló PET-palackokkal és hazánkban is vezessék be az újratölthető italcsomagolásokat. Csak így lehet megállítani a hazánkat is egyre inkább elszennyező műanyagáradatot.
Főleg az autók súrlódó kerekeitől, de az óceánokból és a mezőgazdaságból is rengeteg szennyezés jut a levegőbe.
Minden év április 22-én ünnepeljük a Föld napját. Ezen a napon rendszerint ökotudatosságot mélyítő, a környezetünkkel és annak védelmével kapcsolatos ismeretszerző programokba, eseményekbe van lehetőségünk bekapcsolódni, most azonban olyan programokat gyűjtött a Funzine egy csokorba, melyek a Föld napi kezdeményezéseken is túlmutatnak.
A legfrissebb kutatások ketyegő bombaként emlegetik a járvány miatt generálódó egyre nagyobb mennyiségű hulladékot. Ha a vadvilágról beszélünk, ez a bomba már fel is robbant – legalább is ezt mondja egy friss holland tanulmány. Egy csapat biológus azt vizsgálta, milyen hatással van a COVID biztonsági felszerelés a vadvilágra.
Műszálas ruhák szennyezik világszerte a vizeket? Nem meglepő: ruházkodásunk az elmúlt két évtizedben szinte teljes mértékben átalakult, s mára minden második ruhadarab fosszilis tüzelőanyagból készül. Ez már nem csupán a fast fashion, sokkal inkább a fossil fashion kora – világított rá egy nemrég megjelent tanulmány.
Célunk, hogy a hulladékmentes életmód minél szélesebb körben elterjedjen. Úgy érezzük, hogy vannak dolgok, praktikák, módszerek és fontos tudnivalók, amiket nem lehet elégszer hangsúlyozni. Arra hívunk Téged, ha elkötelezett környezetvédő vagy csatlakozz az Online Akadémia előadásaihoz. Tanulj, kérdezz, lépj a tettek mezejére! Hiszünk benne, hogy a jó példa ragadós, ezért olyan gyakorlatias előadásokkal készülünk nektek, ami felvértez a szomszédok, családtagok, barátok sokszor kétkedő, kukacoskodó ellenállásával szemben. Légy te is hulaldékcsökkentési szakértő!
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) összefogott a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO) és 30 országgal, hogy együttesen küzdjenek a tengeri hulladék problémája ellen és az óceánok tisztaságáért. A GloLitter Partnerség projekt a FAO felügyelete alatt valósul meg a norvég kormány támogatásából.
Rövid időn belül hatalmas karriert futott be a körforgásos gazdaság koncepciója: egy alapvetően inkább kritikai felütésű ötletből alig több mint egy évtized leforgása alatt kormányok, világszervezetek és vállalatok felkapott fenntartható fejlesztési módszere lett.
Kárpátalján a Tisza jó kétszáz kilométert kanyarog, mire a magyar határhoz ér. Ennél azonban sokkal nagyobb az a terület, ahonnan mellékfolyóival együtt nemcsak a vizet hozza a hegyekből, hanem a lakossági hulladékot is. A helyzet megoldása nem csak a háztartásokon múlik, sok helyen egyszerűen nincs megoldva a szervezett hulladékgyűjtés, a folyók mentén élőknek nincs sok választásuk: elássák, elégetik vagy spontán hulladéklerakókba rakják, amelyek gyakran a Tisza árterében vannak, így a folyó az áradással magával viszi a hulladékot. Ez még a legálisan számon tartott lerakóknál is előfordul. Az egyéni környezettudatosság nem elég a megoldáshoz, bár vannak, akik a szemétárral szemben küzdve foglalkoznak szelektív hulladékgyűjtéssel, ezzel is csökkentve a környezeti károkat. Valójában az emberek nem tesznek mást a hulladékkal, mint amit mindig is tettek. Csakhogy a műanyagok megjelenésével, a szennyezőanyagok növekedésével már nem lehet úgy kezelni a szemetet, ahogy a szervesanyagokkal lehetett. Sem elásni, sem elégetni nem lenne szabad, de nem lehet elintézni azzal sem, amivel évszázadokon el lehetett, azaz, hogy „a Tisza elviszi”.
Az új hulladékfeldolgozási technológiák hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú távon is meg lehessen óvni a környezetet, jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Jager Csoport öntözőcső üzemének átadásán Nemesvámoson – közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel.
A fiatal férfi közel két éven át mindennap lement szemetet szedni a mellette lévő parkba, míg sikerült teljesen kitakarítania.
A klímaváltozásról már mindenki hallott, de azt kevesen tudják, hogy Európa sokkal gyorsabban melegszik, mint a Föld átlaga. Ha ez így folytatódik, az unokáink már nem fogják tudni, mi az a hó. Többek között ez derül ki a Zöldunió 2021-es előrejelzéséből.
A Mount Everesten már egymást tapossák a turisták, a világ legmagasabb hegycsúcsa mindenki által elérhető látványossággá vált. A kereskedelmi expedíciók már bárkit fel tudnak vinni, szinte megszállják a csoportok a hegyet, ami rengeteg hulladékkal jár. A többi 8000 méteres csúcson is megszűnt az idilli állapot, a szemétteleppé váló területet nepáli hegymászók igyekeznek megtisztítani, tavaly 2,2 tonna hulladékot hoztak le a turisták elől lezárt hegyekről.