Nevenincs ázsiai folyókból ömlik a műanyag a tengerekbe

  • 2021. május 05.
  • Enikő

Pasig, Klang, Ulhas, Tullahan – a világ óceánjaiba legtöbb műanyagszemetet öntő folyók neve keveseknek mond bármit. Egy friss kutatás azonban arra jutott, hogy szemben a világ nagy folyamaival, amiket korábban mindenki a legnagyobb szennyezőnek gondolt, ezek a kisebb kelet-ázsiai folyók jelentik az igazán nagy veszélyt az óceánokra és azok élővilágára.

Azt eddig is tudtuk, hogy az óceánokban úszó műanyagnak mindössze 20 százaléka származik hajókból, halászhálókból, a maradék ugyanis folyókból érkezik. Korábban azonban azt feltételezték, hogy mindezért leginkább azok a folyók a felelősek, amelyeknek a legnagyobb a vízhozama és a vízgyűjtő medencéje. Eddig úgy becsülték, hogy a folyókból érkező műanyag 60-90 százalékát mindössze tíz olyan nagy folyó generálja, mint a Gangesz, az Amazonas és a Jangce, amelyek vízgyűjtő területén a legtöbb műanyagszemét termelődik.

 

Az Ourworldindata által bemutatott tanulmány azonban meggyőzően cáfolta ezt az elméletet. Szerzői szerint a 2015-ben a folyók által az óceánokba szállított körülbelül 1 millió tonna műanyagnak mindössze 16 százalékáért felelős a tíz leginkább szennyező folyó – és ezek egyáltalán nem azok a hatalmas folyamok, amiknek a nevét mindenki ismeri.

 

A kutatáshoz 100 000 folyót térképeztek fel, egészen kicsiktől a legnagyobbakig. Kiderült, hogy ezek kétharmada szinte semennyi műanyag szemetet nem visz az óceánokba és tengerekbe. A maradék, igazán szennyező egyharmadban sem a nagy folyók a legrosszabbak.

 

A tanulmány szerzői szerint a vízgyűjtő medence méreténél lényegesen fontosabbak azok a tényezők, amik azt határozzák meg, hogy milyen valószínűséggel kerül bele műanyag egy adott folyóba, és aztán milyen valószínűséggel végzi az óceánban.

 

  • Először is nagyon fontos, hogy a folyó környékén milyen a hulladékgazdálkodás. Ahol rossz, ott sok műanyag kerül a vízbe.
  • Másodszor is azok a folyók, amelyek nagy városokon folynak át, szennyezettebbek. Nem csak azért, mert itt sokan laknak, hanem mert a sok lebetonozott felület segíti, hogy a műanyag belemosódjon a folyókba. Ezért történhet meg, hogy a tanulmány szerint Brazília legszennyezőbb folyója nem a hatalmas Amazonas, hanem az aprócska, viszont Rio de Janeirón átfolyó Rio Pavuna.
  • Harmadszor is fontos, hogy ezek a nagy városok a folyó melyik részén helyezkednek el. Minél közelebb a torkolathoz, annál több városi műanyag végzi a tengerben.
  • Negyedszer is ha egy folyó vízgyűjtő medencéjében sok a csapadék, ott az eső több műanyagot is mos bele a vízbe.

Jó példa erre az indonéziai Jáva szigetén található Ciliwung folyó, amelynek vízgyűjtő medencéje 275-ször kisebb mint az európai Rajnáé, ráadásul az utóbbi vízgyűjtőjében 75-ször több műanyag szemét keletkezik. Ennek ellenére a Hollandiában az Északi-tengerbe ömlő Rajna mindössze évi 3-5 tonna műanyaggal szennyezi a világ óceánjait, míg a Ciliwung évi 200-300 tonna műanyagot önt Jakartánál a Jáva-tengerbe. Indonéziában jóval több a csapadék, lényegesen rosszabb a hulladékgazdálkodás, és a tízmilliós Jakarta szemete közvetlenül a torkolatnál kerül bele a Ciliwungba.

 

A cikk elején felsorolt négy folyó torkolata is kelet-ázsiai nagyvárosokban vagy legalábbis azok közvetlen közelében van. A Klang a malajziai Kuala Lumpuron, az Ulhas az indiai Mumbaion, a Tullahan és a Pasig pedig a Fülöp-szigetek fővárosán, Manilán keresztül ömlik a tengerbe.

ázsia

A mindössze 25 kilométeres Pasig ebből a mezőnyből is kiemelkedik. A világ folyói által a tengerekbe szállított műanyag szemét 6,43 százalékát ez a rövid, gyakorlatilag teljes hosszában a manilai agglomerációban csörgedező folyó önti bele a Dél-kínai-tengerbe. Ez azt jelenti, hogy az egy adott évben az óceánokba kerülő műanyag szemét körülbelül egyhuszada a Pasigból származik.

 

A világ tíz legszennyezőbb folyója közül hét a Fülöp-szigeteken található, az élmezőny maradéka is elsősorban délkelet-ázsiai, szegény országokban folyik. A tanulmány becslései szerint az óceánokba folyókból érkező műanyag szemét egyharmada a Fülöp-szigetekről, 81 százaléka pedig ázsiai folyókból érkezik.

A leggazdagabb országok lakosai naponta 0,2-0,5 kiló műanyagszemetet termelnek naponta, ez a szám Indiában 0,01, a Fülöp-szigeteken 0,07 kiló. Az egyes országok lakosságával felszorozva a Fülöp-szigetek csak fele annyi műanyag szemetet termel, mint a szintén szigetország Egyesült Királyság, az előbbiből mégis összehasonlíthatatlanul több műanyag jut az óceánba.

 

A szegényebb országokban hiányos, vagy egyáltalán nincs is hulladékgazdálkodás. A szemetet nyitott hulladéklerakó telepeken lehet hagyni, ahonnan az esők könnyen kimoshatják a közeli folyókba. A Fülöp-szigeteken az egy főre jutó, sehogy sem kezelt hulladék tömege százszorosa a brit mennyiségnek. E mutató alapján India, Kína, a Fülöp-szigetek, Brazília és Nigéria vezetik a világranglistát. A Fülöp-szigeteken minden egyes darab műanyag szemét 7 százalék valószínűséggel az óceánban végzi.

 

A tanulmány eredményei nemcsak azért fontosak, mert rávilágítanak a legnagyobb szennyezőkre, hanem mert azzal, hogy bebizonyították, nem néhány nagy folyóban kell keresni a szennyezés túlnyomó részét, alapvetően befolyásolják a műanyag szemét elleni harc taktikáját is. Ha igaz lenne, hogy tíz folyóból származik a műanyag szemét nagy része, elég lenne ezek megtisztítására koncentrálni. Most viszont már tudjuk, hogy ennél jóval több célpontra kell koncentrálni.

ázsia

A legjobb megoldás természetesen az lenne, ha a műanyag eleve nem kerülne bele a folyókba, ehhez azonban a világ szegény országaiban olyan hulladékgazdálkodási forradalomra lenne szükség, amilyenben még középtávon sem lehet bízni. Az egyik lehetséges megoldást a hírekbe eddig leginkább a nyílt óceánok műanyagszemetét ötletes újításokkal összegyűjteni próbáló, és a mostani kutatásban is segítő holland Ocean Cleanup kezdeményezés nyújtja.

 

Az ő Interceptor nevű hajóikat kifejezetten folyami szemétszedésre fejlesztették, és többek közt már a malajziai Klang folyón is kipróbálták őket. Nagy mennyiségben még nem bizonyítottak, de nyilvánvalónak tűnik, hogy a folyókban még mindig könnyebb elkapni a műanyagot, mint azután, hogy kijut a nyílt tengerre.

 

forrás: 444.hu

1%