Hírek téma szerint
Sikerrel zárult a ZöldZóna egyedülálló és több szempontból is izgalmas fenntarthatósági videósorozata, a Zöld Kommandó! A projekt keretén belül – a Humusz Szövetséggel karöltve – „megzöldítjük” a már korábban bemutatott, közkedvelt és nagy népszerűségnek örvendő sukorói Molnár Büfét, amelyet a legtöbben ínycsiklandó lángosairól és kürtőskalácsairól ismerhetnek. Három részes videósorozatunkból kiderül, miként járulhat hozzá egy mikrovállalkozás, hogy a mindennapokban a lehető legfenntarthatóbb módon működjön.
Szédületes sebességgel változott át egy nagyobb bérháznyi murvás parkoló zöld oázissá Budapest közepén. A murvából domb, a konyhai hulladékból tápanyagdús komposzt, a komposztból pedig talaj lett. Mindezekből pedig egy erdőkert vagy más néven zseberdő nőtt ki. Mark Richards a 8. kerületi Auróra Klímakertben mesélte el, hogyan lehetséges ez, és mindenkit arra biztat, hogy vágjon bele.
A hulladék újrahasznosítása kulcsfontosságú szerepet tölt be az elsődleges erőforrások fogyasztásának csökkentésében. 2020-ban az EU-ban termelt hulladék 9%-a volt köthető a háztartásokhoz; a legnagyobb arányok az építkezések (37,5%), valamint a bányászat és kőfejtés (23,4%) esetén fordultak elő.Egy átlagos EU állampolgár 4,8 tonna hulladékot termelt 2020-ban – ennek kb. 40%-át hasznosítottuk újra.
A Parlament szerdán elfogadta álláspontját a csomagolásokra vonatkozó új uniós javaslatokról, amelyek célja a növekvő hulladékmennyiség kezelése, és az újrahasznosítás ösztönzése.
Régóta lehetett tudni, hogy az italcsomagolások tekintetében jelenleg működő betétdíjas rendszert felváltja egy új, ún. visszaváltási díjas rendszer, amely az újratölthető italcsomagolások mellett immár az egyszer használható, eldobható csomagolásokra (PET, alumínium, üveg) is kiterjed. Ez önmagában üdvözlendő, azonban a lényeg a részletekben rejlik – éppen ezért adta ki a Humusz Szövetség 2021 júniusában állásfoglalását, amellyel fel kívánta hívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni. Sajnos a végleges jogszabályban azt látjuk, javaslatainkból kevés talált meghallgatásra.
Egyre több európai város önkormányzata kénytelen a hulladéktermelés csökkentésének kérdésével foglalkozni. Hogyan érhetőek el az újrahasznosításra vonatkozó minimálisan előírt célértékek? Lehet-e növelni az újrahasznosítási arányokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben kell döntést hozniuk. Már meglévő modellek segítségével az alábbi megoldóképlet állítható össze.
Vajon a függőleges mikroturbinák új megoldást jelenthetnek a helyi vagy közösségi zöld energiatermelésre?
A közösségi napelemfarmoktól a közös tulajdonú szélturbinákig egyre több megoldás születik arra, hogy megújuló energiát vigyünk az otthonunkba. A New World Wind „szélfák” kifejezetten városi környezetre lettek tervezve, ahol akár kisebb helyi közösségeket, vagy családokat is elláthatnak megújuló energiával, adta hírül a Euronews.
A körforgásos gazdaság kulcsfontosságú tényező a hulladékcsökkentésben és a fenntartható jövő megteremtésében. A hagyományos lineáris gazdasági modell, amelyben az erőforrásokat kitermelik, felhasználják, majd kidobják, hozzájárul a világméretű hulladékproblémához. A körforgásos gazdaság azonban egy új megközelítést kínál, amely forradalmasítja a gazdasági folyamatokat, és összekapcsolja a fenntartható erőforrás-felhasználást és a hulladékcsökkentést. De mi is pontosan a körforgásos gazdaság célja, valamint szerepe a hulladék probléma kezelésében, és mik az előnyei?
Az Európai Parlament kedden elfogadta tárgyalási álláspontját arról a javaslatról, amellyel az EU igyekszik megerősíteni a fogyasztók jogát az elektromos termékeik javításához. A képviselők szinte egyhangúlag, 590 igennel (köztük az összes szavazatot leadó magyarral), 15 nem és 15 tartózkodás mellett fogadták el a szöveget.
A klímaváltozás megfékezéséhez a tiszta energiaforrások mellett például a hulladéktermelés visszafogása is szükséges. Ebből a szempontból újabb nagy változásokra számíthatunk, így megnőhet az olyan tartós fogyasztási cikkek élettartama, mint a mobiltelefonok vagy a kerékpárok.
Papíron jól festenek a hulladékgazdálkodás Mohu által közzétett számai, de valójában óriási a visszaesés a múlt évhez képest. A kormány kisebb újrahasznosítást vállalna az EU felé. A januárban induló kötelező visszaváltási rendszerről pedig alig tudnak valamit a cégek.
Nehezen képzelhető el úgy nap, hogy valamilyen csomagolóanyaggal ne kerüljünk kapcsolatba, elég csak az élelmiszerekre, vagy a háztartási hulladékunkra gondolnunk, és akkor még nem is beszéltünk a különféle internetes rendelésekről, ruhák, műszaki cikkek, kozmetikumok stb. végeláthatatlan csomagolóanyag használatáról…
Napjaink fogyasztás-orientált világában a túlcsomagolás folyamatosan jelenlévő problémává vált, amely szükségtelen pazarláshoz és környezeti aggályokhoz vezethet. A papír, a műanyag, sőt a textil csomagolóeszközként való használata egyaránt jelentős hatást gyakorol a környezetre.
A papíripar lobbistái várhatóan továbbra is hamis narratívákkal próbálják majd elérni, hogy a papírcsomagolásról és -hulladékról szóló rendelet megmaradt pozitív elemeit eltávolítsák a végleges változatból.
A csomagolóipari vállalatok gyakran terjesztenek a többször használatos csomagolásokkal kapcsolatosan olyan álhíreket, melyek egyesek számára elrettentőek lehetnek. Az alábbi cikk a Zero Waste Europe szakmai anyaga alapján ismerteti és cáfolja ezeket a mítoszokat.
Az óceánok védelméért küzdő nemzetközi szervezet, az Oceana felszólította a céget arra, hogy duplázza meg a kitűzött cél eléréséért és a hulladék-csökkentésért folytatott erőfeszítéseit azáltal, hogy segíti és buzdítja a főbb palackgyártó partnereit az újratölthető palackok mennyiségének növelésére.
Gyakran előfordul, hogy megveszünk valamilyen gyógyszert, de szerencsére nem lesz szükségünk a teljes adagra, így egy darabig őrizgetjük, majd egy házi „leltár” után szembesülünk vele, hogy hónapokkal korábban lejárt a szavatossága. Mit tegyünk vele?
A csomagolással a fókuszban meghirdetett Európai Hulladékcsökkentési Hét alkalmából összegyűjtöttünk néhány tippet, amelyek alkalmazásával jelentős mennyiségű hulladéktól kímélhetjük meg környezetünket. Amennyiben olvasod ezt a cikket, úgy sejtjük, vászontáskád és üvegkulacsod már van. Csak így tovább, próbáld ki a következőket is!
Esztergomban tették le szerdán a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. első új hulladékudvarának alapkövét, az országban több év alatt további 82 hasonló létesítményt építenek – mondta el a társaság vezérigazgatója a helyszínen.
Európában a csomagolási hulladék mennyisége rekordmagasságokba szökött. Az elmúlt évtizedben a csomagolások mennyisége gyorsabban növekedett, mint maga a gazdaság. Gyorsabban, mint a forgalmazott áruk mennyisége. Az Eurostat legfrissebb, 2023 októberében közzétett, csomagolási hulladékra vonatkozó adatai megerősítik ezt a felfelé ívelő trendet: 2021-ben új rekord született az egy főre jutó 188,7 kg-mal, ami mindössze egy év alatt 6%-os növekedést jelent a hulladéktermelésben. Ugyanezen adatokból az is kiderül, hogy az újrahasznosítási arányok 2010 óta stagnálnak. A csomagolási ágazat jelenleg mintegy 59 millió tonna CO2-egyenértékért felelős, ami több mint Magyarország éves kibocsátása. A csomagolás az új erőforrások kiaknázásának egyik fő hajtóerejeként is szolgál – Európában a műanyag 40%-át és a papír 50%-át használják fel ilyen célra.
„Az adott termékből már csak 5 darab elérhető” – jön a Black Friday, és vele az átverések is. A nagy költekezés közben érdemes odafigyelni, hiszen a nem tisztességes kereskedők is ugyanúgy készülnek a pénzszórásra. Black Friday-kor se a sötétben tapogatózzunk!
Hamarosan lehet, hogy az utakon is találkozhatunk az e-autók újdonságával, amelyek megújuló erőforrásból származó alapanyagokból készülnek.
Az Amerikai Egyesült Államokból származó Black Fridayként emlegetett óriási leértékelési láz hatalmas környezetterhelő hatással bír. Ez az impulzív, felesleges vásárlást előidéző esemény ugyanis a reklámok világán keresztül hiteti el velünk, hogy ez az egyetlen helyes út a fogyasztásra, miközben több területen is élen jár a bolygónk tönkretételében.
Tartsd zsebben a Segítő Bankkártyádat és költsd a bank pénzét jó ügyekre!