Három tagállam azonnali döntést sürget az elembetétdíj ügyében
Németország, Ausztria és Litvánia közös erővel próbálja kizökkenteni az Európai Bizottságot a kivárásból. A három ország azt szeretné elérni, hogy az Unió végre hozzon egyértelmű döntést az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó betétdíjas rendszerek bevezetéséről. A tét nem kicsi: a környezetvédelem mellett a tűzbiztonság és a kritikus nyersanyagok visszanyerése is kockán forog.
Bár a palackvisszaváltási rendszerek (DRS) már Európa-szerte – így Magyarországon is – a mindennapok részévé váltak, az elemek és akkumulátorok visszagyűjtése továbbra is kemény dió az uniós tagállamoknak. Egy hivatalos tanácsi feljegyzés szerint, amelyet az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága készített a környezetvédelmi miniszterek 2025. december 16-i ülésére, most három tagállam megelégelte a bizonytalanságot, és a döntéshozatal felgyorsítását követeli.
Unió-szintű iránymutatást várnak
Németország, Ausztria és Litvánia közös fellépése azt jelzi, hogy a nemzeti kormányok egyre türelmetlenebbek az Európai Bizottság lassú jogalkotási vagy véleményezési tempójával szemben. A három ország képviselői egyértelmű állásfoglalást várnak Brüsszeltől: zöld utat kaphatnak-e a nemzeti, kötelező érvényű elembetétdíj-rendszerek, vagy az EU egységes szabályozást tervez bevezetni.
A bizonytalanság jelenleg a legrosszabb forgatókönyv az iparági szereplőknek. A gyártóknak és a hulladékkezelőknek tudniuk kell, milyen technológiai és logisztikai fejlesztésekre készüljenek fel a következő években.
Veszélyes hulladék a kukában: miért égető a kérdés?
A sürgetés hátterében nem csupán bürokratikus vita áll. Az Európai Unió új akkumulátor-rendelete szigorú visszagyűjtési célszámokat ír elő a tagállamok számára, amelyeket a jelenlegi, önkéntes leadáson alapuló gyűjtőpontokkal (bolti gyűjtődobozok) egyre nehezebb teljesíteni.
A szakértők két fő érvet hoznak fel a betétdíj mellett:
- A „lítium-tűz” kockázata: A kommunális hulladékba dobott lítiumion-akkumulátorok napi szinten okoznak tüzeket a hulladékszállító autókban és a válogatóművekben, ami óriási anyagi kárt és balesetveszélyt jelent. Ha az elem pénzt ér, a lakosság nem dobja a szemétbe.
- Kritikus nyersanyagok: Az Európai Unió stratégiai célja, hogy függetlenedjen a nyersanyagimporttól. A használt elemekben lévő értékes fémek (lítium, kobalt, nikkel) visszanyerése csak akkor működhet hatékonyan, ha a hulladék el is jut a feldolgozókhoz.
Versenyfutás az idővel
Az osztrák, német és litván kezdeményezés időzítése nem véletlen. Ahhoz, hogy a tagállamok teljesíteni tudják a 2026-ra és 2030-ra kitűzött uniós visszagyűjtési kvótákat, a rendszerek kiépítését már most el kellene kezdeni.
Amennyiben az Európai Bizottság nem ad hamarosan egyértelmű iránymutatást, fennáll a veszélye, hogy a tagállamok egymástól eltérő, kaotikus nemzeti rendszereket vezetnek be, ami széttördelné az egységes piacot és megnehezítené a gyártók dolgát.
Forrás és további részletek: A hír alapjául szolgáló információk az Osztrák Parlament uniós adatbázisában jelentek meg: Parlament Österreich
Willfried Wende képe a Pixabay -en
Forrás: dontwasteit.hu
