Még a bolyónkért aggódók is nehezen mondanak le a túlzott fogyasztásról

Kutatói körökben konszenzus alakult ki arról, hogy az egyéni környezettudatos cselekvések is elengedhetetlenek ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 C fok alatt tartsuk. Az egyéni életmódváltozások legnagyobb része egyben fogyasztási szokásaink megváltoztatását is jelenti, hiszen a fogyasztásnak, különösen a túlfogyasztásnak számottevő a környezetre gyakorolt romboló hatása. Például a 2023-as évben csak az Egyesült Államokban több mint két és fél milliárd feleslegesen megvásárolt, sosem használt tárgy került a hulladékgyűjtőkbe (Statista, 2022). Továbbá 2022-ben világszinten 62 millió tonna elektronikus szemét keletkezett, amit ha teherautókra raknánk, a teherautók körbeérnék az Egyenlítőt (The global E-waste Monitor, 2024).

A fenntartható fogyasztás lényege, hogy figyelembe vesszük a fogyasztás környezeti aspektusát és a jövő generációk szükségleteit, emiatt pedig saját igényeinket túlzott fogyasztás nélkül próbáljuk kielégíteni, miközben a materializmus helyett az életminőségre helyezzük a hangsúlyt. A fenntartható fogyasztást az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok 12. pontja (Fenntartható fogyasztás és termelés) is magában foglalja.

A fenntartható fogyasztással kapcsolatban viszonylag sok szó esik a zöld fogyasztásról, illetve ehhez kapcsolódóan a fenntarthatósággal kapcsolatos állítások etikus és transzparens kommunikációjáról. Sok cég szeretné meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy épp az ő termékeit válasszák, mert az zöldebb, kevésbé környezetszennyező, mint más termékek. A környezetbarát termékek fogyasztása felé való elmozdulás kétségkívül fontos eleme a fenntarthatóbb jövőnek, azonban önmagában a fogyasztás „zöldítése” nem elegendő, emellett szükség van az egyéni fogyasztás visszafogására is. Mérsékelt fogyasztás alatt a fogyasztó azon tudatos elhatározását értjük, hogy csökkentse a szükségtelen fogyasztását és az általa birtokolt tárgyakat a lehető legtovább használja.

Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézetben a mérsékelt fogyasztás és zöld fogyasztás (környezetbarát termékekkel kapcsolatos attitűdök és környezetbarát termékekkel kapcsolatos vásárlási szokások) különböző megjelenési formáinak elterjedtségét vizsgáltuk felnőtt magyar reprezentatív mintán. A mérsékelt fogyasztás vizsgálata során felmértük, mennyire igyekeznek az emberek visszafogni a (nem szükséges) vásárlásaikat, mennyire jellemző a tárgyak megjavítása, illetve milyen mértékben elterjedt az együttműködő fogyasztás, amikor is vásárlás helyett a fogyasztók kölcsönöznek vagy használt, felújított tárgyakat vásárolnak.

A cikk folytatását itt olvashatod el.

Forrás: masfelfok.hu

Szerzők: Buvár Ágnes, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézetének tudományos munkatársa; Varga Attila, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézetének docense; Ágoston-Kostyál Csilla, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézetének adjunktusa; Dúll Andrea, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézetének és a BME Szociológia és Kommunikáció Tankszékének egyetemi tanára