Paradigmaváltás a műanyagok kapcsán
Régóta tudjuk, hogy a műanyagok felgyülemlése a hulladéklerakókban és különösen az óceánokban egyre nagyobb veszélyt jelent. Meg kell értenünk minél hamarabb, hogy a műanyag sürgős, akár halálos veszéllyel fenyegeti a saját egészségünket is. És bár a világ egyre nagyobb figyelmet fordít a problémára, az életciklus rossz végén kezdenék a megoldást, a hulladékkezelésnél.
Ebben a hónapban esedékes az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Közgyűlése (UNEA-4), amelynek egyik fő témája a tengeri hulladék és mikroműanyagok kérdése. Ezek nagyon fontos kérdések, azonban csak egy kis részét képezik egy jóval összetettebb, globális problémának.
Vitathatatlan, hogy a műanyagipar óriási szerepet játszott a globális gazdasági fejlődésben az elmúlt évtizedekben. Látszólag számtalan alkalmazási területe van, beleértve az életmentő orvosi berendezéseket, ruhákat, játékokat, különböző ipari és mezőgazdasági eszközöket.
Néhányan egyenesen a megoldás részeként tartják számon a műanyagot, mivel – tévesen – azt állítják, előállításának kisebb a szénlábnyoma, mint bármely más anyagénak. Tény, hogy a műanyagok aprózódásuk és átalakulásuk során jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt szabadítanak fel, főleg metánt és etilént.
Szintén tény, hogy a műanyagok 99%-át fosszilis energiahordozókból állítják elő, mint például szénből, kőolajból és földgázból. Egy új kutatás kimutatta, hogy a műanyagok életciklusuk minden egyes szakaszában károsak az emberi egészségre, a nyersanyagok kitermelésétől, széles körű felhasználásukon keresztül egészen a hulladékként való kezelésükig (ide tartoznak a hulladéklerakók, hulladékégetők és az újrahasznosító üzemek is).
Kőolajfinomító
Szinte minden élőlény ezen a bolygón érintett a műanyagok gyártásának, használatának vagy ártalmatlanításának káros hatásai által. A műanyaggyártás az emberi egészségre is komoly hatással van, befolyásolja többek között a hormonháztartást, az immunrendszer és a szaporodási szervrendszer működését, máj- és veseelégtelenséget okozhat, és különböző rákkeltő anyagokat is tartalmaz. Ahogy egy műanyag termék életciklusában előrébb haladunk ez a lista kiegészül az öröklődési- és fejlődési rendellenesség okozásával.
Még rosszabb képet fest a tény, miszerint a műanyag hulladék mennyisége folyamatosan nő. Csak az USA műanyag iparának tervezett növekedése 30% a következő néhány évre.
Annak ellenére, hogy a nagy nyilvánosság a műanyagra, mint „életmentő csodaanyag”-ra gondol, a globális műanyagtermelés mintegy 40%-a egyszer használatos csomagolóanyag, amiket csak egy rövid ideig tartó használatra (szállítás, tárolás) terveznek, majd kidobásra kerülnek. Ennek következménye, hogy az összes eddig gyártott műanyag 80%-a már most a hulladéklerakókba, égetőkbe – vagy még rosszabb – a természetbe került. Az erőfeszítés az újrahasznosítás népszerűsítésére mind hiábavalók, egyrészt mivel nincs meg a megfelelő kapacitás a már forgalomban lévő műanyagok újrahasznosításának lebonyolítására, másrészt mivel a műanyagok újrahasznosításának folyamata további környezet- és egészségkárosítást okoz (levegőszennyezés, mérgező hamu stb.).
Mikroműanyag a táplálkozási láncban
Ebben a kérdéskörben egy olyan vita, amely kizárólag a hulladékokra és azok kezelésére összpontosít, csak támogatja a műanyagipart a további termelésben. A műanyagipar évekig fektetett olyan kampányokba, amelyek a vásárlókra terhelték a műanyaghulladék problémájával kapcsolatban a felelősséget. Ugyan ezek a kampányok dolgoztak a kormányok ugyan ezen problémára adott megoldásainak a hulladékgazdálkodás felé terelésén is. Végső soron ez a megoldás sikeresnek bizonyult. Megakadályozta (reméljük, csak elhalasztotta) az előállítás mértékének szabályozását, ezzel együtt persze a profitét is. Amikor az iparág 1 milliárd dollárt fordít a „Szövetség a műanyaghulladék-válság megszüntetésére” címmel, a valódi cél nem a bolygó védelme, sokkal inkább a termelés növelésére befektetett 200 milliárd dollár védelme.
Mindezek ellenére azért van okunk a reményre. A „Break Free From Plastic” (Szabaduljunk meg a műanyagtól) egy globálisan növekvő civil mozgalom (szerk.- melynek a Humusz is tagja), amely a döntéshozók plasztikhulladékkal és az azzal járó veszélyekkel kapcsolatos informálását tűzte ki céljául. A 15 hónappal ezelőtti UNEA-3 (Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Tanácsa) óta, ez a független szakértőkből álló csoport kétszer is tárgyalt a hulladékkrízis holisztikus megoldásainak kapcsán. Az eredményeiket több, az ENSZ által finanszírozott, független kutatás és vizsgálat is alátámasztotta, valamint rámutatott több hiányosságra és nem megfelelően irányított területre a jelenlegi kormányzási rendszerekben.
A szakértők javaslatai nagy lendületet adtak egy nemzetközi keretrendszer kidolgozásához, amely a műanyagok gyártását és fogyasztását szabályozná. A UNEA 4-en Norvégia tett egy felszólalást, miszerint erősebb kormányközi összefogással oldható csak meg a tengeri hulladék és a mikroműanyagok problémaköre. Remélhetőleg ez az első lépést jelentheti egy jogilag kötelező érvényű szerződés felé, amely több szempontból közelíti meg a témát.
Egy új nemzetközi egyezmény, amely a műanyagkrízis megoldását célozza meg, elősegítené a kormányok és a már létező jogi szabályozások irányítását, valamint további anyagi és technológiai segítséget nyújtana a célok eléréséhez. Ennél is fontosabb, hogy ez a központosított figyelem segítené a szennyezés és az ebből eredő negatív hatások mértékének csökkentését, a műanyag életciklusának minden egyes szakaszában.
Mindannyiunknak joga van egészséges környezetben élni. Azonban ez a jog mindaddig nem biztosított, amíg bevezetésre nem kerülnek a műanyagok termelését limitáló, valamint a vállalatok a műanyag szennyezés hatásaiért felelősségre vonhatóságát engedélyező törvények. Az emberek újrahasznosításra nevelése már nem elegendő.
Reméljük, hogy az UNEA is felismeri ezt, és csatlakozik a kezdeményezéshez, az emberi egészség és a bolygó egészségének védelméért.
Műanyagok egészségügyi hatása a teljes életciklus alatt
Forrás: https://www.project-syndicate.org/commentary/plastics-crisis-unea-4-new-...
Fordította: Tóth Anna
