Vállalkozók

Egy e-mail átlagos karbonlábnyoma 0,3 gramm körül alakul. De miért fontos ez? Hiába költöztetjük az életünket az online térbe, ha ezt nem követi egy tudatos szemléletformálás, csak folytatódik a környezetpusztítás újabb eszközökkel. Ezért hisz a szemléletformálásban és az oktatásban Simon Anita, az ALTEO Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese.

Elrajtolt a ZöldZóna egyedülálló és több szempontból is izgalmas kezdeményezése, fenntarthatósági videósorozata, a Zöld Kommandó! A projekt keretén belül a Mastercard – a Humusz Szövetséggel karöltve – az elkövetkező hetekben „megzöldíti” a közkedvelt és nagy népszerűségnek örvendő sukorói Molnár Büfét, amelyet a legtöbben ínycsiklandó lángosairól és kürtőskalácsairól ismerhetnek. Három részes videósorozatunkból kiderül, miként járulhat hozzá egy mikrovállalkozás, hogy a mindennapokban a lehető legfenntarthatóbb módon működjön.

A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágya árakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. A szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem tudjuk felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot. Megoldást jelenthetne, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanánk a szennyvíziszapból, de az EU is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét.

Egyre több vállalat készít éves fenntarthatósági jelentést és igyekszik az ESG céloknak megfelelően működni. A fenntarthatóság és környezettudatosság, azonban nem csupán a mindennapokban, de a céges események során is egyre markánsabb szerepet kap. Az idén 18 éves Katica Tanya a környezettudatosságot tűzte ki zászlajára, így aki itt tartja céges rendezvényét biztos lehet benne, kisebb lesz a rendezvény ökolábnyoma, mintha az irodában maradtak volna a kollégák, vagy máshova mentek volna. 

Még a kánikulában is elviselhetőbb a lakás vagy iroda belső hőmérséklete, ha mozog valamennyire a levegő. Az okos huzat ráadásul képes keverni az eltérő hőmérsékletű légtömegeket.

Egy átlagos internetfelhasználó éves szinten 414 kg károsanyag-kibocsátásért felelős. Egy közepes weboldal pedig 60 kg CO2 éves kibocsátással ugyanakkora környezeti lábnyommal jár, mint 4,3 millió SMS vagy napi 63 percnyi TikTok aktivitás. Bár a digitalizációra mint zöld megoldásra tekintünk, minden digitális folyamat termel karbont. A fenntartható jövő ezért nem képzelhető el a digitális marketingtevékenységek racionalizálása nélkül. A megoldást egy magyar csapat, a Carbon.Crane mesterséges intelligenciát használó szolgáltatása jelentheti, ami méri és optimalizálja például a weboldalak karbonlábnyomát, így a szakértőik tapasztalatai alapján akár tizenheted részére csökkenthető a karbonkibocsátás.