Az FBCA (Élelmiszeres és Italos Karton Szövetség) ma hivatalosan bejelentette a RECY:CHECK elindítását, amely egy átfogó, újrafeldolgozhatósági tanúsítási protokoll a rostalapú társított csomagolások (FBCP – fiber based composite packaging) számára, valamint közzétette a „Liquide Packaging Cartons: Design for Recycling Guidelines” 2025. évi frissített változatát.
Az EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer) alá tartozó gyártóknak, illetve első belföldi forgalomba hozóknak 2025. július 20-ig kell teljesíteniük az előző negyedévre vonatkozó mennyiségi adatszolgáltatási kötelezettségüket az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren (OKIRkapu) keresztül. Az országos hulladékgazdálkodási hatóság az adatokat továbbítja a MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. részére.
A 2019 februárjában indult Kiutak portál elsősorban azoknak szól, akik helyi szinten, más emberekkel összefogva szeretnének tenni egy ökológiailag fenntartható társadalomért és gazdaságért.
Magyarországon a keletkező irodai hulladék az évente megtermelt települési hulladék mintegy 10-15 százalékát teszi ki, e volumennek jelentős százalékát jelenleg nem hasznosítják újra. Teljes körű szelektívhulladék-gyűjtési rendszerrel a mennyiség akár háromnegyede is elkerülheti a kommunális kukákat, és visszakerülhet a körforgásba. A Reco Waste Management az irodai hulladékot a beltéri gyűjtéstől az újrahasznosításig kezeli vállalatok számára, hogy az a megfelelő módon újrahasznosuljon.
A legfontosabb tudnivalók a betétdíj rendszeréről, és egy kis fogyasztói segítség a környezettudatos választáshoz.
Egy e-mail átlagos karbonlábnyoma 0,3 gramm körül alakul. De miért fontos ez? Hiába költöztetjük az életünket az online térbe, ha ezt nem követi egy tudatos szemléletformálás, csak folytatódik a környezetpusztítás újabb eszközökkel. Ezért hisz a szemléletformálásban és az oktatásban Simon Anita, az ALTEO Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese.
Budapest, 2024.01.16. – A Munch, Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb ételmentő alkalmazása sikeres befektetési kört tudhat maga mögött. A befektetés ugródeszkát jelent az ételpazarlás elleni harcban és lehetővé teszi a további terjeszkedést. A magyar sikerek után Csehországban és Szlovákiában is eredményesnek bizonyuló vállalkozás készen áll arra, hogy Romániát, később pedig a régió más országait is meghódítsa.
Elrajtolt a ZöldZóna egyedülálló és több szempontból is izgalmas kezdeményezése, fenntarthatósági videósorozata, a Zöld Kommandó! A projekt keretén belül a Mastercard – a Humusz Szövetséggel karöltve – az elkövetkező hetekben „megzöldíti” a közkedvelt és nagy népszerűségnek örvendő sukorói Molnár Büfét, amelyet a legtöbben ínycsiklandó lángosairól és kürtőskalácsairól ismerhetnek. Három részes videósorozatunkból kiderül, miként járulhat hozzá egy mikrovállalkozás, hogy a mindennapokban a lehető legfenntarthatóbb módon működjön.
A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágya árakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. A szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem tudjuk felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot. Megoldást jelenthetne, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanánk a szennyvíziszapból, de az EU is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét.
Egyre több vállalat készít éves fenntarthatósági jelentést és igyekszik az ESG céloknak megfelelően működni. A fenntarthatóság és környezettudatosság, azonban nem csupán a mindennapokban, de a céges események során is egyre markánsabb szerepet kap. Az idén 18 éves Katica Tanya a környezettudatosságot tűzte ki zászlajára, így aki itt tartja céges rendezvényét biztos lehet benne, kisebb lesz a rendezvény ökolábnyoma, mintha az irodában maradtak volna a kollégák, vagy máshova mentek volna.