Önkormányzatok

A HuMuSz összefoglalója Szabó Imre miniszter úr részére

Tisztelt Miniszter Úr!

2007. szeptemberében röviden összegeztük Fodor Gábor miniszter úr számára, hogy - a HuMuSz szerint - melyek a közeljövõ legfontosabb hulladékgazdálkodási feladatai. Mivel az elmúlt másfél évben a legtöbb területen nem történt érdemi intézkedés, javaslatainkat megismételjük. A felsorolt pontok mindegyikében maximálisan lehet számítani ránk, szakmai és „mozgalmi" eszközökkel is szívesen megteszünk bármit, ami a „hulladékos paradigmaváltást" elõsegíti!

Nyíregyházán az E-misszió Egyesület kezdeményezésére 2004 júniusában kezdte meg mûködését a „hulladék-kommandó". Az ötlet akkor még teljesen új volt, de bevált. A mezõõrökbõl, közterület felügyelõkbõl, rendõrökbõl, polgárõrökbõl és civilekbõl álló kis csapat még mindig lelkesen küzd azért, hogy a városban az illegális szemetelés visszaszoruljon. Az elmúlt hónapokban többször is hosszú útra indultunk, hogy másokat is hasonló munkára buzdítsunk.

250-bõl végül 132 illegális hulladéklerakókat felszámoló projekt kapott támogatást. Az adófizetõk 1 %- felajánlásaiból származó 250 millió forintot a KvVM még 100 millióval ki is egészítette. Lássuk hát tisztán a pályázati rendszert – és aztán az országot is!

Mi lehet az összefüggés? Az alábbi cikk erre próbál választ adni. Persze igazából nem rólam van szó, hanem rólunk. Meg arról, hogy annak ellenére, hogy a hulladék keretirányelv az összes módosító indítványával együtt halálosan unalmas olvasmány, mégis miért lehet érdekes számunkra.

Amikor hulladékos problémákról beszélünk, többnyire a települési szilárd hulladékok vagy az ipari hulladékok problémája jut az eszünkbe. Pedig van egy olyan hulladékfajta, amelyet ugyancsak nagy mennyiségben termelünk, és amely a magas szerves és szervetlen szennyezõanyag tartalma miatt szintén sok gondot okoz. Csakhogy ezekkel a gondokkal a mindennapi életünk során ugyanúgy nem szembesülünk, mint a kommunális hulladékaink problémáival. Nemes egyszerûséggel lehúzzuk a WC-n.

Modern pincészet, modern csomagolás

Láthatóan nem kedvez a piac a betétdíjas termékeknek, legalábbis állandóan sír a szája a csomagolással, italtöltéssel foglalkozó cégeknek, a Vargabor Kft. mégis az újratöltést választotta az üzletpolitikájában. Tavaly közösen kiadtunk egy sajtóközleményt*, amelyben a visszaváltható italcsomagolások mellett foglaltunk állást. Végre eljutottunk a telephelyükre is, ahol rengeteg érdekes dolgot tapasztaltunk a borászatról, a piacról és nem utolsó sorban a cégvezetõ hitvallásáról. Szilágyi László riportja a Balaton partjáról

Kidobott bútorroncsok, kibelezett tévék, szakadt teherautókkal keringõ fémguberáló-bandák. Bõ tíz éve még Flandriában is így zajlott a tavaszi lomtalanítás, mára viszont újrahasználati központok, afféle „Öko-ószeresek” hálózata forgatja vissza és hasznosítja a lomokat. Perneczky László írása

Sajnos a címben nincs helyesírási hiba. Egyelõre még nem maga az Európai Unió, hanem a GAIA európai tagszervezetei hoztak létre regionális együttmûködést.
Nem vigasztalásnak szánom, de a dorogi vegyszerszivárgás, a libatoll-égetõbõl átfabrikált gyõr–bácsai üzemben történt robbanás, a hulladék-együttégetésre áhítozó hazai cementgyárak vagy a rákospalotai hulladékégetõ füstgáztisztító-kálváriája még szerény környezetvédelmi ügy az Észak- és Közép-Amerikában továbbá Kelet- és Dél-Ázsiában napirenden lévõ égetõs környezeti konfliktusok mellett.
Nem csoda, ha a Nemzetközi Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért (Global Alliance for Incineration Alternatives – GAIA) ezekben a térségekben volt igazán aktív, de az sem véletlen, hogy 2008. márciusában Brüsszelben elindult a regionális ügyekre szakosodó GAIA-Europe hálózat is.

Aki elolvas egy rövid hírt, ritkán tudja, hogy mi minden zajlik a háttérben. A hír ennyi: A Hajdúböszörmény határába tervezett hulladékégetõmû megépítését elõkészítõ cég ez év március elején a civilek nyomására visszalépett a vitatott megítélésû beruházás megvalósításától.

A HuMuSz-t rabul ejtette egy Budapesttõl 140 km-re fekvõ település, szlovákul Palárikovo, magyarul Tótmegyer. 2007 májusában még mások úságcikkei és elõadásai alapján írtuk A tótmegyeri példa címû összefoglalónkat, nyáron már rövid látogatásunk után készült a Hogyan bánik hulladékával a szlovák kistigris? címû írás. A Nemzeti Civil Alap támogatása lehetõvé tette, hogy november 19-20-án kicsit alaposabban utána járjunk a júniusi cikk végén feltett kérdésnek: Miért tud Tótmegyer környékén jól mûködni az, aminek megoldása idehaza reménytelen feladatnak tûnik? Gadó György Pál és Rátz Judit beszámolója