Igen, sajnos szemetet még a környezettudatosnak tekintett svájciak is termelnek. Nem is keveset. Csak a hazai viszonyokhoz képest kicsit jobban alájuk van szervezve a szelektív gyûjtés – külföldiként is jól el lehet igazodni abban, hogy mikor, hol, milyen szemetet és hová.
Sokáig azt hittem, nincs nehezebben megnyerhető harc, mint amit a civilek a NATO-val vívnak a Tubesért, Zengőért. Mára kiderült, hogy a katonai hatalomnál van egy félelmetesebb ellenfél: a pénz hatalma. A tátiak a nyergesújfalui Holcim cementgyár ügyében ezzel keltek birokra.
Sárgán susogó lombokkal és potyogó gesztenyékkel ismét beköszöntött a hőgutát ellenzők népes táborának közkedvelt évszaka, az ősz. S mivel a manapság már zsák helyett stílusosan gurulós bőrönddel utazgató nyári Mikulás elfelejtette magával vinni a hulladékos bajokat és jajokat, a HuMuSz-t alkotó civil szervezetek továbbra is zsigerekből fakadó késztetést éreznek arra, hogy némi enyhülést próbáljanak hozni az áldatlan kukás helyzetre.
2005-ben San Franciscóban egy művészeti csoport 2-3 parkoló elfoglalásával hívta fel a figyelmet a nagyváros zöld területeinek visszaszorulására, és az ezzel járó környezeti problémákra. Mára a World Parking Day akció keretén belül közel 50 ország 200 parkolóhelyét alakítják át miniparkokká, melyhez idén először csatlakoztunk mi is a magunk szerény számú, de annál zöldebb parkolóival.
A szervezõk a „Tiszta és zöld országért - Lettország születésnapi ajándéka a független állam kikiáltásának 90. évfordulója alkalmából" mottóval az ország teljes lakosságát kívánták megszólítani és részvételre ösztönözni. Lettországban több mint 86 ezer zsákot töltöttek meg szeméttel szeptember 13-án, az országos hulladékgyûjtõ napon.
Zitáék pesti értelmiségi házaspár egy iskolás és egy óvodás kisgyerekkel. Bár Zita megfogalmazásában „nem velejükig zöldek”, sok zöldnél mégis zöldebbek, ugyanis nincs autójuk.
Szeptemberben az 1 % nyertes pályázók, vállalati és civil önkéntesek megindultak a szeméthalmok ellen, míg a többi fronton folytatódott a lobbizás a jövõ évi forrásokért, a kiemelt közcélért és a hatékonyabb jogalkalmazásért.
Lehet, hogy korainak tûnik Magyarországon „nulla hulladék”-ról beszélni, amikor még a szelektív gyûjtés is csak kevesek számára érhetõ el. Mégis ezt fogjuk tenni. Ennek pedig az az oka, hogy már most el kell kezdenünk magasabbra helyezni a lécet. Az ugyanis nyilván egyértelmû mindenki számára, hogy a szelektálás bevezetése, a hasznosítás fokozatos növelése önmagában nem elegendõ. Nem elegendõ, mert a probléma sem csak annyiból áll, hogy nem tudjuk hova tenni a sok szemetet. Akad azért még egy két apró gikszer ebben a fogyasztói/termelõi struktúrában: fogynak a nyersanyagok és a természetes élõhelyek, elszennyeztük a levegõt, a talajt, a vizeket, megszûnt a helyi közösségek önellátása, egyre nagyobb és bonyolultabb rendszerek vesznek körül, amelyeket nem látunk át, így a saját cselekvõképességünkbe vetett hit is csökken, stb. A hulladékkérdés sem választható el ezektõl a problémáktól, nem lehet a rendszerbõl kiragadva „megoldani”.
A HuMuSz összefoglalója Szabó Imre miniszter úr részére
Tisztelt Miniszter Úr!
2007. szeptemberében röviden összegeztük Fodor Gábor miniszter úr számára, hogy - a HuMuSz szerint - melyek a közeljövõ legfontosabb hulladékgazdálkodási feladatai. Mivel az elmúlt másfél évben a legtöbb területen nem történt érdemi intézkedés, javaslatainkat megismételjük. A felsorolt pontok mindegyikében maximálisan lehet számítani ránk, szakmai és „mozgalmi" eszközökkel is szívesen megteszünk bármit, ami a „hulladékos paradigmaváltást" elõsegíti!
Nyíregyházán az E-misszió Egyesület kezdeményezésére 2004 júniusában kezdte meg mûködését a „hulladék-kommandó". Az ötlet akkor még teljesen új volt, de bevált. A mezõõrökbõl, közterület felügyelõkbõl, rendõrökbõl, polgárõrökbõl és civilekbõl álló kis csapat még mindig lelkesen küzd azért, hogy a városban az illegális szemetelés visszaszoruljon. Az elmúlt hónapokban többször is hosszú útra indultunk, hogy másokat is hasonló munkára buzdítsunk.