Önkormányzatok

Ezt is megértük. Sok évi hazai kardoskodás után egy újabb frontot nyitottunk: immár Európa új fővárosában, Brüsszelben kíséreljük meg a hulladékproblémák helyes mederbe terelését. Na nem mi vágytunk Brüsszelbe, a hulladékos szabályozás legújabb kori fejlődésének szálai vezetnek ebbe a mostanában mindenhatónak feltüntetett városba. Még nekünk is szokni kell ezt az új helyzetet, de hogyan is működik az EU-gépezet és hol van rá lehetőségünk hogy véleményünket elmondjuk és a döntéshozatalt befolyásoljuk? Mit ígér számunkra a most születő új európai hulladékstratégia?

"(...)...a nyolcvanas évek óta kaotikus állapotok uralkodnak egy Pest környéki településen, ahol illegális fémhulladék tárolás és kezelés, valamint kábelégetés folyik. Ezt a tevékenységet a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala nem képes megszüntetni.(...)" Az MTI híre.

Nincsenek adatok, de nem is hozzáférhetőek

A HuMuSz ismét nekirugaszkodott. A tagszervezetei segítségével azt szerette volna megtudni, hogyan működik a rendszer. Mármint a tíz éve előírt Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR). Vizsgáltuk, hogy a Hulladékos Információs Rendszer (HIR) fel van-e töltve rendesen hulladékos adatokkal és mennyire biztosított azokhoz a hozzáférés? Az akcióval két legyet is reméltünk ütni egy csapásra: képet kapni az ország hulladékgazdálkodási helyzetéről és képet az elektronikus információszabadság honi működéséről. Hát, nem lett belőle egy légy sem.

Beszámoló a Takarítási Világnapra szervezett akciónkról

Mielőtt bárki is azt hiszi, hogy azért foglalkozik a HuMuSz állandóan a szeméttel, mert szereti, gyorsan oszlassuk el a félreértést. Nem, egyáltalán nem szeretjük. Minél több van belőle, annál kevésbé. Ha pedig olyan helyen van, ahová a legkevésbé odavaló – nos…
Szeptember 16-ára akciót hirdettünk a Takarítási Világnap alkalmából – sokakkal közösen felszámoltunk egy illegális hulladéklerakót az újpalotai kiserdőben.

Zöld ügy, ami megnyerhető
Fogyasztás vagy önmérséklet, mennyiség vagy minőség, birtoklás vagy hozzáférés, autó vagy tömegközlekedés, plaza vagy piac, magyar kézműves termék vagy távol-keleti műanyag gagyi, eldobható vagy újra-használható…
A „zöldek” többnyire a kevésbé népszerű, de fenntartható értékeket képviselik a rövid távú gazdasági és társadalmi érdekekkel szemben.

Végre van egy ügy, amelyben kormányzat, önkormányzat, kis és nagyvállalat, a civil társadalom, a tudomány és média érdekkonfliktusok nélkül összefoghat! Szemetelni ugyanis senki sem szeret, senki sem akarja illegálisan lerakni a hulladékát, senki sem szeret szemétkupacok között élni. A HuMuSz ezért hiszi, hogy ez a zöld ügy még megnyerhető.

Igazságtalanságok a díjban

Környezetvédő szervezetként nem lehet más érdekünk, mint a magas színvonalú közszolgáltatás, és viszonylag pontos képünk van arról, hogy ez mibe kerül. Azt is látjuk, hogy a közszolgáltatási díjak messze elmaradnak az európai árszinttől, és a közeljövőben komoly emelések várhatóak. Ha a díjban az alábbiakban röviden említett (és további elemzésre szoruló) igazságtalanságok és aránytalanságok megmaradnak, komoly fogyasztóvédelmi és szociális feszültségek várhatók. Ennek szeretnénk elébe menni és kezdeményezzük a díjak kivetésének módját - az érintettek által lefolytatott társadalmi vita után - úgy megváltoztatni, hogy minden társadalmi szereplő számára elfogadható legyen, és a környezet érdeke se sérüljön. A jelenlegi rendszer senkinek nem jó!

A természeti erőforrások a gazdasági tevékenységek alapját képezik. Ezért az azokkal való megfelelő és hatékony gazdálkodás kulcskérdése a fenntartható fejlődésnek - és része számos ágazatpolitikai kérdésnek, amelyekkel a kormányok egyre többször szembe kerülnek. Dr. Pomázi István (KvVM) írása.

Feszti körkép

Itt a nyár - indul a fesztiválszezon. Sziget, Volt Fesztivál, Kapolcs, Diósgyőr, Pécs - számtalan helyszín, számtalan látogató. És megszámlálhatatlan mennyiségű szemét. Bár évről évre egyre komolyabb erőket mozgósítanak a szervezők a hulladék eltüntetésére, a probléma nagyobb, mint álmunkban sejtenénk. Aki nem hiszi, járjon utána: érdemes bekukkantani a Hajógyári szigetre egy húzósabb estén. Az, hogy bokáig ér a műanyag és papír szemét, még tapintatos megfogalmazás. A színpadok előtt már évek óta nem a pogózás dívik - hanem a szemét rugdosása, ütemre. De vajon hogyan csinálják ezt mások?

A XVI. kerület helyi programja nagyszerű példája az önkormányzat, egy civil partner - esetünkben az Öko-Fórum Alapítvány - és a lakosság összefogásának. Az olajozottan működő rendszer a "zöld javakat" menti ki a háztartási hulladékok közül, hogy házi komposztálással hasznosítsa azokat.

A kétpói regionális lerakó engedélyeztetési eljárásával foglalkoztunk már a Watchdog program keretén belül az EMLA Egyesülettel közösen*, sőt a miniszteri szalagátvágásról is beszámoltunk**. A rossz hírek ezután jöttek. A telephely kezelője, a szolnoki Remondis Rt. jelezte: a kivitelező a műszaki tervben előírt, tisztított kavicsréteg helyett homokot helyezett el a vízszivárgó rendszer kialakításakor. A telepet a mai napig sem helyezték üzembe.