Mire költjük a hulladékgazdálkodásra szánt uniós pénzeket?
A települési hulladékok égetése az egyik legpazarlóbb és legszennyezőbb hulladékkezelési mód. A kommunális hulladékégetők megépítése hosszú távra konzerválja a jelenlegi pazarló termelési és fogyasztási struktúrát, hiszen a hulladékégetés nem ösztönöz a hulladéktermelés csökkentésére. Több, korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására törekvő ország - tanulva az eddigi gyakorlat hibáiból - igyekszik a kommunális égetők építését elkerülni, és a gazdaságot kevesebb hulladék termelésére ösztönözni.
Hazai helyzet
Jelenleg hazánkban egyetlen kommunális hulladékégető üzemel (a rákospalotai „hulladékhasznosító mű”). Minden jel arra mutat azonban, hogy a hulladékgazdálkodás fejlesztésére fordítható új uniós források jelentős részéből a Kormány és több önkormányzati társulás a hulladékcsökkentés helyett kommunális hulladékégetők építését hagyja jóvá.
Mi a baj a kommunális hulladékégetéssel?
A kommunális hulladékok égetésével kapcsolatban rengeteg egészségügyi, gazdasági, társadalmi probléma merül fel. Ezeket foglaltuk össze a „10 ok, ami miatt ellenezzük a kommunális hulladékok égetését’”című anyagunkban (ld. előző számaink és www.piromania.info).
További probléma, hogy a nagy régióra és égetőre alapozott hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetési költségei feltehetően nagyon magasak lesznek, amelyet a lakosságtól kell beszedni szemétdíj formájában, és ez szociális feszültségekhez vezethet.
A hulladékégetők pártolóinak állandó és szinte egyetlen érve, hogy a hulladékégetéssel energiát lehet nyerni. Érdemes azonban pontosan fogalmazni: égetés során csak visszanyerjük annak az energiának egy részét (!), amit az adott anyag legyártásába fektettünk. Tehát összességében energiaveszteségről van szó. Éppen ezért lenne fontos, hogy minél kevesebb termék, csomagolás váljon hulladékká. Az égetők támogatói arról is hallgatnak, hogy újrahasználattal és anyaghasznosítással rendszerint több energia takarítható meg, mint égetéssel (hiszen elsődleges nyersanyagokat válthatunk ki a használt anyag újbóli használatával, hasznosításával).
