Önkormányzatok

2005. április 15-16., péntek-szombat, Gödör
Idióta
Így hívták a régi görögök azt, aki szabad ember létére nem folyt bele a közösség ügyeibe. A közösség ügyeit politikának hívták. Idióta volt az, aki nem politizált.

Mintegy 14 fõs lelkes csapatunk Pécsig utazott vonattal. Érdemes megjegyezni, hogy a vonaton egy kocsi kerékpárszállításra volt átalakítva, s így a bringákkal együtt utazva tehettük meg az utat elõzékeny vasutasok közremûködésével.

Nő a hulladékipar! - derült ki a Világbank elemzéséből. A gyarapodásnak minden bizonnyal örülni kellene, hiszen arra vagyunk szocializálva, hogy elégedettek legyünk, ha valamilyen ipar nő.
Miniszterelnökünk februári beszédében hangsúlyozta, hogy hét fejlesztendő ágazatot lát lelki szemei előtt, köztük az egészségipart és a környezetipart is. Úgy tűnik, hogy ez utóbbi magától (illetve tőlünk...) is nő. Zöld miniszterünket havonta láthatjuk örömködni: milliárdos EU-források nagy részét arra tudjuk használni, hogy települési szilárd hulladékunkat csekély energianyerés mellett veszélyes hulladékká (salakanyagokká), víz- és légszennyezéssé alakító baromi drága égetőműveket építsünk.

Európai referenciaüzemként mutatták be Portóban a Lipor nevű cég vadonatúj komposzttelepét. Hihetetlen méretek, meghökkentő csúcstechnológia, szédítő külsőségek. Amíg nálunk csúcsmodern szemétlerakókat avatnak, ott elképesztő mennyiségű uniós pénz befektetésével komposztáló technológiákat. A hangsúly a csúcson, az avatáson és a pénzen van.

Várpalota Inotai városrészében, a Magyar Villamos Mûvek területén álló egykorvolt szépemlékû November 7. Hõerõmû átépítésével hulladékégetõ mûvet szándékozik építeni a Polgárdi gesztorságával alakult Közép-Duna Vidéke Konzorcium.

A háztartási szemétben jelentõs mennyiségben található veszélyes hulladék. A lakosság környezettudatosabban gondolkodó rétege gyakran keresi -- a HuMuSz budapesti irodáján keresztül is -- ezeknek az anyagoknak a megnyugtató elhelyezési lehetõségét, és ugyancsak hiányolják a szervezett gyûjtési rendszert. Az önkormányzatoknak nagy szerepük lenne ennek kialakításában, lássuk jelenleg mit "kínálnak".

A növényvédõszerek maradékainak és csomagolóanyagainak ártalmatlanítása sok fejtörést okoz manapság, ugyanis maguk a növényvédõszerek csaknem mindig mérgezõk és/vagy tûzveszélyesek, s így kezelendõ még a kiürített csomagolásuk is. Ma Magyarországon nincs olyan szervezet, aki akár csak megközelítõ pontossággal nyilvántartaná, hogy hány tonna (liter, hordó, zsák, stb.) lejárt szavatosságú növényvédõszer és csomagolóanyag hever felszámolt vagy még mûködõ gazdaságok elhagyott raktáraiban.