Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 12 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„A hulladék mennyisége várhatóan növekedni fog”

Év: 
2008
Szám: 
Tél
Szerző: 
Szuhi Attila

kiss_tibor_120Tavaly augusztusban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 12,9 milliárdos támogatást ítélt meg a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásának: a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Társulás a térség hulladékgyûjtési rendszerét építi. Dr. Kiss Tiborral, a projekt menedzselését vezetõ BIOKOM kft. ügyvezetõjével beszélgetett Szuhi Attila.

A szelektíven begyûjtött hulladékból mit és hol fognak hasznosítani?
A hulladékok ipari elõkészítése, válogatása, bálázása a barcsi és a kökényi válogatómûvekben történik. Az üveg hulladékot közvetlenül a hasznosítóhoz szállítjuk, a zöld hulladék a kökényi komposztálóba kerül. A hulladékudvarokban begyûjtött gumiabroncsot, akkumulátort, elektronikai hulladékot szakcégeknek adjuk át további hasznosításra, amelyek egy része szintén anyagában hasznosul. A projektben vállaltuk, hogy a szelektíven gyûjtött hulladék aránya 2016-ra eléri a 22,1 százalékot.

Hány százalékban fedezi majd az anyagában hasznosítás során tervezett bevétel a szelektív gyûjtés mûködtetési költségeit?
Reméljük, minél nagyobb arányban. A gyûjtési költség adottság, a bevételek viszont attól függnek, hogy a létesítmény beindulása után hogyan változnak a nyersanyag árak, illetve hogyan változik a jelenlegi támogatási rendszer. A koordináló szervezetek ugyanis csak a csomagoló anyagért fizetnek (például a szelektíven gyûjtött újság nem tartozik ide!), és itt is limitálják a projekttõl maximálisan átvett mennyiséget. Álláspontjuk szerint Magyarország a csomagolási direktívában vállalt kvótákat anélkül is teljesíti, hogy például a Mecsek-Dráva projektben begyûjtött csomagoló anyag teljes mennyiségét beszámítanák.  

A házhoz menõ szelektív gyûjtés kiépítése drágább lesz, mint a vegyes, illetve a szigetes gyûjtés?  
A házhoz menõ hulladékgyûjtés költsége megegyezik a lakossági vegyes hulladékgyûjtés költségével, mivel a kétkukás rendszer miatt egyszer a vegyes hulladékot, egyszer a szelektíven gyûjtött hulladékot fogjuk a házaktól elvinni. A hasznosításból származó bevétel külsõ adottság, ezért nem lehet megjósolni a szaldót. Az Európai Uniós gyakorlat szerint úgy kell kialakítani a jogi környezetet, hogy ennek a megoldásnak az alkalmazása a tagállamoknak anyagilag is megérje. A hazai jogszabályi elõírásokkal is könnyen lehetne pozitívan diszkriminálni a fejlett hulladékgyûjtési rendszereket. Ha a törvényalkotás ebbe az irányba mozdulna, egyre több hasonló projekt indulna, akár üzleti alapon is. Sajnos jelenleg, támogatás nélkül egyáltalán nem éri meg ilyen rendszert kiépíteni. Magyarországon úttörõként léptünk erre az útra, reméljük, hogy egyszer azt mondhatjuk: megérte elsõnek lenni.

Mi a helyzet a szigetes szelektív gyûjtéssel?
Mûködni fog a szigetes szelektív gyûjtés is, fõleg azokon a közterületeken, amelyek kevésbé lakott részei a városnak, de mégis sok embert vonzanak, mint például a belváros központja, turista látványosságok környezete, közintézmények, boltok környéke. Ezek a szigetek négy edényzetbõl fognak állni: két darab a mûanyag hulladék, egy az üveg és egy a papír hulladék számára.

Hol hasznosítják a szerves hulladékot, és mit kezdenek a keletkezõ komposzttal?
A projektben háromféle módszert alkalmaznak erre. Pécsett kibõvül a több mint 5 éve bevezetett zöld hulladék gyûjtés. A családi házas övezetben 25 ezer háztartásból rendszeres gyûjtõjárat szállítja el a hulladékot, amit a kökényi komposzttelepen dolgoznak majd fel. A gyûjtéshez a háztartások 80 literes, speciális kialakítású edényt kapnak.  
A második megoldás a házi komposztálás elterjesztése. A Pécsett 2002-ben indult projekt keretében eddig évente 100-100 db komposztládát osztottak ki, ez a szám most 80 ezerre nõ. Az itt keletkezõ komposztot a tulajdonosaik a házi kertekben fogják felhasználni.
A harmadik módszer a vegyes hulladékkal együtt begyûjtött szerves hulladék hasznosítása. Ezt a hulladékot a mechanikai leválasztás után biológiai stabilizálással kezelik, majd a lerakón helyezik el.

A keletkezõ hulladék hány százalékát adják át a cementgyárnak égetésre? Mit lehet tudni az égetésrõl?
Körülbelül 70 ezer tonnát adunk át évente, ami a teljes keletkezõ hulladék mennyiségének 30-40 százaléka, a mechanikai kezelõbe kerülõ hulladéknak pedig  40-50 százaléka. Persze azt is figyelembe kell venni, hogy a cementgyárnak a hulladékot még fel kell dolgoznia, és a számára nem hasznosítható maradékot lerakásra visszaküldi a Mecsek-Dráva rendszerébe - ez kb. 10-11 ezer tonnára becsülhetõ. Kisebb mennyiségek átadása kísérleti jelleggel már ma is folyamatban van, de a Mecsek-Dráva projekt rendszerébõl csak a beruházás teljes megvalósítását követõen, 2011 második felétõl várható a szállítás.

Milyen összetételû lesz az égetésre átadott hulladék?
Energetikai hasznosításra (és nem pusztán égetésre!) a vegyes hulladékból a mechanikai-biológiai elõkezelés során kinyerhetõ magas fûtõértékû frakció kerül. A  hasznosítók számára az összetételben csak a PVC tartalmú mûanyagokból származó klór tartalom minimum-szinten tartása, és a viszonylag állandó fûtõérték az érdekes. A rendszert is eszerint próbáltuk kialakítani.

Mennyivel lesz kevesebb a lerakóra kerülõ hulladék mennyisége? Számítanak a lakossági hulladék mennyiségének növekedésére?
A jelenlegi pécsi szelektív gyûjtés mellett a keletkezõ hulladék mintegy 85 százaléka kerül lerakásra, ami a rendszer bevezetése után 30 százalékra csökken. Sajnos az európai trendeket figyelembe véve, illetve a fogyasztási szokások változásai alapján a hulladék mennyisége a jövõben várhatóan növekedni fog. A növekedési ütem a KvVM által készített Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Stratégia alapján 2016-ig évi 2 százalék.

Milyen hulladékot fognak kezelni a marcali MBH-ban?
Marcaliba a Nagyatád-Marcali körzetben vegyesen gyûjtött kommunális hulladék kerül. A mechanikai elõkezelés után a tüzelõanyagként hasznosítható könnyû frakciót a cementgyárba szállítják. A szerves hulladékot a biológiai kezelõrendszerben stabilizálják, majd az inert hulladékkal együtt lerakják. A fémhulladékot pedig értékesítik.

Ösztönzik valamilyen módon a lakosságot a hulladék mennyiségének csökkentésére?
A projektben több megoldást is alkalmaznak erre. A hatékony és intenzív kommunikációs tevékenység, a házi komposztálás nagymértékû elterjesztése, valamint a mennyiséghez kötött lakossági díj egyaránt a hulladék csökkentésére,  illetve a szelektív gyûjtési lehetõségek minél nagyobb arányú igénybevételére  ösztönöz.   

Változik a szemétdíj fizetési rendszer?
A díjszabás teljes mértékben összhangban lesz a hatályos magyar jogszabályokkal, amelyek kimondják, hogy a szelektív gyûjtésért nem lehet külön díjat felszámolni. Az egyes települések tekintetében az edényméretek is változatlanok maradnak, mivel a Mecsek-Dráva beruházás nem érinti a vegyes hulladékgyûjtõ rendszer fejlesztését. Az egyes településeken belül a differenciálás az adott önkormányzatok döntésének függvénye, de például Pécs esetében ez az ország egyik legnagyobb edényválasztékát jelenti, 70-1100 literes edényméretekkel.