Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nulla hulladék program Új-Zélandon

Év: 
2008
Szám: 
Tél
Szerző: 
Balogh Emese

zw_nz_logo_120A nulla hulladék kampány 1997-ben vette kezdetét az Új-Zélandi Nulla Hulladék Szövetség megalakulásával. 2002-re országos szintû nulla hulladék stratégia készült. Ezzel a kormány elismerte a nulla hulladék elképzelés érvényességét és megtette az elsõ lépést a hulladékkezeléstõl a megelõzés felé. A program három szektor aktív bevonására épült.


A civil szektor
Új-Zélandon aktív civil szektor mûködik, gyakorlatias, hosszú távon gondolkodó vezetõkkel, akik  tisztában vannak azzal, hogy az újrahasznosítás önmagában véve nem elegendõ egy hulladék nélkül mûködõ társadalom kialakításához. A nem újrahasznosítható anyagok növekvõ áradata világossá tette számukra, hogy a megoldásban a terméktervezésnek és a gyártói felelõsség kiterjesztésének is szerepet kell kapnia. De azt is tudják, hogy vissza kell nyerni a még használható, hasznosítható anyagokat, és hogy minden településnek helyi szinten kell kiépítenie a fenntartható anyaggazdálkodáshoz szükséges infrastruktúrát.
A múltban ezek a kezdeményezõ emberek kevés forráshoz jutottak, gyakran szélsõségesnek titulálták õket, s legyintettek rájuk. A program során azonban technikai háttérhez, mentorálási segítséghez, ösztöndíjakhoz jutottak. Országos hálózat és kampány segítette õket munkájuk értékelésében, bátorítást nyújtottak nekik a gyakran elszigetelt és ellenséges környezetben. Növekvõ hitelességük végül az önkormányzatokat és a többi érintett csoportot is arra késztette, hogy elismerjék munkájukat. 2003-ban több mint 40 civil csoport dolgozott a programban, és ezáltal a hulladékcsökkentés jelentõs tényezõjévé váltak Új-Zélandon.

A helyi önkormányzatok
A nulla hulladék elképzelést a helyi döntéshozók körében is népszerûsíteni kellett. A kampány hatására városi és megyei közgyûlések is nulla hulladék stratégiákat fogadtak el.  Az elsõ 10 csatlakozó önkormányzat technikai, hálózati és pénzügyi támogatást kapott a munkához. 2003-ra a települések 51%-a kapcsolódott be a programba. Ezeknek az önkormányzatoknak a közgyûlésükön kellett elfogadtatniuk a stratégiát, így biztosítva a döntéshozói szintû támogatást hosszú távra is (az elfogadott stratégia érvényes marad akkor is, ha az önkormányzati dolgozók idõközben lecserélõdnének).

Kormányzati lobbitevékenység
A harmadik fontos elem a kormányzati lobbizás. Az évek során ez sokféle tevékenységet foglalt magába, köztük például az alábbiakat:
• Szakmai dokumentumok összeállítása az országos stratégia vázlatához.
• Részvétel a kormány által felállított munkacsoportban.
• Nemzetközi jó gyakorlatok és példák bemutatása a munkacsoport számára.
• Munkacsoport megalakítása a “nulla hulladék”-ot elfogadó önkormányzatok, civil csoportok és újrahasznosító cégek részvételével. Ennek célja, hogy  adatokkal és visszjelzésekkel támogassa a minisztériumi munkacsoportot.

nz_gyerekek_400 

Eredmények 1997 óta
Az új-zélandi önkormányzatok 70%-a fogalmazta meg középtávú célként, hogy nem visznek lerakóra hulladékot. Egyes települések igen nagy utat tettek meg: stratégiát írtak, bevonták a közösséget, kifejlesztették az infrastruktúrát, erejükhöz és lehetõségeikhez mérten mindent megtettek a cél elérése érdekében. Más települések viszont nem voltak ennyire elkötelezettek, náluk minden maradt a régiben. Akadtak olyan közösségek is, amelyek jól indultak, de miután a kormány prioritási listájáról lekerült a nulla hulladék stratégia, elvesztették lelkesedésüket.
A stratégiai tervek persze csak „kívánságlisták” maradnak, ha nincs mögöttük valódi politikai akarat, nemcsak helyi, hanem országos szinten is. Új-Zélandon sok civil munkájának eredményét vetette vissza, hogy a kormánytól várt jogi és gazdasági ösztönzõk évek múltán sem kerültek napirendre. A csalódás és a kifáradás ellenére néhány közösség kimagasló sikereket ért el. A legelszántabb körzetben (Opotiki)  90%-os lerakóról való eltérítést sikerült megvalósítani.
A nehézségek ellenére a Nulla Hulladék Szövetség jelenleg is mûködik. Információs honlapot indítottak, oktatási program kidolgozását kezdeményezték. Legalább 350 civil csoport, iskola és önkormányzat kapott tõlük támogatást nulla hulladék tervük megvalósításához. A Szövetség szakértõit Malajziába, Írországba és Argentínába hívták elõadni.
Az õ érdemük is, hogy 2008-ban végül a kormány új hulladéktörvényt és cselekvési tervet fogadott el a hulladékcsökkentésre. Ebben olyan termékkezelési minták támogatását ígérik, amelyek a visszagyûjtésre és újrahasznosításra törekednek a szimpla lerakás helyett. A terv a piacra hagyja, hogy ezeket a módokat kitalálja. A minisztérium csak támogatást nyújt a jó megoldásokhoz. 2009 júliusától hulladékadót vezetnek be, amelynek 50% a helyi településeket fogja illetni.

Fordítás: F. Birkus Ilona
Szerkesztés: Balogh Emese


Forrás: Getting there!
The road to zero waste (Envision New Zealand Ltd, August 2003)

 

A Nulla Hulladék Terv elfogadásának  hatásai

Új gondolkodásmód
Az emberek lehetõséget kapnak arra, hogy újfajta módon közelítsék meg a hulladékproblémát. Miután megállapodás születik a célokról, meglepõen nagy lesz az egyetértés abban, hogy mit is kell tenni. A korábbi leküzdhetetlen nehézségek nem rémísztenek, hanem kihívásnak, lehetõségnek tûnnek.

Nincs univerzális megoldás
Minden egyes közösség eltérõ úton indult el –, és ez így egészséges, hiszen igen sok változót kell figyelembe venni. De sokat lehet tanulni az ötletek megosztásával, cserelátogatásokkal.

Idõre van szükség
Idõ kell a kutatásokhoz, a kísérleti programokhoz, az új infrastruktúra kiépítéséhez, a források elõteremtéséhez, stb. Ahol sokáig (2-3 év) tartott a nulla hulladék stratégia bevezetése, ott általában hatékonyabban is mûködött.

Megváltozó szerepek
A hulladékgazdálkodásért felelõs emberek szerepe is megváltozik. A mérnökök például továbbra is felelõsek maradnak a lerakók irányításáért, de szabad kezet kapnak a szokásostól eltérõ gondolkodásra, teljesen új rendszerek kifejlesztésére. Több mérnök is felvállalta ezt a kihívást, õk valódi változásokat generáltak közösségükben.

A hulladékkezelés közös üggyé válik
A hulladék egyszerre nem csak az önkormányzat dolgozóinak ügye lesz, hanem az egész közösség felelõssége. Új kapcsolatok épülnek különbözõ csoportok között.  Egészen új szereplõk is megjelennek, pl. építészek, turisztikai csoportok, nõszervezetek. Ez a folyamat nem mindig könnyû, de hatására a közösség jobban magáénak érzi a problémát. Ez a legjobb út a sikerhez.

Innováció
Mivel sok tudás hiányzik még a nulla hulladék eléréshez, az innováció beindul. Lakossági, önkormányzati, vállalkozói szinten egyaránt új megoldások bukkannak fel.

Új munkahelyek
A nulla hulladék településeken végzett,  2002-ben készült felmérés szerint több mint 280 teljes munkaidõs és 17 részmunkaidõs állás jött létre.

Újfajta beruházások
Sok önkormányzat nulla hulladék politikájának leglátványosabb eredménye az újrafeldolgozó infrastruktúrába való befektetés. Ezek közül sokat közösségi csoportok mûködtetnek.