Várhatóan jövő héten véglegesíti a környezetvédelmi minisztérium a PET-palackok visszaváltását szabályozó határozattervezetet. Tánczos Barna miniszter néhány részletet is elárult a jogszabályról.
Konstanca városa az első Romániában, ahol a tömegközlekedés ellenértékét szelektíven gyűjtött hulladékkal lehet kiváltani – írja az Impact.ro. A tengerparti városban indul a “Váltsd meg a jegyed egy PET-palackkal” („Schimbă PET-ul cu biletul”,) kampány, amely keretében a városi tömegközlekedési eszközökön utazók PET-palackokkal vagy alumínium dobozokkal fizethetnek a jegyükért – írja a Transindex.
Magyarországon széles körben elterjedt nézet, hogy a szelektív hulladékgyűjtéssel érdemben tehetünk a klímaváltozás ellen. Egy korábbi felmérés szerint a magyarok 54 százaléka tartotta magáról, hogy személyesen tesz a klímaváltozás ellen, példaként messze a legtöbben a szelektív hulladékgyűjtést említették. Hasonló következtetés olvasható ki egy Eurobarométer-felmérésből vagy néhány ismert magyar nyilatkozatából is.
Hússzor annyi mikroműanyagot juttat a szervezetébe egy évben, aki csapvíz helyett kizárólag palackozott termékeket iszik. A magyar ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de a hazai folyók közül a Felső-Tisza nemzetközi összehasonlításban is súlyosan szennyezett, míg Budapestnél egy-egy pontminta adataiból az látszik, hogy ötödével emelkedik a szennyezés a város alatti szakaszon. A műanyagokkal együtt olyan egészségre káros adalékanyagok is megjelennek vizeinkben, amelyeknek a veszélyeire az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet – ezért még inkább aggasztó, hogy jelenleg sem rendszeres mérések, sem ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzés nem készül, ahogy nincs szó a szennyezés lehetséges mérsékléséről sem. A vízhálózatban használt anyagok, csövek kopása is szennyezőforrásnak tekintendő, ennek mértékéről sem ismerünk még átfogó hazai kutatást - olvasható a Másfélfok cikkében.
Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az érzékeny tengeri ökoszisztémák súlyosan veszélyeztetettek, és emberek milliói számára jelentenek komoly egészségügyi és gazdasági kockázatokat. Évente öt és tizenkét tonna közötti mennyiségű műanyag és 640 ezer tonna halászháló köt ki az óceánokban. Emellett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a világ óceánjainak kétharmada már túlhalászottnak számít.
A PET Kupa szakemberei és önkéntesei az Aktív Magyarország Program támogatásával ártéri hulladékgyűjtő akciót indítottak Mosolygó Zsák néven több Tisza-menti településen. Szelektív gyűjtő zsákok kihelyezésével ösztönözték a lakosságot a folyópart megtisztítására. Az ártéri hulladék több mint fele újrahasznosítható, amelynek fortélyait egy mobil kiállító térben mutatják be több állomáson a Tisza mentén. A Műanyag Műhely utánfutón gördül egyik településről a másikra, és hajókabin hangulatával egy röpke pillanatra a folyóra repíti a látogatót. Odabent pedig a folyami hulladékok változatos világával ismerkedhetünk. A folyók rengeteg műanyag hulladékot hoznak, amelyek újrahasznosítási lehetőségeit is bemutatja a MüMü.
Mesterséges intelligencia segítségével jelzi előre egy új találmány, merre áramlik az óceáni műanyagszemét a Galápagos-szigetek környékén. A tudósok szerint a műanyag súlyosan fenyegeti az állatokat, mikrorészecskéi gyakran kerülnek tápcsatornájukba.
Pasig, Klang, Ulhas, Tullahan – a világ óceánjaiba legtöbb műanyagszemetet öntő folyók neve keveseknek mond bármit. Egy friss kutatás azonban arra jutott, hogy szemben a világ nagy folyamaival, amiket korábban mindenki a legnagyobb szennyezőnek gondolt, ezek a kisebb kelet-ázsiai folyók jelentik az igazán nagy veszélyt az óceánokra és azok élővilágára.
Egészen apró, mikroszkopikus műanyagdarabokkal vannak tele Izland gleccserei – erre jutottak reykjavíki kutatók.
Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva jutottak erre a következtetésre, írta az MTI.