Műanyag

Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó európai uniós irányelv és a műanyag újrahasznosítás egyre szigorúbb szabályozása miatt fontos változások előtt áll a magyar műanyagipar, amelynek jelentőségét mutatja, hogy ez az ágazat adja a GDP 2,7 százalékát - közölte az Euler Hermes Hitelbiztosító kedden az MTI-vel.

Fenntarthatóbb anyagokból készült termékek váltják fel a szívószálakat, tányérokat, poharakat, evőeszközöket és italkeverőket.

Három évvel ezelőtt a maják szent tava, a Guatemalában található Atitlán-tó és környezete fuldoklott a műanyaghulladékban. A helyieknek dönteniük kellett: ha ez így megy  tovább, elpusztul a tó élővilága és vele a partján élő emberek is, hiszen megélhetésüknek több szempontból is a tó a forrása: onnan származik az ételük, illetve a turizmusnak köszönhetően a bevételük. A tó viszont haldoklott. 

A Pejo 3000 nevű olasz sípályán január elejétől betiltják a műanyagpalackok, zacskók, evőeszközök és szívószálak használatát, miután egy közeli gleccser jegében jelentős mennyiségű mikroműanyagot találtak. Nem biztos, hogy ez magán a problémán sokat segít, a Milánói Egyetem kutatása szerint a műanyagszennyezés legnagyobb része a műszálas ruhákból származik. 

A Természetvédelmi Világalap (WWF) egyik új tanulmánya szerint kb. 20 kiló mikroműanyagot fogyaszt el egy ember élete során, ami nagyjából két nagyméretű kukának felel meg.

A világ műanyagéhsége nem csillapodik. A PET-palackok és nejlonzacskók kétségkívül kedvező megoldást jelentenek a cégeknek, ugyanis az eldobható műanyagok használatából eredő hulladék kezelését döntően a társadalomra háríthatják. Mindezért viszont bolygónk, az élővilág és mi magunk is igen nagy árat fizetünk.