Magyarországon 2015-ben mintegy 101.000 tonna üveg csomagolás kibocsátása történt meg, azaz évente egy lakosra mintegy 10,2 kg üveghulladék keletkezésével számolhatunk. Az üveghulladék anyagában jól hasznosítható, belőle újra csomagolóanyagot, vagy építőipari alkalmazásokhoz például szigetelőanyagot gyártanak. Ezek a termékek nem igénylik a "vegytiszta" üveget, azaz a begyűjtött üveghulladék ezekre a célokra kiválóan alkalmas.
Európában a megvásárolt élelmiszerek mintegy 30 százaléka a kukákban köt ki, pedig nagy része fogyasztható lenne. Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszerhulladékot termelünk, vagyis fejenként több kiló ételt dobunk a szemétbe minden héten.
Rengeteg műanyagot használunk el, és sajnos egyre több hulladékot termelünk belőlük. Pedig a különféle műanyagok újra is hasznosíthatók. Csakhogy nem minden fajtáját könnyű printelni, az újrahasznosító felszerelés, a gépek nagyon drágák.
A március 22-én megjelent EUROSTAT hulladékos statisztikák szerint egy átlag európai 2014-ben 475 kg hulladékot termelt, amelynek csak 44%-át hasznosították újra vagy komposztálták. A maradék 56%-a égetőkbe (27%) és lerakókba (28%) került.
2016. február 24-én tartották Horvátországban azt a Zelena akcija / Friends of the Earth Croatia és a PRE-KOM által szervezett konferenciát, melyen az észak-horvát Prelog város vezetői hat környékbeli önkormányzattal együtt (Alsó-Međimurje régió) aláírták az Európai “Zero Waste 2020” Starégiát. Mindez azt jelenti, hogy a hét érintett település (Prelog, Goričan, Donji Kraljevec, Sveta Marija, Donji Vidovec, valamint Donja Dubrava Kotoriba) elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ra 70%-ra növelik a szelektíven gyűjtött kommunális hulladék arányát az érintett településeken.