Újrahasználat

A kaliforniai Livermore 6. számú tűzoltóságán 120 éve folyamatosan világít az úgynevezett Centennial Light Bulb (Százéves Villanykörte). Egy több mint száz éve, pár dollárért megvásárolt hétköznapi használati tárgy, amin nem fogott ki az idő, mert úgy tervezték, hogy minél tovább működjön. Némileg megmosolyogtató egy ilyen termékről olvasni közel félmillió forintos mobilkészülékkel a zsebünkben, amelyet tudatosan terveztek úgy, hogy az egy adott időintervallum – általában két év – után idejétmúltnak számítson, arra ösztökélve tulajdonosát, hogy a legújabb modellre cserélje azt.

A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. Ez másfél emberöltőnyi idő. A pályázat nyertese élet és halál ura lesz egy egész iparágban, ugyanakkor mindig ott lebeg majd a feje fölött a milliárdos kötbérek réme. Az eljárást már megindították, remélhetőleg lassan kiderül, ki lesz a magyar szemétkirály.

2025-től kötelező lesz külön gyűjtenünk a textilhulladékot, ám arra nincs megoldás, hogy a várhatóan a mostani mennyiség többszörösét kitevő használt ruhákkal mit lehet majd kezdeni. Az európaiak által már nem hordott ruhák sok esetben fejlődő országokban végzik, szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadóval, a régió egyik legnagyobb használtruha-nagykereskedőjének kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.

Az augusztus 28-án megrendezésre kerülő GLAMOUR Doing Good Summit-on inspiráló előadásokon vehetsz részt online. Szó lesz a divatról, fenntarthatóságról, újrahasznosításról és rengeteg olyan témáról, ami a hétköznapi életben is segít, hogy saját magad legjobb változata lehess!

Több szempontból emlékezetes lesz a héten kezdődő tokiói olimpia. Ha pár éve valaki azt mondja nekünk, hogy a 2020-as olimpia elmarad, és a Tokió 2020-at 2021-ben fogják megrendezni a japán lakosság ellenszenvétől övezve, méghozzá üres nézőterek előtt, ahol a sportolók maguk akasztják a nyakukba az elnyert érmeket, biztosan bolondnak néztük volna őt. De azt is megmosolyogtuk volna, ha szentül állítja, hogy a világ mind a 18 ezer olimpikonja kartonágyakon tér majd nyugovóra, és készül a nagy mérettetésre.

Márpedig Tokió 2020 az első, igazán komolyan vehető környezetbarát olimpia. Nézzük csak a legfontosabb újításokat.

Linda egy 24 éves pécsi lány, akinek elege lett abból, hogy az influenszerek folyamatosan rá akartak tukmálni valami terméket az interneten.

„Mindenki számít. Mindenkinek megvan a maga szerepe. Mindenki képes változtatni a dolgokon. Ha összefogunk, együtt meg tudjuk menteni a világot. Minden egyes nap döntések előtt állunk, és csakis rajtunk múlik, hogyan segítik egyéni választásaink, fogyasztási szokásaink a bolygót, és annak élővilágát.”

Egyre egyértelműbb, hogy a jelenlegi, lineáris gazdasági modell fenntarthatatlan. Az EU számos olyan intézkedést fogadott el, amely ösztönzi az átállást a fenntarthatóbb, körforgásos gazdasági modellre. Ennek egyik fontos elve a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálása, sőt, a hulladékmentes, azaz a ’zero waste’ életmód. Mi a körforgásos gazdaság lényege, mi szükséges ahhoz, hogy az EU országai mielőbb erre a modellre váltsanak, és mit tehetünk mi magunk hulladékunk minimalizálásáért – ilyen kérdésekről beszélgettünk nemrégiben Bauer Zsolttal a Climate Reality Projecttől, Horváth Bálinttal, a Holland Nagykövetség szakértőjével és Tóth Andi bloggerrel.

Milyen lenne az ideális italcsomagolás? Számos termékről állítják a reklámok, hogy a csomagolóanyaga zöldebb, mint a másé. Sok gyártó az alumínium dobozra esküszik, hangsúlyozva annak végtelen újrahasznosíthatóságát. Más cégek az újrahasznosított alapanyagok arányának növelésével csábítanák magukhoz a környezettudatos fogyasztókat, sőt már a papírcsomagolást is zöld alternatívaként hirdetik. A hagyományos zöld megoldást, az újratöltést viszont a nagy cégek próbálják lehúzni azzal az indokkal, hogy a szállítás és a mosás energia- és vízigényes. Ebben a cikkben különböző vizsgálatokat és életciklus-elemzéseket vetünk össze, hogy kicsit rendet vágjunk a sok állítás között. Simon Gergely környezetkémikus írása.

A ruhakészítéssel egy időben született a ruhák átalakítása, újragondolása is. Régebben azért volt ez fontos, mert nem tudtunk mindig új ruhadarabot készíttetni vagy venni. Ma pedig elsősorban a környezettudatosság, a fenntarthatóság motivál bennünket. Az országos Reduce, Reuse and Recycle fenntartható divattervező pályázat kapcsán 15 olyan magyar alkotót mutat be Mengyán Eszter legújabb blogbejegyzése.