„Zöld karácsony” a Cseritivel!

A környezettudatos életmódra törekvés egyre jobban beépül az emberek mindennapjaiba, a túlfogyasztástól azonban továbbra sem tudunk szabadulni.

A környezettudatos életmódra törekvés egyre jobban beépül az emberek mindennapjaiba, a túlfogyasztástól azonban továbbra sem tudunk szabadulni.

A Sumitomo Metal Mining megkezdi a kobalt, a lítium és más kulcsfontosságú anyagok újrahasznosítását a használt elektromos járművek akkumulátoraiból. A japán cég egy költséghatékony eljárást szabadalmaztatott, ami megoldhatja a világ akkumulátorgyártásának nyersanyagproblémáit.

Melyik megoldásnak kisebb a szén-dioxid-egyenértékben kifejezett környezeti terhelése: annak, ha az étteremből rendelt ebédet eldobható műanyag dobozban szállítják ki, vagy annak, ha visszajuttatható, elmosható acéldobozban hozzák ki? Mielőtt bárki rávágná, hogy az elmosható a jobb, gondoljon arra is, hogy a mosogatásnak (mosószer, víz + energia) és a folyamatos ide-oda szállításnak is van terhelése, illetve általában az acél is Kínából érkezik.
A Zöld Kalandozások előadássorozat bónusz előadása december 8-án lesz itt, a Humusz Házban, amelynek témája a fenntartható építkezés lesz.
Az építőipar az egyik legnagyobb környezetpusztító iparág, ezért fontos az építés és felújítás során figyelembe venni a felhasznált anyagok környezeti lábnyomát a gyártástól a felhasználáson keresztül a hulladékkezelésig.
Az előadók bemutatják az IS-SusCon projekt során elkészült ingyenesen letölthető kézikönyvet, amely közérthető módon mutat be fenntartható építészeti megoldásokat praktikus példák bemutatásával. Az építőanyagok és leggyakoribb szerkezetek összehasonlítását segíti a projektben elkészült karbonlábnyom kalkulátor web app, valamint kvízjáték (mobil applikáció) is. Read more about Építkezés és felújítás környezeti lábnyoma

A Szabad Európa riportjából az is kiderül, mennyit számítana a hulladéktermelés szempontjából, ha Magyarország minden háztartása átállna zero waste, azaz hulladékmentes életmódra.

A használt szekrények, szekrénysorok és polcok országa vagyunk, ettől csupán a Somogy és a Zala megyei háztartások térnek el. A Jófogás a használt bútorok iránti kereslet ugrásszerű növekedése miatt áttekintette a használtbútor-vásárlással kapcsolatos érdekességeket, egyúttal online felmérést is lebonyolított a felhasználói között, amit csaknem 8200-an töltöttek ki.

A „second hand forradalom” kitörése sejteti, hogy – tudatosan vagy tudatlanul – micsoda gyorsasággal, könnyedséggel épülnek le emberek emberekkel szembeni előítéletei. A viszonteladási, bizományosi újhullámos online oldalak minden porcikájukban globálisak. Indiaiak, pakisztániak, japánok és kínaiak, arabok, izraeliek, amerikaiak és oroszok, adnak, vesznek egymás által használt holmikat. És ez senkit se érdekel. E mögött a pénzben nem kifejezhető környezetvédelmi tudatosság, értelemnövekedés, értékmentés együttese húzódik meg elsősorban. Egyebek között erről beszél Ankita Roy, a londoni székhelyű, a kiskereskedelmi, azon belül főként a divat szokások változásait nyomon követő, a témákban tanácsadóként is működő kutató műhely, a GlobalData vezető munkatársa.

Bár a textiltisztítás nincs annyira az előtérben a szintetikus és kevert alapanyagú, olcsó ruhadarabok özöne óta, az 1930 óta működő Tichy Tisztítószalon üzletvezetői úgy látják, a trend fordul, és egyre inkább előtérbe kerülnek a jó minőségű, tartós, finom anyagokból készült darabok, amelyek lehet, hogy a nagyi szekrényéből, vagy éppen vintage boltokból kerülnek elő.

Ismét itt a Second Hand September, azaz Használtruha szeptember mozgalom, mely arra buzdít, hogy ebben a hónapban – vagy akár egész évben – másodkézből szerezzük be ruharadarabjainkat. Összefogtunk Mengyán Eszterrel, a Holy Duck! fenntartható divatblog szerzőjével, hogy segítséget nyújtsunk abban, mire figyeljünk használt ruhák vásárlásánál, és hogyan turizhatunk könnyebben, gyorsabban, hatékonyabban.

A kaliforniai Livermore 6. számú tűzoltóságán 120 éve folyamatosan világít az úgynevezett Centennial Light Bulb (Százéves Villanykörte). Egy több mint száz éve, pár dollárért megvásárolt hétköznapi használati tárgy, amin nem fogott ki az idő, mert úgy tervezték, hogy minél tovább működjön. Némileg megmosolyogtató egy ilyen termékről olvasni közel félmillió forintos mobilkészülékkel a zsebünkben, amelyet tudatosan terveztek úgy, hogy az egy adott időintervallum – általában két év – után idejétmúltnak számítson, arra ösztökélve tulajdonosát, hogy a legújabb modellre cserélje azt.