Újrahasználat

Újabb szomorú példa a divatipar és a környezetszennyezés kapcsolatára

  • 2022. február 21.
  • Jakab János

Volt idő, amikor az amazóniai esőerdő a Föld tüdejének számított, az elmúlt évtizedben viszont megközelítőleg húsz százalékkal több szén-dioxidot juttatott a bolygó légkörébe, mint amennyit elnyelt – olvasható egy, a Nature Climate Change-ben megjelent tanulmányban. Ennek részben az erdőirtás az oka (a fák többségét azért vágják ki, hogy több hely legyen a húsipari állatok takarmányának termesztésére), csakhogy új kutatások szerint a környezetpusztítás a divatiparral is összefüggésbe hozható.

A ruhacserék közösségi élménye és a kincskeresés öröme Budán – RE RU HA

  • 2022. február 07.
  • névtelen (nem ellenőrzött)

Juhász Ágnes szerint mindenki életében előfordul, hogy ruhákkal vigasztalja magát. Ő legalábbis egy nehezebb periódus után mindig azon kapta magát, hogy jóval több holmi van a szekrényében, mint amit föl tud venni, és a barátnőkkel közösen használt darabok is unalmasak már. Ekkor kezdett új lehetőségek után kutatni, a megoldás pedig egy olyan rendszer lett, amelyben közösségként cserélgethetjük csinos, de megunt ruháinkat. Nagy Zsófia, a We Love Budapest újságírója a Bartók Béla úti RE RU HA-ban szerzett tapasztalatait írta meg.

A kulacsokból mára már egy hétköznapi használati tárgy lett

  • 2022. január 28.
  • Gyuri

A folyadékpótlás fontosságát talán már nem kell senkinek sem magyarázni, mindenki tudja, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel a kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen része. A szükséges mennyiség egy részét étellel visszük be, de 70-80 százalékát valamilyen ital formájában, azaz átlagosan naponta 2-2,5 liter folyadékot ajánlott minimum innunk szervezetünk megfelelő működéséhez.

Műfenyő vs. vágott fenyő

  • 2021. december 23.
  • Abigail

Milyen fenyőt vegyek, ha környezettudatosan akarok karácsonyozni? Vágott fenyő vagy műfenyő? Sokan teszik fel ezt a kérdést karácsonyfa vásárláskor, amikor mindkettőnek megvan az előnye és hátránya is. A válasz kiderül a Klímapolitikai Intézet cikkéből.

A rendelésre vágott fenyőtől a kölcsönfenyőig: így lehet zöld a karácsony

  • 2021. december 17.
  • Gyuri

Miközben a legjobb műfenyő az, amelyik Kínában marad – és el sem készül –, a legjobb vágott fenyő Magyarországon belül utazik. Léteznek viszont meglepő, zöld megoldások is a karácsonyfa választásánál, amelyekre Cseh Zsófia, a Humusz Szövetség munkatársa hívja fel a figyelmet interjúnkban. A Cardiffi Egyetem Fenntartható Fejlődés mesterszakán végző szakember a helyes ajándékozás tárgyi és nem tárgyi megvalósításairól, csomagolásról, díszítésről, kreatívitásról is autentikus véleményt formál, hogy zöld és boldog karácsonyunk lehessen.

ZWE Changemakers: Hulladékmentesen a Humusszal

Humuszos, vagy egyéb videó?: 
Humuszos videó
sorozat: 

A Zero Waste Europe videósorozatban mutatja be lelkes tagszervezeteit, akik mindent megtesznek egy hulladékmentesebb világért. E videó eredetileg angol nyelven készült el, és a Zero Waste Europe oldalán megtekinthető:

https://zerowasteeurope.eu/2021/11/zero-waste-europe-changemakers-humusz... Read more about ZWE Changemakers: Hulladékmentesen a Humusszal

Építkezés és felújítás környezeti lábnyoma

Humuszos, vagy egyéb videó?: 
Humuszos videó
sorozat: 
Zöld kalandozások

A 2021. őszi Zöld Kalandozások előadássorozat bónusz előadása december 8-án hangzott el a Humusz Házban, témája a fenntartható építkezés volt.

Az építőipar az egyik legnagyobb környezetpusztító iparág, ezért fontos az építés és felújítás során figyelembe venni a felhasznált anyagok környezeti lábnyomát a gyártástól a felhasználáson keresztül a hulladékkezelésig. Read more about Építkezés és felújítás környezeti lábnyoma

Egyszerűen nincs annyi nyersanyagunk, hogy ilyen pazarlóan éljünk

  • 2021. december 16.
  • Gyuri

A mostani, rendkívül pazarló gazdasági modellünkkel gyerekeink és a fiatalok erőforrásait éljük fel: ha továbbra is a termelés-fogyasztás-haszon háromszögében mozgó lineáris gazdasági rendszert működtetjük, akkor pár évtizeden belül olyan kulcsfontosságú nyersanyagok fogyhatnak el, mint az ezüst, az arany, a cink vagy az ólom. Európa különösen kitett, mivel a legszegényebb nyersanyagkészlettel rendelkező kontinens. Bár a körforgásos gazdaság sokkalta több, mint az újrahasznosítás, igazi felfutását mégis az eredményezte, amikor a fejlődő országok, élükön Kínával, nem fogadták be többé a fejlett világ hulladékát. A termelés hatékonyságának a fokozása már rég nem elég, teljes paradigmaváltásra van szükség. Muszáj csökkentenünk a gazdaság anyaghasználatát, ami a környezet- és klímavédelmi célok teljesülésén túlmenően helyi és globális szintű konfliktusok elkerülését is lehetővé tenné.

Oldalak