Újrahasználat

A Humusz Szövetség a fennállása óta eltelt huszonhat évben folyamatosan gyűjtötte és megosztotta a hulladékszegény és környezettudatos megoldásokkal kapcsolatos jó gyakorlatokat. Szeretnék megmutatni, hogy van olyan létforma, ahol nem a pénz szerepel az első helyen, mégis elégedettek az alternatív utakat választók. Ennek szellemében hirdették meg a Zöld Kalandozások című előadássorozatot is, amelynek keretében hat héten keresztül hívnak meg érdekes és izgalmas témákat felvonultató előadókat. A harmadik Plachi Attila, Kóspallag polgármestere volt, aki saját példájukon keresztül mesélt arról, hogy kistelepülési szinten hogyan lehet a szokásokat zöldíteni.

A környezettudatos életmódra törekvés egyre jobban beépül az emberek mindennapjaiba, a túlfogyasztástól azonban továbbra sem tudunk szabadulni.

A Sumitomo Metal Mining megkezdi a kobalt, a lítium és más kulcsfontosságú anyagok újrahasznosítását a használt elektromos járművek akkumulátoraiból. A japán cég egy költséghatékony eljárást szabadalmaztatott, ami megoldhatja a világ akkumulátorgyártásának nyersanyagproblémáit.

Melyik megoldásnak kisebb a szén-dioxid-egyenértékben kifejezett környezeti terhelése: annak, ha az étteremből rendelt ebédet eldobható műanyag dobozban szállítják ki, vagy annak, ha visszajuttatható, elmosható acéldobozban hozzák ki? Mielőtt bárki rávágná, hogy az elmosható a jobb, gondoljon arra is, hogy a mosogatásnak (mosószer, víz + energia) és a folyamatos ide-oda szállításnak is van terhelése, illetve általában az acél is Kínából érkezik.

A Szabad Európa riportjából az is kiderül, mennyit számítana a hulladéktermelés szempontjából, ha Magyarország minden háztartása átállna zero waste, azaz hulladékmentes életmódra.

A használt szekrények, szekrénysorok és polcok országa vagyunk, ettől csupán a Somogy és a Zala megyei háztartások térnek el. A Jófogás a használt bútorok iránti kereslet ugrásszerű növekedése miatt áttekintette a használtbútor-vásárlással kapcsolatos érdekességeket, egyúttal online felmérést is lebonyolított a felhasználói között, amit csaknem 8200-an töltöttek ki.

A „second hand forradalom” kitörése sejteti, hogy – tudatosan vagy tudatlanul – micsoda gyorsasággal, könnyedséggel épülnek le emberek emberekkel szembeni előítéletei. A viszonteladási, bizományosi újhullámos online oldalak minden porcikájukban globálisak. Indiaiak, pakisztániak, japánok és kínaiak, arabok, izraeliek, amerikaiak és oroszok, adnak, vesznek egymás által használt holmikat. És ez senkit se érdekel. E mögött a pénzben nem kifejezhető környezetvédelmi tudatosság, értelemnövekedés, értékmentés együttese húzódik meg elsősorban. Egyebek között erről beszél Ankita Roy, a londoni székhelyű, a kiskereskedelmi, azon belül főként a divat szokások változásait nyomon követő, a témákban tanácsadóként is működő kutató műhely, a GlobalData vezető munkatársa.

Bár a textiltisztítás nincs annyira az előtérben a szintetikus és kevert alapanyagú, olcsó ruhadarabok özöne óta, az 1930 óta működő Tichy Tisztítószalon üzletvezetői úgy látják, a trend fordul, és egyre inkább előtérbe kerülnek a jó minőségű, tartós, finom anyagokból készült darabok, amelyek lehet, hogy a nagyi szekrényéből, vagy éppen vintage boltokból kerülnek elő.

Ismét itt a Second Hand September, azaz Használtruha szeptember mozgalom, mely arra buzdít, hogy ebben a hónapban – vagy akár egész évben – másodkézből szerezzük be ruharadarabjainkat. Összefogtunk Mengyán Eszterrel, a Holy Duck! fenntartható divatblog szerzőjével, hogy segítséget nyújtsunk abban, mire figyeljünk használt ruhák vásárlásánál, és hogyan turizhatunk könnyebben, gyorsabban, hatékonyabban.