Az elemzés a hazai hulladékhelyzetet mutatja be nemzetközi összevetésben. A hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra az európai uniós támogatásoknak köszönhetően sokat fejlődött, mégis a hulladékkérdés környezetbarát, mai divatos szóval élve fenntartható kezelésétől még távol állunk. Milyen okok állnak ennek hátterében?
A műanyaghasználattal minden rendben, az újrahasznosítás mindent megold? Messze nem így van. Az egyszerhasználatos kultúra rendkívül energia- és nyersanyag-pazarló, ráadásul a gyerekjátékokban, konyhai eszközökben felhasznált újrahasznosított műanyagok számos már betiltott kockázatos anyagot tartalmazhatnak. Simon Gergely környezetkémikus írása.
A műanyagmentes július és a zöld mozgalmak hasonló környezettudatos akciói ellenére a statisztikákban egyelőre nem látszik, hogy elkezdtünk volna tömegesen leszokni a műanyag zacskókról. Sőt, ha 2001 óta nézzük, akkor majdnem a duplájára nőtt a magyarok nejlonzacskó felhasználása.
A funzine.hu összeállította az Ökopest – környezettudatos térképet, rajta olyan budapesti helyekkel, amelyek segítenek a környezettudatos életmód kialakításában és fenntartásában. Egy helyen megtaláljátok a fővárosi piacokat, zero waste boltokat, közösségi kerteket és komposztpontokat, hulladékudvarokat, valamint használt étolajgyűjtőpontokat.
Ha már elkezdtél ismerkedni a zero waste fogalmával, de valamiért még nem vágtál bele a hulladékmentes életmódba, akkor ez a cikk biztosan segíteni fog neked, hiszen mutatunk több mint 50 olyan eszközt – kezdve a konyhától a fürdőszobán át az irodaszerekig – amelyeknek létezik környezetbarát és hulladékszegény alternatívája.
A néhány napja megnyitott, bútorbanknak nevezett intézményben használt bútorokat és háztartási berendezéseket gyűjtenek, és ezeket olyanok számára ajánlják fel, akiknek nincsen pénze újat venni.
A hulladékmentes életmód nem jár kéz a kézben azzal, hogy holnaptól nem vásárolhatsz semmit sem. Azonban ha belevágsz az életmódváltásba, sokszor el kell majd tűnődnöd olyan kérdéseken, mint például: „Erre tényleg szükségem van?” vagy, hogy „Csak azért vásárolok, mert rossz kedvem van, vagy valóban használni fogom?”.
„Ha a konyhámban maga az anyaföld csomagolhatná be az ételeket, hogyan csinálná? Biztosan nem műanyag fóliával, hiszen a természetben nincsen egyetlen olyan héj vagy kéreg sem, amelyik légmentesen zárna és átlátszó lenne.” Ekképp morfondírozott Toni Desrosiers, miközben azon törte a fejét, milyen vállalkozásba is fogjon. A kérdésre csak hosszas kísérletezgetés után találta meg a választ, amikor pamut- és kenderszálakat épp a megfelelő arányban itatott át méhviaszból, gyantából és jojobaolajból készített keverékével. Voltaképpen egyfajta speciális viaszosvásznat talált fel, azzal a különbséggel, hogy ezt nem az ebédlőasztalra terítik, hanem arra, ami az asztalra kerül.
