A szemetelés megelőzésére, a hosszú távú megoldás érdekében a kormány átfogó programot dolgoz ki, az illegális szemétlerakók kérdésében azonban gyors megoldásokra van szükség. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ezért 240 millió forinttal támogatja az önkormányzatokat az illegális hulladéklerakók felszámolásában. A most lezárult pályázattal 94 település környezete tisztulhat meg.
Hegyekben áll az újrahasznosítható hulladék a telepeken, és ha nem sikerül értékesíteni, akkor füstként és hamuként végzik. A kormány azonban a környezetvédelem miatt létrehozott termékdíjból befolyt tízmilliárdokat más területeken költi el.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy végrehajtotta a körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2015-ben elindított 54 pontos cselekvési tervét. Ezek után három jogos kérdés merülhet fel az olvasóban: mi az a körforgásos gazdaság, megvalósult-e már ezek szerint Európában, és ha igen, akkor miért nem vettük észre? A kérdésekre azonban egyáltalán nem egyszerű válaszolni.
Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat szerdán az Európai Parlament (EP), amelyek értelmében 2021-től betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.
Negyedszer hirdette meg a fenntarthatósági témahetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) idén; a témahéten a minisztérium parlamenti államtitkárának ismertetése szerint kétszer annyi intézmény és ötször annyi diák vesz részt, mint négy évvel ezelőtt.
Az idei évben már 4800 hektárnyi erdőterület telepítésére adott engedélyt a minisztérium és jelenleg elbírálás alatt van további 1200 hektárnyi erdőt lefedő kérelem. A 22 millió facsemete tehát az erdőfrissítést szolgálja, míg a 6000 hektár az új erdőtelepítéseket.
Kína egy éve leállította a legtöbb műanyag és egyéb hulladék importját. Negyed századon át a világ újra feldolgozható hulladékának csaknem a felét ott dolgozták fel – most viszont drámaian új helyzet állt elő.
Az elmúlt évben összesen 965,9 millió utast szállítottak a bécsi buszok, villamosok és metrók, az éves bérlettel rendelkezők száma pedig egy év alatt 40 ezerrel nőtt. Vagyis már 822 ezren használják napi 1 euróért az osztrák főváros tömegközlekedési eszközeit.