Mivel a szállítás és a csomagolás meghatározó alapanyaga a papír, az iparban és a kereskedelemben hatalmas mennyiségű hulladékpapír halmozódik fel. Ennek mértékét jól mutatja, hogy Magyarországon a lakossági szelektív gyűjtésből származó papírhulladék mintegy tízszerese képződik vállalkozásoknál.
Közeleg az egyszer használatos műanyagok részleges betiltásának határideje. A cégeknek egy éve van, hogy megoldást találjanak több eldobható műanyag eszközük kiváltására. Műanyag újrahasznosítási forradalmat indítanak a hazai ásványvíz és üdítőital-gyártók.
A közeljövőben megvalósulhat a terv új törvényjavaslatok alapján, hogy Németországban €25 euros letéti díjat kelljen fizetni minden okostelefon és tablet vásárlásakor, azzal a céllal, hogy azokból minél kevesebb kerüljön hulladéklerakóba vagy szegényebb országokba használat után.
A PET Kupa hét éves története alatt 70 tonna hulladéktól mentesült a Tisza és annak ártere. A Felső-Tisza- és a Tisza-tó környéke fellélegezni látszik, de sok terület vár még beavatkozásra. Nem tudjuk pontosan, mennyi műanyag halmozódott fel az elmúlt évtizedekben, és csak sejtéseink vannak arról, hogy hol találhatóak az érintett területek. A természeti értékek védelme és az újabb környezetvédelmi eredmények érdekében a szakemberek határokon átnyúló programot hirdettek.
Már tizenharmadik alkalommal ítélték oda a Zöld Óvoda és az Örökös Zöld Óvoda címeket, idén összesen 235 intézménynek. Az okleveleket László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára és Kisfaludy László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára adta át.
Válsághelyzet alakult ki az Európai Unióban a papírhulladék újrahasznosítási szektorban, a feldolgozó kapacitások pedig képtelenek lépést tartani a hulladéktermeléssel. Kína hulladékimport-stopját követően az iparágban tevékenykedő európai vállalatok életképességét szabályozói és gazdasági jellegű akadályok is fenyegetik, miután az elmúlt két évben a mélybe zuhantak az árak. Évekbe telhet, mire rendeződik a helyzet.
A nejlontáskák problematikája nem új keletű. Köztudott, hogy a természetben való lebomlásuk rengeteg időt vesz időbe, akár több száz évet is, a hasznos élettartamuk pedig nem haladja meg a boltból a hazaérkezésig eltelő időszakot. Az új intézkedés célja ezen reklámszatyrok kiiktatása a rendszerből és hogy ezzel napi 3000 tonnával kevesebb hulladék kerüljön a nagyváros és agglomerációja hulladéktelepeire.
A tervek szerint 2020-ra már nem lesz egy darab műanyag zacskó, műanyag villa, műanyag ételhordó sem a nagyobb városokban, két évvel később pedig már országszerte sem lesz található az egyszer használatos műanyag.
A svéd parlament megszavazta a 75 koronás (kb. 2400 Ft) tonnánkénti adót az égetésre váró hulladékokra, amely nagyban visszaszoríthatja az Egyesült Királyságból importált, úgynevezett fűtőanyagként szolgáló hulladék (RDF) mennyiségét. Az elfogadott adótervezetet december 4-én fogadták el és 2020 április 1-én lép majd hatályba. A megerősített tervek szerint az illeték újabb 25 koronával (800 Ft) emelkedik majd 2021-ben és 2022-ben is, mielőtt az éves emelkedést 2022 után indexálják. A terveket megerősítve a Riksdag (a svéd parlament) szóvivője elmondta: „A parlament elfogadta a kormány új jövedéki adó javaslatát az elégetésre szánt hulladékokra. Az adót annak érdekében vezették be, hogy Svédország elérje a nemzeti éghajlati célokat, erőforrás-hatékonyabb és kevésbé mérgező hulladékgazdálkodást hozzon létre. Az új törvény 2020. április 1-jén lép hatályba.
Az Európai Unióban évente keletkező hulladék legfőbb forrása az építőipar: az építésből és bontásból származó hulladék a legfrissebb, 2014-es adatok szerint az összes hulladék 34,7 százalékát teszi ki, bár ez az arány jelentős mértékben változik országonként – Ausztriában 72,1, Magyarországon 20,7, míg Svédországban 5,3 százalék.