A környezet megóvása érdekében a lineáris gazdálkodásról át kell állni a körforgásos modellre. A hulladék nagyobb része az iparban és a szolgáltatásokban keletkezik, így a cégek is sokat tehetnek ezért – és ez sokszor meg is érné nekik.
Visszagyűjtésre, környezetbarát módon lebomló anyagokra és a CO2-egyenérték feltüntetésére lenne szükség.
Online kampányt indított az ökocímke fontosságáról az Agrárminisztérium (AM) annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatos vásárlás jelentőségére – jelentette be László Tibor Zoltán a tárca környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára az AM közleménye szerint.
Az italos csomagolások visszagyűjtésére dolgoztak ki stratégiai és szabályozási koncepciót a hazai italgyártók és kereskedők, az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint a szakmai javaslattal a kormányzati döntéshozók munkáját szeretnék támogatni.
Ezzel a címmel fordult fordult polgári kezdeményezésben a fővárosi döntéshozókhoz Velázquez Fonseca María Paloma. A kezdeményezés szövegét változtatás nélkül közöljük. Aláírására még 10 napig van lehetőség.
A javaslat célja, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok ne kerüljenek be újra a gazdasági körforgásba.
Hulladékgazdálkodási tevékenységet végző érintett gazdasági vállalkozások, hulladékbirtokosok alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel, valamint az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvénnyel módosított egyes rendelkezései ellen.
A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. Ez másfél emberöltőnyi idő. A pályázat nyertese élet és halál ura lesz egy egész iparágban, ugyanakkor mindig ott lebeg majd a feje fölött a milliárdos kötbérek réme. Az eljárást már megindították, remélhetőleg lassan kiderül, ki lesz a magyar szemétkirály.
A Közbeszerzési Hatóság idén áprilisban indította el Fenntartható Magyarországért Programját, melynek célja, hogy a közbeszerzések terén a korábbiaknál sokkal inkább érvényesüljenek a zöld, szociális és innovatív szempontok. Ennek első mérföldköveként a szervezet megalkotta a Zöld Kódexet, mely az önkéntesen csatlakozó ajánlatkérők számára konkrét, környezeti és gazdasági fenntarthatóságot erősítő útmutatást határoz meg.
2025-től kötelező lesz külön gyűjtenünk a textilhulladékot, ám arra nincs megoldás, hogy a várhatóan a mostani mennyiség többszörösét kitevő használt ruhákkal mit lehet majd kezdeni. Az európaiak által már nem hordott ruhák sok esetben fejlődő országokban végzik, szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadóval, a régió egyik legnagyobb használtruha-nagykereskedőjének kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.