Palkovics László: Hamarosan indul a hulladékkoncesszió
A hazai hulladékgazdálkodás gyökeres átalakítás előtt áll. A Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) nemsokára megkötheti a Mol Nyrt.-vel a 35 éves koncesszióra szóló, az ágazatot erősen központosító szerződést. Palkovics Lászlóval, a Technológiai és Ipari Minisztérium folyamatot felügyelő szakminiszterével az átalakítással kapcsolatos kormányzati elképzelésekről beszélgetett Brückner Gergely, a Telex újságírója.
A 2022-es parlamenti választás után a kormány már eredményt hirdetett a 35 éves autópálya-koncesszió tenderén, de viszonylag régóta nem hallani előrelépésről a szintén 35 éves hulladékkoncessziónál. Így a hulladékgazdálkodást teljesen átalakító pályázat ügyében először arról kérdeztük a minisztert, hogy töretlen-e a szándék, vagy esetleg már elbizonytalanodtak a felek, és nem is akarja az állam, vagy éppen a koncesszor a szerződést.
„Két ciklus óta figyelem a kormány munkáját, nem nagyon szoktunk elbizonytalanodni. Ez igaz az én területeimre is, gondoljon az egyetemi modellváltásra! A hulladékmenedzsment átalakításának elképzelése is változatlan. 2018-ban kezdtünk el a témával intenzíven foglalkozni, részben a saját elképzeléseink, részben az Európai Unió célkitűzéseinek megfelelően. A fő cél az, hogy a hulladékkal kezdjünk valamit, ne feltétlenül hulladékként, hanem inkább másodlagos nyersanyagként tekintsünk rá.”
Ez csak égetőbb lett
Palkovics László szerint, ha ez aktuális volt 2018-ban, ma még inkább az, hiszen részben az orosz–ukrán háború, részben a félvezető-, illetve chiphiány, illetve részben a szilíciumkristály-ipar átalakulása miatt bizonyos nyersanyagok most nem vagy csak nehezen érkeznek meg Magyarországra.
Eközben a hulladékfeldolgozás a rendszerváltás óta nem tekinthető sikeres területnek, miközben a mindennapokban is érdemi kérdések merülnek fel:
1. Magyarország autóipara éppen átstrukturálódik, új értékláncok kialakítása zajlik. Ilyen az akkumulátor-értéklánc, amelyben Magyarország Európa egyik vezető állama lehet. Ugyanakkor ez nem környezetbarát technológia, mert kiemelkedő a víz- és az energiaigénye. Így nagy hangsúly lesz a következő időszakban azon is, hogy az itt gyártott akkumulátorok később újrahasznosíthatók legyenek, illetve fontos lesz az ágazat megújuló energiával való ellátása, a villamos energia tárolása.
2. Itthon is nagyon hasít a napenergia-szektor, de élettartamtól függően, 5-10 év múlva fontossá válik a napelemek újrahasznosítása is, így az üveg, a szilícium, a palládium, a nemesfémek visszanyerése.
3. A koncesszor szűkebb szakterülete felől pedig kiemelhető, hogy a Mol növényi eredetű olajokat köteles keverni az üzemanyagaihoz. Ha ezt távolról behozott és rendkívüli ártalmak mellett előállított pálmaolajjal teszi, az sokkal rosszabb megoldás, mintha hatékonyan begyűjtené a használt sütőolajat, de ugyanilyen fontos alapanyag számára a PET-palackokból kinyerhető granulátum is.
A koncesszió ötlete
A Telex is sokszor írt a hulladékkoncesszió elképzeléséről. Úgy tudjuk, hogy voltak olyan tervek is, hogy regionálisan felosztott, egymással is versengő szolgáltatók dolgozzanak a piacon, vagy felmerült, hogy hulladékáramonként (a teljesség igénye nélkül ilyen „áram” a fém, az üveg, a műanyag, a bontási hulladék, a gumi, a zöld hulladék) lenne felosztható a piac. Ám a végső elképzelés szerint egy nagy cég (ez lehet a Mol) koordinálhatja majd a hazai hulladékáramok többségét.
Ha kíváncsi vagy a cikk folytatására, itt tudod elolvasni.
Cikk és kép forrása: telex.hu
