Mit akar kezdeni a Mol a szemetünkkel 35 évig?
Az ötödik Fidesz-győzelem után két 35 éves koncesszióban is fontos előrelépés történt. Az autópálya-építésért még valamilyen versenyszerűség is kialakult, de a hulladékgazdálkodásért nem volt tülekedés. A tenderre csak a Mol Nyrt. jelentkezett. A Telex újságírója, Brückner Gergely azt vizsgálja meg cikkében, mi motiválja a folyamatban az államot, miért érné meg a Molnak beszállni erre a területre, és mi lehet az egyén, illetve a társadalom számára a változtatás haszna, hátránya, egyenlege.
Részben azért, mert veszteséges, az államnak kell kipótolnia az ágazat mínuszát.
Részben azért, mert pazarló. Németország 67 százalékban újrahasznosítja a hulladékát, de messze előttünk jár a közeli Szlovénia vagy a Baltikum is. Igaz, azt sem szabad elhallgatni, hogy az elmúlt évek erőfeszítései után Magyarország 37 százalékban azért újrahasznosítja a szemetét, ami még mindig sokkal jobb arány, mint az európai lista végén kullogó Románia és Montenegró hasonló adata.
Részben pedig azért, mert a szereplőket semmi nem ösztönzi sem hatékonyságra, sem beruházásra. De nem javul igazán a szelektívebb gyűjtés, az említett újrahasznosítás, vagy legalább a hulladék bevonása a hő- és áramtermelésbe. Marad a „lerakó”.
A kocesszión
Az állam ezért elhatározott egy nagy, és természetesen vitatott változtatást, és bár nem feltétlenül így indult, de ma már azt is tudjuk: az időmúlással végül ez a 35 éves hulladékkoncesszió egy kormányzati ciklus (az ötödik Orbán-kormány) elejére esett. Ez alapvetően logikus, általában ugyanis ilyenkor érdemes nagyobb reformokat elindítani.
A történetről az elmúlt hetekben többször is írtunk. A Telex.hu közölte a tervekről a szakminiszter, Palkovics László elképzeléseit. Június 3-án pedig a pályázati győzelemre esélyes, hiszen egyedül pályázó Mol Nyrt. is közzétett egy fontos információt. Írásunkban most környezetvédelmi szempontokból, a társadalmi haszon oldaláról és az egyes szereplők céljai felől közelítünk a nagy változtatáshoz.
Megvalósul-e?
A hulladékkoncesszió elég lassan haladt az elmúlt időszakban. Ezt a piac már kezdte úgy értékelni, hogy talán a külső körülmények változása (háború, energiakrízis, infláció, költségvetési hiány, beruházások visszafogása) miatt már nem is olyan fontos ez az egész.
Mindez lehetett volna az állam szempontja is, de úgy tűnhetett, hogy talán már a Molnak is fontosabb az alapanyag-ellátás, a szankciós helyzetek kezelése. Aztán kiderült, hogy a változtatás továbbra is napirenden van. Amikor Palkovics László régi-új miniszter magabiztosan beszélt az átalakításról, akkor mindenki biztosra vehette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök biztosan támogatja ezt a projektet.
A szereplők motivációi
Az ágazat életét sokféle szereplő határozza meg.
Az Európai Unió: az unió célja az, hogy a tagországok tartsák be a környezetvédelemre, újrahasznosításra vonatkozó előírásait.
A magyar állam: a kormány szeretne az uniós előírásoknak megfelelni, illetve nem szeretne túl sokat költeni a hulladékos feladatokra.
A Mol Nyrt.: a tőzsdei cég számára szimpatikusak a fosszilisen túlmutató, új üzleti területek, és sokféle termék gyártásához (műanyag, üzemanyag) van szüksége újrahasznosított, másodlagos nyersanyagokra.
A magyar lakosság: a háztartások vélhetően nem szeretnének elszálló szolgáltatási díjakat fizetni, de adófizetőként az sem előnyös, ha az államnak drága a szektor, végül pedig aki társadalmilag felelős, az biztosan örülne a nagyobb hatékonyságnak.
A piac jelenlegi szolgáltatói, magáncégek, önkormányzatok: ők vélhetően nem szeretnék elveszíteni az üzletüket, a cégek a megélhetésüket, az önkormányzatok a szolgáltatás minőségét, ezek a szereplők félnek talán a leginkább, hogy a változás hátrányosan érinti őket.
A teljes cikk a telex.hu honlapon olvasható el, IDE kattintva.
Cikk és Lead kép forrása: telex.hu
