Hulladékkoncesszió: Nehéz a tárgyalási pozíciónk, mert még többen vannak ellenünk, mint mellettünk
Nem bánta meg a Mol, hogy beszállt a magyar hulladékgazdálkodásba, hisznek abban, hogy sikeressé tehető az iparág – állítja Világi Oszkár, a Mol Nyrt. vezérigazgató-helyettese, aki beszélt arról is, pontosan mi változik január 1-től a palackok visszaváltásában. Világi egyben a Slovnaft vezérigazgatója is, ezért a szankciókról, a Molt érintő elvonásokról, a lehetséges ársapkáról és a fociról is kérdezte a Telex.
Kezdjük a hulladékgazdálkodás témájával, mert ebben nagy változások jönnek. De mielőtt ezekre rátérnénk, hadd kérdezzem meg: kellett ez a Molnak? Fontos cél a körforgásos gazdaság kialakítása, és hogy a Mol megtalálja a jövő nagyvállalati profilját, de ezzel a témával annyi negatívum, annyi konfliktus, annyi kritika vagy akár reputációvesztés érte a céget. Nem bánták meg ezt az egészet?
Nem. A Mol jelenleg is jelentős mennyiségű saját hulladékot kezel, jelentős tapasztalata van a hulladékgyűjtésben és szállításban, és kapacitásokkal is rendelkezik, ezért is pályáztunk a koncesszióra. A hulladékkezelésben is szereztünk tapasztalatokat, és már korábban elkezdtünk a műanyagok újrahasznosítással is foglalkozni.
De fontos elválasztani az újrahasznosítást és a magyar hulladékgazdálkodási koncessziót, mivel a hazai koncessziónak nem része a hasznosítás, csak a hasznosításra átadásig tart a tevékenység. A hulladékhasznosítás egy nemzetközi piac, amiben a Mol is érintett, és ahol a körforgásos gazdaság kiépítésének részeként aktív szerepet vállal. Németországban, majd Magyarországon is vettünk hulladékhasznosító, azaz műanyag-újrafeldolgozó kapacitást. Ezek abban segítenek, hogy új alapanyaghoz jussunk. Az ügyfeleink jelentős része, például az autóiparban is, de a csomagolóiparban is, megköveteli, hogy a gyártási portfóliónk minél magasabb arányban újrahasznosított termékből készüljön.
Nem elég venni ilyet?
Magyarországon, de a környező országokban sincsen jelenleg olyan megbízható piaci bázis, amelyben kiszámíthatóan tudnánk hosszú távon vásárolni ilyen speciális vagy újrahasznosított alapanyagokat. Korábban az volt a legegyszerűbb módszer, hogy elmentünk külföldre és külföldön megvettünk mindent. Viszont emiatt úgy éreztük, hogy érdemes lenne energiát fektetni abba, hogy ez itthon is működjön, hogy hosszú távú szerződésekkel tudjunk vásárolni, és saját hasznosítói kapacitásaink is legyenek. Ehhez az újrahasznosított alapanyag előállításhoz elengedhetetlenül szükséges a hulladékok megfelelő gyűjtése, válogatása és kezelése, de rájöttünk arra, hogy a rendszer nem így lett fölállítva.
Átvették tehát inkább az egészet?
Többet szerettünk volna foglalkozni a hulladékkal, mert ez alapvető ellátási problémát jelentett hosszú éveken keresztül. Azt is tudtuk, hogy ez a vásárlói igény csak növekedni fog. Amikor megjelent a hazai hulladék-koncesszió, akkor azt mondtuk: ha ennek az az ára, hogy nagyobban kell gondolkodnunk, mint amire konkrétan szükségünk van, akkor belevágunk.
Alapvetően rendet kell tenni, illetve beruházásokra van szükség, amihez minden képességünk megvan. Ugyan magunkat néha nehézkesnek, meg túl nagynak látjuk, de alapvetően a Mol egy hatékonyan működő nagyvállalat, tud rendszereket létrehozni, tudja azokat működtetni, és azt gondolom, ebben az üzletágban is ez kell. Amikor elkezdtünk ezzel foglalkozni, és ez a személyes felelősségem is lett, akkor jöttem rá, mennyire fals minden, amit mondunk a bolygó megmentéséről.
A terjedelmes interjú folytatását itt olvashatjátok.
Forrás: telex.hu
