Szakpolitika

Van Ukrajnában egy 800 ezres történelmi város, amelynek legmagasabb pontja egy szemétdomb. Ezzel a szöveggel fel lehetne építeni a katasztrófaturizmust Lvivben, valójában egy ígéretes rekultivációs helyszínről van szó, ahol a tervek szerint néhány év múlva vonzó park lesz, és a város egy fenntarhatóan gazdaságos és környezetbarát hulladékkezelő rendszert is kap. A megoldás példa lehet Kárpátaljának is, ahol rendezett hulladékfeldolgozás nélkül biztosan jön szemét Magyarország felé. Tervek már vannak a problémára – amelyek megoldására nagyrészt az EU-tól vár forrásokat Ukrajna. Az 1,2 millió lakosú térség vezetése szerint hulladékfeldolgozók felépítése 2030-ig 100 millió euróból megoldható, utána piaci alapon önfenntartó lenne a rendszer. A szakma az üzleti modellt illetően pesszimistább, de mérsékelt költségvetési kiegészítés mellett valóban működhet a dolog – és mindenképpen megéri, ha a folyószennyezés megszűnését is belekalkuláljuk.

Ugyan a minőségmegőrzési idő (mindjárt részletezzük, miben más, mint a fogyaszthatósági idő) lejárata után semmiféle élelmiszert nem lehet kereskedelmi forgalomban árusítani, de az Európai Parlament és Tanács döntése értelmében idéntől ezek már eladományozhatóvá váltak, írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a honlapján azzal a kitétellel, hogy az adományozásra szánt termékek biztonságosságáért, megfelelőségéért az adományozó, azaz a kereskedő felel.

Nyitrai Zsolt az előző év végén zárult konzultációról kiemelte: környezetvédelmi ügyben egyszerre ilyen sokan még sosem nyilvánítottak véleményt.

Budaörs város Önkormányzatának döntése alapján idén január 1-től a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) keretein belül működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízió végzi a hulladékszállítási közszolgáltatást.

A mostani, rendkívül pazarló gazdasági modellünkkel gyerekeink és a fiatalok erőforrásait éljük fel: ha továbbra is a termelés-fogyasztás-haszon háromszögében mozgó lineáris gazdasági rendszert működtetjük, akkor pár évtizeden belül olyan kulcsfontosságú nyersanyagok fogyhatnak el, mint az ezüst, az arany, a cink vagy az ólom. Európa különösen kitett, mivel a legszegényebb nyersanyagkészlettel rendelkező kontinens. Bár a körforgásos gazdaság sokkalta több, mint az újrahasznosítás, igazi felfutását mégis az eredményezte, amikor a fejlődő országok, élükön Kínával, nem fogadták be többé a fejlett világ hulladékát. A termelés hatékonyságának a fokozása már rég nem elég, teljes paradigmaváltásra van szükség. Muszáj csökkentenünk a gazdaság anyaghasználatát, ami a környezet- és klímavédelmi célok teljesülésén túlmenően helyi és globális szintű konfliktusok elkerülését is lehetővé tenné.

Az Európai Bizottság a jövő év elején tervezi bevezetni a „digitális termékigazolványt” (dpp: digital product passport), amely az európai piacon lévő áruk összetételére vonatkozó információkat tartalmazna, hogy növelje az újrahasználat és újrahasznosítás esélyeit – írja az euractiv.com.

Az egyértelmű, hogy a divatipar szennyező, de hogyan lehet megfinanszírozni a zöldítését? A World Resources Institute és az Apparel Impact Institute új jelentése hét megoldást ajánl az egyik legszennyezőbb iparág zöldítésre.

Idén november 21-28. között rendezik az Európai Hulladékcsökkentési Hét (EWWR) eseményeit. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható hulladékgazdálkodás fontosságára. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az elmúlt év legfontosabb hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatait gyűjtötte össze.

A környezet megóvása érdekében a lineáris gazdálkodásról át kell állni a körforgásos modellre. A hulladék nagyobb része az iparban és a szolgáltatásokban keletkezik, így a cégek is sokat tehetnek ezért – és ez sokszor meg is érné nekik.