Az Európai Bizottság látszólag elhatározta, hogy tesz a mikroműanyagok természetre és emberekre gyakorolt pusztító hatásának megelőzéséért. A Bizottság tegnap közzétette a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok korlátozására irányuló javaslattervezetet – és ezzel végre teljesíti egy 2017-es ígéretét.
A sikeres próbaüzemet követően augusztus végén megkezdte működését a Budapesti Közművek FKF Hulladékgazdálkodási Divízió hulladékátrakó-állomásként üzemelő logisztikai szolgáltatóközpontja – közölte a Főpolgármesteri Hivatal hétfőn az MTI-vel.
Még augusztus 23-án megjelent a települési és a kiterjesztett gyártói felelősség alá tartozó hulladékok gyűjtésére és előkezelésére, közvetítésére, kötelező betétdíjas visszaváltási rendszer működtetésére vonatkozó koncessziós szerződés a Miniszterelnökség Elektronikus Közbeszerzési Rendszer Publikus Szerződéstárában, augusztus 17-én pedig közzétételre került az unió Tenders Electronic Daily portálján a közbeszerzésről szóló tájékoztatás.
Az uniós ökocímke harmincadik születésnapja alkalmából létrehozott, Brüsszelből induló és 3 hónapos európai körútját követően oda visszatérő, kerekeken guruló vándorkiállítás célja, hogy az uniós ökocímkével ellátott termékeket és szolgáltatásokat bemutatva és az ökocímkéhez kapcsolható környezettudatos elveket közvetítve elősegítse a körforgásos, minél kevesebb környezetszennyező anyag kibocsátásával működő gazdaságot, valamint a minél zöldebb Európa kialakulását. Hogy Magyarországon hol lehet megtekinteni, azt az alábbiakban mutatja be az alábbi írás.
Halomban áll a PET-palack a bolygónkon, és míg a fosszilisekből előállított műanyagok fokozzák a klímaválságot, az óceánokat, erdőket beborítva a szeméthegyek ökológiai katasztrófához is vezetnek. A nagy üdítőital-gyártó cégek fenntarthatósági fogadalmakat tesznek, de ez általában kimerül abban, hogy növelik az újrahasznosított műanyagok használatát. Arról azonban nem sok szó esik, amivel valóban tenni lehet a hulladékcsökkentésért, ez pedig a palackok újrahasználata. Ám léteznek olyan vállalatok hazánkban, akik ráálltak az újratöltésre, még úgy is, hogy a nagy áruházláncok sokszor nem segítik elő ezt a környezettudatos törekvést. A greenpeace olyan cégeket keresett meg, ahol már működik az újratöltés, bizonyítva ezzel, hogy mindenkinek megéri, ha környezetbarát a csomagolás.
A Greenpeace magyar nyelven is elkészítette az élelmiszerüzleteknek szóló kiadványát, melyben a zöldszervezet, elsősorban brit példákra hivatkozva szakmai ajánlásokat fogalmaz meg, hogy a következő öt évben hogyan csökkenthető felére a boltokban használt eldobható műanyag csomagolás. El kell érni, hogy a hazai élelmiszerboltok minél kevesebb szemetet termeljenek, ezért arra kell törekedni, hogy a palackokat, dobozokat, zacskókat újratöltéssel minél többször fel lehessen használni, illetve növelni kell a csomagolásmentes termékek arányát. Ehhez szükség van az élelmiszerüzletek együttműködésére, valamint kormányzati szabályozásokra és a cégek elköteleződésére is.
A Technológiai és Ipari Minisztériumban az államtitkár változása után a helyettes államtitkár személye is változott a körforgásos gazdaságpolitikáért, benne a hulladékgazdálkodásért is felelős terület élén.
A kormány úgy döntött, hogy eladja az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t (avagy köznyelvi nevén: a kukaholdingot) és az NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-t a Molnak – derül ki az erről szóló kormányhatározatból. Arról nincs szó a dokumentumban, hogy a Mol mennyiért viszi a cégeket, csak azt írták bele, hogy független értékbecslő szerint megállapított piaci áron és feltételek mellett zajlik le a tranzakció.
A Global Alliance for Incinerator Alternatives (GAIA; Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért) Asia Pacific egy új közleményben feltárta az igazságot a hulladékhasznosító művekkel (angolul waste-to-energy [WtE] hulladékégető művek) kapcsolatban.
A PET-palackok 70 százalékát nem hasznosítják újra.