Szakpolitika

Várhatóan másfél évet csúszni fog a pohárstop, a Magyar Közlönyben 2022.12.30.-án megjelent kormányrendelet alapján. 

Az EU el akarja érni, hogy a csomagolások 65%-a újrahasznosított legyen 2025-re. Ezért a napokban szigorításokat tárgyal, ami ellehetetlenítheti a kapszulás kávét.

Amint dontwasteit is beszámolt róla: módosulnának a hulladékról és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvények. Az Országgyűlés előtt lévő módosításokhoz december 1-én a Törvényalkotási Bizottságban módosító javaslatot terjesztettek elő és fogadtak el, vagyis változtatnának a fenti törvényeket módosító javaslaton.

A hulladékkoncessziós kormányelképzelések tavalyelőtti közzététele, a lehetőség megpályáztatása, a “nyertes” idén nyári kihirdetése és az azóta zajló előkészületek dacára máig nem egyértelmű, az új rendszer kiterjed-e a lakossági fémhulladékra.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított az egyik legnagyobb hazai repohár-forgalmazó, a Cup Revolution Szolgáltató Kft. ellen, mivel valószínűleg agresszív és megtévesztő gyakorlatot folytat a fogyasztókkal szemben – derül ki a versenyhivatal közleményéből.

Előkészítetlenségre hivatkozva nyolc hulladékos érdekképviselet azt kéri a kabinettől, hogy 2023 közepéről 2024 elejére halasszák el az új hulladékkoncessziós rendszer bevezetését.

Világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek az elektronikai hulladékok: 2019-ben például 53,6 millió tonna keletkezett, amelynek több mint 80%-a ismeretlen helyen – nem hivatalos hulladéklerakóhelyeken, hulladéktelepeken, bontókban stb. – végezte, és amelyből csupán 10 millió tonna volt az a mennyiség, amelyet dokumentáltan és megfelelően hasznosítottak újra. Magyarországon szerencsére jobb a helyzet, de így is évente több tízezer tonnányi elektronikai hulladék marad ki az újrahasznosítási rendszerből, és végzi például a kommunális hulladékban.  Az LG Magyarország októberi kampánya az elektronikai hulladék csökkentésének és felelősségteljes kezelésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

A tudatos fogyasztók táborának erősödésével párhuzamosan egyre több céget érhet a greenwashing, azaz a „zöldre mosás” vádja: a legújabb esetben a holland versenyhivatal kifogásolta a Decathlon és a H&M fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatait. Az ehhez hasonló vizsgálatok hazánkban is megszaporodhatnak, hiszen a nemzetközi és hazai hatóságok fokozott érdeklődést mutatnak a különböző zöld állítások vizsgálata iránt. A Deloitte szakértői kiemelték, hogy a vállalatoknak elsősorban transzparenssé kell tenniük működésüket a megfelelő adatszolgáltatás révén, hogy elkerüljék a zöldremosás kockázatát.

Miért fontos valamit megjavítani? Hogyan segítik a fogyasztókat az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre - JRC) a javíthatósági pontszámokkal? Az Isabel Lopez-Neirával, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) fenntarthatósággal foglalkozó csapatának munkatársával folytatott beszélgetés a Humusz Szövetség jóvoltából magyarul is olvasható.

„Levest?” – hallottam, miközben egy gőzölgő paradicsomlevessel töltött kartonpoharat nyomtak a kezembe. Házavató, szombat délután. A szombat általában az a nap, amikor nem gondolok a munkára. De minden viselkedéspszichológus tudja: a szakmánk mindenhol utolér. Így azonnal észrevettem egy logót a kartonpoháron: „A termék műanyagot tartalmaz”.