Hulladékgazdálkodási tevékenységet végző érintett gazdasági vállalkozások, hulladékbirtokosok alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel, valamint az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvénnyel módosított egyes rendelkezései ellen.
A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. Ez másfél emberöltőnyi idő. A pályázat nyertese élet és halál ura lesz egy egész iparágban, ugyanakkor mindig ott lebeg majd a feje fölött a milliárdos kötbérek réme. Az eljárást már megindították, remélhetőleg lassan kiderül, ki lesz a magyar szemétkirály.
A Közbeszerzési Hatóság idén áprilisban indította el Fenntartható Magyarországért Programját, melynek célja, hogy a közbeszerzések terén a korábbiaknál sokkal inkább érvényesüljenek a zöld, szociális és innovatív szempontok. Ennek első mérföldköveként a szervezet megalkotta a Zöld Kódexet, mely az önkéntesen csatlakozó ajánlatkérők számára konkrét, környezeti és gazdasági fenntarthatóságot erősítő útmutatást határoz meg.
2025-től kötelező lesz külön gyűjtenünk a textilhulladékot, ám arra nincs megoldás, hogy a várhatóan a mostani mennyiség többszörösét kitevő használt ruhákkal mit lehet majd kezdeni. Az európaiak által már nem hordott ruhák sok esetben fejlődő országokban végzik, szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadóval, a régió egyik legnagyobb használtruha-nagykereskedőjének kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
A Momentum-elnök Fekete-Győr András szerint a kiírás paramétereinek lényegében egyetlen cég, a Mol tud csak megfelelni.
A kormány harcot hirdetett az illegális hulladék ellen, önálló új hatóságot mégsem állított föl. A szankciók szigorúbbak lettek, de kérdés, mennyire sikerül élni velük. Lenne hol: az országban sokéves, hatalmas szemétdombok is akadnak.
Júliustól búcsút inthetünk az egyszer használatos műanyag eszközöknek; a cél az, hogy az itthon használt helyettesítő termékek közül minél több Magyarországon készüljön – írta a pénzügyminiszter a Facebookon.
A márciusi nagy, koncessziós átalakítás után, melyről portálunk is több cikkben is beszámolt, az elmúlt héten újabb kiigazításon is átesett a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.). Legutóbb az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény módosította a Ht.-t.
Idén június 8-ra esik a magyar túlfogyasztás napja. Ez arra utal, hogy ha a bolygón mindenki úgy élne, mint a hazai háztartások, akkor kevesebb, mint fél év alatt elfogynának a Föld egy évre szánt erőforrásai.
Egyre egyértelműbb, hogy a jelenlegi, lineáris gazdasági modell fenntarthatatlan. Az EU számos olyan intézkedést fogadott el, amely ösztönzi az átállást a fenntarthatóbb, körforgásos gazdasági modellre. Ennek egyik fontos elve a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálása, sőt, a hulladékmentes, azaz a ’zero waste’ életmód. Mi a körforgásos gazdaság lényege, mi szükséges ahhoz, hogy az EU országai mielőbb erre a modellre váltsanak, és mit tehetünk mi magunk hulladékunk minimalizálásáért – ilyen kérdésekről beszélgettünk nemrégiben Bauer Zsolttal a Climate Reality Projecttől, Horváth Bálinttal, a Holland Nagykövetség szakértőjével és Tóth Andi bloggerrel.