Szakpolitika

Hivatalos levélben figyelmeztette Magyarországot az Európai Bizottság azért, mert a termékdíj-törvény módosításakor elfelejtette a tervezett változtatásokat Brüsszelnek megküldeni egyeztetésre (notifikációs folyamat).

Gyengíteni akarják az EU roncsautó-szabályozását?

Mintegy 10 éve várjuk a betét és letéti díjakról szóló kormányrendeletet megalkotását, nagyon-nagyon. Felhívtuk a szakma és a politikusok figyelmét, hogy nem lesz az úgy jó, ha a termékdíjtörvénnyel nem egyidõben lép életbe a betétdíjas kormányrendelet. Akkor lett kicsit izgalmasabb a dolog, mikor megtudtuk, hogy vannak akik már látták a tervezetet, majd – kerülõ úton - pár hét múlva megkaptuk véleményezésre mi is. Késõbb egy új verzió. Majd egy még újabbat.

Németországban 2003. január 1-tõl, a csomagolási törvényben megfogalmazott szankció alapján több egyutas csomagolás betétdíjassá vált. (ld. a Kukabúvár 2003. évi téli számát). Az ügy ezt követõen az Európai Unió bírósága elé került, ugyanis az Európai Bizottság és a francia ásványvízgyártók bepanaszolták Németországot a rendelkezés miatt.

A környezetvédelem tárca és a kormány elmulasztotta határidõre elkészíteni a betétdíjas kormányrendeletet, emiatt november elején "hul-ladikon" érkeztünk a Dunán és PETíciót nyújtottunk át Kóródi Mária Környezetvédelmi miniszter asszonynak (ld. 13. oldal). A PETíció átvételekor Kóródi Mária kezünkbe adta a betétdíjas rendelet elsõ tervezetét, melynek kísérõ levelében az szerepel, hogy a tervezet "még nem tükrözi a Minisztérium álláspontját". Ez jelen esetben azt is jelenti, hogy a betétdíjas rendelet január 1-ig biztosan nem fogadják el, annak hatálybalépése nem biztosított. A környezetvédelem ügye megint háttérbe szorult a sikeres ipari lobbiérdekek érvényesítése mögött. Egyelõre azt azért állíthatjuk, hogy úgy tûnik, reális esély van arra, hogy a jogszabály 2003. tavaszára elkészül, és hacsak a nyilvánvalóan erõs ellenérdekek (gazdasági tárcák) le nem gyõzik, valóban a kormány elé kerülhet.

Komolyan vesszük a környezetvédelmi miniszter szándékát, amely a Környezetvédelmi Alap (KAC) pályázati rendszerének teljes megújítására irányul, ezért összeállítottunk egy javaslatot e tárgyban. Nem hívtak meg (bár a KAC Tárcaközi Bizottság tagjai vagyunk), de elmentünk az erre a célra életre hívott bizottság elsõ ülésére is (elnök Debreczeni István a Dunapacktól!), csak annyi derült ki, hogy nehéz ügy lesz. Meggyõzõdésünk, hogy a támogatási rendszer fogyatékosságai nem szüntethetõk meg csupán a KAC megreformálásával. Biztosak vagyunk benne, hogy kormány és költségvetési szinten kell meghozni az elsõ komoly politikai döntéseket, és integrálni kell az azonos célú környezetvédelmi alapokat. Így lényegesen átláthatóbb struktúra jöhetne létre, és a pályázók dolga is lényegesen egyszerûbb lenne.

A hulladékgazdálkodási törvény elõírja, hogy Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) kell készíteni. Ennek elsõ szakmai tervezete 2001. májusára készült el. Az elõzõ kormány el is fogadta, de az Országgyûlés a választásokig nem tûzte napirendre. Az új környezetvédelmi minisztérium - uniós dorgálás után - idén augusztusra készített egy "aktualizált" változatot, a kormány már el is fogadta, megkezdõdött róla a parlamenti vita. Az alábbiakban az Magyar Természetvédõk Szövetsége, a Levegõ Munkacsoport illetve a HuMuSz véleményét foglaljuk össze az anyagról, ami sajnos nem igazi terv, inkább csak egy stratégia.