Mi történt?

Kollektív söprögetés

Hamar kiderült, hogy tényleg nagy mennyiségű, ismeretlen anyagot rakott le valaki a X. kerületi Akna utcai kommunális(!) hulladéklerakó területén. Már azt is tudni vélte a bejelentő, hogy a massza az Ereco Rt-től származik, és ún. shredder hulladékról van szó. Rácz Gábor, a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársa készségesen elmondta, hogy mi ez: a roncsautó-hulladék ártalmatlanítására használt kalapácsos törőberendezésből kikerülő, kohászati hasznosításra alkalmatlan hulladékról van szó, amely III. veszélyességi osztályba tartozik. Azt is kisütöttük, hogy valószínűleg olajszármazékokkal és mérgező nehézfémekkel szennyezett anyag, amely jelentős talaj-, illetve talajvízszennyezést okozhat.

Egy akkreditált labor (48 órán belül) vizsgálati jegyzőkönyvet tudott produkálni, mely szerint a vélhetően a MÉH Ereco Rt.-nél összedarált anyag kadmiumtartalma 72,5-szerese, ólomtartalma 110,5-szerese, cinktartalma 142,8-szerese, higany-, nikkel- és krómtartalma pedig több mint húszszorosa a megengedett határértéknek. Csakhogy a mintát a botrányt kirobbantó helyi polgárok vették, így nem lehet alapja hatósági intézkedésnek. Ugyanakkor (július 25-én) a hatóság embere is mintát vett (többszöri unszolás után, "ki mer ehhez hozzányúlni!" felkiáltással)... A mérési jegyzőkönyvek még ma sem (szeptember 15.) készültek el, de a hatóság kiadott egy végzést, miszerint a hulladék II. osztályú veszélyes hulladék. Vajon, mi alapján?

Az aszódi veszélyeshulladék-tárolót üzemeltető Pyrus Kft. is bevizsgálta a masszát. Eredmény: I. osztályú veszélyes hulladék, ártalmatlanítása 80.000 Ft lenne köbméterenként!

Nem a miénk, de elszállítjuk

Az Ereco Rt. a kilencvenes évek elején alakult a MÉH privatizációjával. Jelenleg kilenc nagyvárosban működik telephelye. Fő profilja fémhulladékok gyűjtése. Először azt olvastuk, az Ereco Rt. elismerte felelősségét az Akna utcai veszélyes hulladék ügyében. Aztán másnap azt, hogy nem igaz, hogy az Ereco Rt. elismerte volna, hogy ők szállítottak veszélyes hulladékot az Akna utcába.

- Szó sincs környezetszennyezésről - nyilatkozta Horváth László, a MÉH Ereco Rt. tanácsadója, aki szerint Kőbányára nem szállítanak shreddert, különben is "a veszélyes hulladék fogalma amúgy is relatív, mert valójában egy közlekedő autó is az." (Abszolute is!) Azt is olvastuk az Ereco-tól, hogy a bálázott veszélyes hulladékot a magyar szabványoknak megfelelően egy másik céggel szállíttatják el, és a mérgező anyagok végállomását nem ismerik...

Aztán: "Az Ereco nem szállított veszélyes hulladékot az Akna utcába, ugyanakkor nem kizárt, hogy bizonyos olajoshordók ollózásakor mégis szennyeződhetett a cég Gránátos utcai telephelyéről kikerült kommunális hulladék" - nyilatkozták pár nappal később. Olajoshordókat többé nem darabolnak a nyílt színen - ígérték.

"Annak ellenére, hogy nem tőlünk származik a hulladék, már holnap elkezdjük az Akna utcai szeméttelep mentesítését", jelentették be végül. Az Ereco Rt. saját költségén, mintegy 150 ezer forintból szeptember elején mentesíti az Akna utcai szemétlerakót. A veszélyes hulladék eredetét ugyan az illetékes hatóságok egyelőre nem ismerik, ám az Ereco felajánlását "közérdekből" elfogadták. Nem tudjuk, hogy megtörtént-e a "mentesítés", minthogy azt sem, hogy mennyit szállítottak el és hova. Mindenesetre 150 ezer forint nevetségesen kis összegnek tűnik, ebből Aszódon 2 m3-t lehet ártalmatlanítani!

Az üzemeltető nem érti

A lerakót a Gödör Kft. üzemelteti, működési engedélyét felfüggesztette a kőbányai önkormányzat. A Kft. ügyvezetője szerint az Ereco írásban nyilatkozott arról, hogy nem visznek oda veszélyes hulladékot, s így nem is vizsgálták a hulladék összetételét. A botrány kezdetekor azonnal kitiltották az Erecot a telepről. Az ügyvezető nem érti, miért vált hirtelen sürgőssé a lerakó bezárása, amikor három hétig senki nem nyúlt ahhoz a néhány kupachoz. Többen sejteni vélik, hogy nem ez volt az első adag, ami a "gödörbe" került, az Ereco említett írásos nyilatkozata 1994-es keltezésű. Egy másik dokumentum szerint az Ereco-nak 12-17 ezer tonna ilyen hulladéka képződik évente, és az éppen megtelt lerakó valaha tényleg gödör volt... Senkinek nem tűnt fel azóta, hogy az Ereco "kommunális hulladéka" olajos és bűzlik? A cég most fontolgatja, hogy kártérítést követel az önkormányzattól, vagy beperli az Ereco Rt.-t.

A hatósági szigor

A Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (KDKF) képviselője állítólag ordítozott a telefonálóval, amikor harmadszor is arra akarta rávenni, hogy legalább menjen ki a területre, és nézzen körül. A hatóság gépezete nem tud mit kezdeni egy névtelenséget kérő bejelentővel... Egyre idegesebb reakciókat lehetett látni: Mamusits Gábor (a felügyelőség embere) a küvetkezőket nyilatkozta a TV3-nak: "Elvártam a sajtótól azt, és most is elvárnám, ha valaki keresztkérdéseket tesz fel, legalább jól informált legyen és jól tegye fel a kérdést. Mondom, amilyen rossz a kérdésfelvétel, olyan rossz a válasz, nem beszélek. Nem kérem a szerepet és ezt tegyék félre emlékbe." Még, jó hogy a kazettát nem koboztatta el...

Barna József, a felügyelőség igazgatóhelyettese szerint szemrevételezéssel nem lehet megállapítani, hogy veszélyes-e a hulladék. Az ott lakók (laikusok) számára egy pillanatig nem volt kétséges... "A szakemberek vizsgálata folyamatban van, azonban a tényleges eredmények csak több hét múlva várhatók", nyilatkozta Verrasztó Zoltán, a KDKF igazgatója. Szerinte az, hogy 30 millió köbméternyi szemétből két minta pozitív, még nem bizonyít semmit, tovább kell vizsgálódni. A felügyelőség az ÁNTSZ-vizsgálat eredményére vár, ugyanis nincs saját akkreditált laboratóriuma.

Dr. Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke nincs különösebben megelégedve a hatóság szereplésével, bizottsága még szeptemberben meghallgatja a környezetvédelmi felügyelőség vezetőit, mert "az utóbbi időben egyre több visszásságot tapasztaltak".

Mennyből az Angyal

Liebmann Katalin, a kisgazdák budapesti elnöke hirtelen környezetvédelmi csoportot alapított. Szerinte az Akna utcai telephelyre már három éve szállítanak ilyen hulladékokat, a nyomokat azonban minden alkalommal eltüntették. Értesítette a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőséget is, amelyet eleinte csak az érdekelt, hogy a szennyezésről ki informálta a pártot.

Nem most kezdődött

Az Ereco Rt. egyszer már bukott a shredder miatt. 1994-ben 190 millió forintot kapott a környezetvédelmi alaptól a roncsautó-hulladék ártalmatlanítására. A cégkivonat szerint a felügyelő bizottságban ott ül Bese Erzsébet is, aki már nagyon régen a Környezetvédelmi Minisztérium hulladékos szakembere, és aki feltehetően szívesen segített a pályázat benyújtásában.

A hulladékot 1995-től egy pomázi bányában helyezték el a Concord-Invest Kft. által üzemeltetett lerakóra. Ez a cég huszonöt évre vette bérbe a bányát a pomázi önkormányzattól, amíg ki nem derült, hogy a shredder még bajt okozhat. Az önkormányzat felbontotta a szerződést, és hosszas pereskedés kezdődött (a hulladék azóta is ott van). A pomázi hulladékot az engedélyezett lerakás után egy évvel a környezetvédelmi felügyelőség III. osztályú veszélyes hulladéknak minősítette, s 1996-ban az Erecot nyolcmillió, a Concord-Investet ötmillió forint bírsággal sújtotta, valamint a szennyezés megszüntetésére kötelezte. A Környezetvédelmi Főfelügyelőség (mint másodfokú hatóság) ezt hamar hatályon kívül helyezte "formai okokra" hivatkozva, és új eljárásra kötelezte a felügyelőséget. Az új eljárás az elmúlt 3 évben el sem indult. A pomázi önkormányzat egészen a kőbányai botrány kirobbanásáig abban a hitben ringatta magát, hogy van egy érvényes felügyelőségi határozata...

Az ügy még attól pikáns, hogy a Concord-Invest akkori vezetője, David McCall időközben az Ereco környezetvédelmi igazgatói székébe ült... Az is nyilvánosságra került, hogy a Concord-Invest sajátos módon szerzett a lerakásra engedélyt: ausztriai munkalátogatást szerveztek a környezetvédelmi felügyelőség vezetőinek, a Concord-Invest az ausztriai utazást és "két fő részére feketepénz" kifizetését is az engedélyezés költségei közé számította: "Költségek: 500-750.000 forint, ausztriai utazás, kenőpénz 2 személy részére" - áll abban a német nyelvű levélben, amelyben az illetékes környezetvédelmi hatóság embereinek megvásárlását mérlegeli a cég. A levélben a Concord-Invest Kft. számol be a tervezett üzletről osztrák tulajdonosainak.

A korrupcióra utaló levélben név szerint említik Hollósy Miklóst, aki korábban a felügyelőség igazgatóhelyettese is volt, majd egy fegyelmi után távozott a felügyelőségről. Jelenleg a Környezetfejlesztési Intézet főigazgatójának tanácsadója. Tagadta, hogy megkeresték volna a hulladékügylet kapcsán. "Sem a Concord-Invest, sem David McCall neve nem ismerős számomra" - közölte Hollósy. David McCall, aki ugye ma már az Ereco egyik vezetője, elismerte, hogy ők írták a levelet: "Gyorsan szerettünk volna az engedélyek birtokába jutni, s tudtuk, milyen lassan megy ez Magyarországon". Azt is elmondta, hogy őt úgy tájékoztatták, Magyarországon csúszópénzt szokás adni a gyors ügyintézésért.

Még újabb botrány

Újabb lakossági bejelentés szerint az Ereco Rt., miután a budapesti Akna utcai telepet bezárták, a gödi szemétlerakóba hordja a veszélyes hulladékot. A szállítást mindvégig a Lema Sped Kft. teherautói végezték, a kőbányai aktivisták a letakart rendszámokat kilesték és a rendőrségen azonosították. Gödre elöl-hátul egy őrzővédő cég autója kísérte a teherautókat. Soha "kommunális" hulladék ilyen védelmet még nem kapott... Az Ereco vezetői nem kívántak nyilatkozni, csak annyit mondtak, hogy Gödre kommunális hulladékot szállítanak, veszélyeset nem.

Ki a hunyó?

A több száz oldalnyi dokumentumból, ami 1994. óta összegyűlt az ügyben, sehol nem vitatják, hogy az Ereco Rt. veszélyes hulladékot termelt és termel ma is, ezt csak a kamerák és a mikrofonok előtt cáfolták. Meghökkentő, hogy 5 éve nem tudjuk (és a hatóságot nem is izgatja?!), hogy hová került az évi 12-17.000 tonna shredder hulladék. Szakértők szerint máig 4 milliárd forintba került volna a veszélyes anyag szakszerű ártalmatlanítása, ehelyett ez az irdatlan mennyiségű anyag valahol itt van Pest megye különböző helyein "lakossági" hulladéknak csúfolva!

És shredderezni mindent lehet! Ha komplett autóroncsokat le lehet darálni előszelektálás nélkül, akkor le lehet mást is. A mérési eredmények igen nagy szórást mutatnak az egyes szennyezőanyagokban, méghozzá olyan koncentrációk fordulnak elő, ami feltételezi, hogy egyéb hulladék is kerülhetett a gépsorba.

Miért nem tesz valamit a hatóság? Miért nincsenek adatok a cég éves ipari hulladék termeléséről? Miért vonakodtak kimenni a területre? Miért nem akartak mintát venni? Ha vettek, miért tart 6 hétnél is tovább az adatok kiértékelése? Miért nem függesztették fel ideiglenesen, de azonnal az Ereco fenti tevékenységét?

Ha a töredéke igaz, amit a sajtó megírt a korrupciógyanús ügylet kapcsán, akkor az utóbbi évek legzaftosabb magyar hulladékos története kerekedik ebből. Igazi magyar sztori. A HuMuSz ügyészségi felülvizsgálatot kér, a folytatásról beszámolunk.