Pepó Pálnak folyton pechje van, megfigyeltem.

Halálra froclizta a sajtó a dzsoggingos ausztriai látogatás miatt, a magánkirándulásra rendelt minisztériumi kisbusz miatt, meg még aztán azért is, amiért szimpatikus, hû kisgazda falvak csatornaprojektjeit próbálta volna beletuszkolni a nagyvárosok környezetvédelmi beruházásaira kiírt EU-pályázatok közé, leégetve az egész csatlakozási vágytól csatakos magyar államot kvázi; arról nem beszélve, hogy folyton a képességein és teljesítményén rágódnak, meg az alkalmasságán, nyilván csak magyarellenességbõl és gonoszságból, azon, hogy környezetvédelmi miniszter létére nem véd környezetet, márpedig ez a vádaskodás aljas, na nem azért, mert nem igaz, igaz az, csakhogy ennek nem Pepó az oka, hanem az ország, mint olyan, amely egyszerûen nem akarja védeni környezetét, hanem ipart akar, termelést, jó sok lóvét, bazi nagy GDP-növekedést, szóval amikor ez a lényeg, vagy ahogyan miniszterelnökék felé szokás mondani, arrafele esnek a prioritások, akkor nothing to do, környezetvédelmi miniszternek olyan embert kell megtenni, aki tutira nem fog környezetet védeni, ha a fene fenét eszik, akkor se, tehát tántoríthatatlan, megvesztegethetetlen, állhatatos szakemberre van szükség, aki tudatosan szabotálja el föladatát. A kiválasztásnak ehhez az elvéhez eleddig minden kormány - lett légyen kommonista-áruló-féreg avagy derék-nemzeti - körömszakadtáig ragaszkodott.

Ha a választási retorikába idõnként még bele is szorul egykét zöldség, kormányalakításnál mindég elsõszámú szempont, hogy a környezetvédelmi miniszter legalábbis teljesen inkompetens legyen. Fideszünk esetében volt a leglátványosabb a dolog, hiszen ügyesen épített finom, nem is jelentéktelen kampányvonalat az egykori Duna-körös szolidaritásra, antikomcsi éllel, és tolta elõre Illés Zoltánt, a kemény, hithû környezetvédõt, akit alelnökké is emelt a párt, hanem amikor tárcaosztás lett, a környezetvédelem ment elsõnek a levesbe, Orbán pedig széttárta kezét: gyerekek, sajnálom, ezt kívánja a káolíció, egy pár nyamvadt béka csak megér nektek egy faszányos polgári kormányt, na!

Eddig mindig minden azt kívánta, hogy az országnak ne legyen környezetvédelmi minisztere de facto, ne legyen környezetvédelme, vagy legalábbis csak annyi, ami még nem akadályozza a gazdaság növekedését. Pedig a környezetvédelemnek az volna a dolga elsõsorban, hogy itt-ott akadályozza a gazdaság növekedését.

De minden mindegy, toposz az toposz, jó Pepónk pedig szerencsétlenkedik, ahogyan a sorsnak csapása, pártnak szolgálatja rá lett mérve. Hanem azért mégis... (és lám, mikor az olvasó már-már föladná, elérkezünk glosszánk valódi apropójához)

Pepó Pál környezetvédelmi (és itt húzzuk alá a környezetvédelmi szót, már merõ egy gonoszságból) miniszter a hét végén nyilatkozott arról, hogy bizony nincsenek bajok az õ tárcája mûködésével, az õ tárcája mûködik, a patent patentol, a csaj kancsigat rajta, a tízezresek csak úgy sorakoznak elvágólag, nade félretéve, a minisztérium remek mentális és fizikális kondícióban van, teszi a dolgát, akik õt lefikázzák a miniszterelnöki hivatalban (a tükörreferatúrán! - tanuljuk csak ezt a szép szót!), azok rosszakarók, kirúgott, bosszúálló nyomingerek, szó se nincsen arról, hogy a tárca - a környezetvédelmi - annyit érne, mint döglött lovon a mûköröm, épp ellenkezõleg! (Mint döglött mûkörmön a ló.)

Hanem Pepó Pál, e finom szakember, e dörzsölt politikus mindezt valami híresség-autóversenyen (mert miniszterünk híresség, kétségtelenül) nyilatkozta, autóversenyzõ-ruhába öltözve, Seat-, VW-, Audi-logókkal, olajmárkákkal kimatricázva.

Amikor megláttam, hát belefejeltem a spenótba. Csöndes kérdésemet ekképpen tettem föl magamnak: akad-e vajh' a világon még egy ország - leszámítva mondjuk Mongóliát, Burkina Fasót és Szváziföldet -, amelynek környezetvédelmi minisztere hajlandó volna autóversenyen egy ilyen környezetbarát, minden ízében zöld rendezvényen - kamerák elé állni, bizonygatva, hogy tulajdonképpen nem egészen hülye? Nem-e volna-e lemondással egyenértékû egy épkézláb európai államban a környezetvédelmi miniszter részérõl, ha nyilvános szereplés alkalmával autómárkák és olajcégek reklámjait viselné?

Bárhogy is forgattam, az elsõ kérdésre csak nemmel, a másodikra igennel bírtam válaszolni. Van még mit tanulnia a mûvelt világnak.