Az Európai Unióban a biohulladék megfelelő begyűjtésének mértéke és minősége sajnos még mindig nem megfelelő: a szerves hulladék mindössze 16%-a kerül begyűjtésre. A maradékot vagy elégetik, vagy hulladéklerakóba kerül, a kapcsolódó folyamatok során pedig nagy mennyiségű szén-dioxid és metán jut a környezetbe, ami jelentős hatással bír az éghajlatváltozásra. Ez ellen lépett fel Milánó sikerrel.
A megannyi „újabb csomagolásmentes bolt nyílt” hír mellett furcsa anomáliának tűnhet a Ligeti Bolt (Budapest első ilyen üzlete) bezárásának* híre. Azonban aki valóban figyelemmel követi a környezetvédelmi célú vállalkozások sorsát, nem lepődik meg ezen. Valójában a legtöbb üzlet tiszavirág életű, csak ezek a hírek már nem jutnak el hozzánk. Cikkünkben azt szeretnénk körüljárni, vajon mennyire éri meg ma Magyarországon csomagolásmentes boltot nyitni.
Nevezéseket kis- vagy grassroot kezdeményezés, illetve nagyvállalati kategóriákban várnak.
A magyar háztartások 300 000 tonna élelmiszert pazarolnak el évente, amellyel fél millió ember egy éven keresztül jól tudna lakni. Ez a tetemes mennyiségű, feleslegesen megtermelt és megvásárolt élelmiszer nem csupán erkölcsi és gazdasági kérdés, de az egyik legjelentősebb környezeti probléma is, amely különösen az ünnepi időszakok alkalmával igényel nagyobb figyelmet.
A permakultúra egy életszemlélet, ezen belül a természetközeli kertészkedés lehetőségeinek tárháza.
A pályázat kiírói elkötelezettek a klímaváltozás elleni küzdelemben. A fenntartható jövőért végzett több évtizedes munkájukban kiemelt partnerként tekintenek a pedagógusokra, környezeti nevelőkre, a jelenkori diákokra valamint az őket nevelő családokra és oktatási intézményekre. Olyan megoldások felé szeretnék terelni a társadalmat, melyek a közös tudásszerzés, hálózatos gondolkozás, reziliencia, cselekvésbe ágyazott tanulás segítségével példát közvetítenek a gyorsan változó társadalmi környezet számára. Szeretnénk elérni, hogy a fenntarthatóság a mindennapokat átszövő, motiváló, vonzó és valódi életformává váljon, melynek előmozdítói lehetnek az iskolai közösségek.
Május 20-áig van lehetőség rendelkezni az SZJA 1% felajánlásról. A Humusz közhasznú civil szervezetként jogosult 1% fogadására, így hálásan megköszönjük, ha minket támogatsz!
Ismét jelentkezik előadássorozatunk, amelyben szokás szerint változatos témákat érintünk. Idén tavasszal megvizsgáljuk az ember és a természet kapcsolatát, átgondoljuk, mitől lesz fenntartható az életünk, milyen jellemző konfliktusokba kerülünk a vadvilággal, valamint a fővárosi zöldfelületekkel kapcsolatban felmerült kérdéseinkre is válaszokat kaphatunk. Tartsatok velünk az úton, amin szokás szerint szakavatott vendégeink kísérnek minket végig!
A borágazatban legtöbbször egyszer használatos üvegpalackokkal találkozunk csomagolásként. Egy nemrég megjelent, a különféle csomagolóanyagok életciklus-elemzését bemutató tanulmány szerint az egyszer használatos üvegpalacknak a többi csomagolással összevetve (pl. PET, alumínium és italos karton) sokkal nagyobb a környezeti hatása. Mindez az üveggyártási folyamat rendkívüli energiaigényére vezethető vissza. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy megelőzzük az üveg hulladékká válását. Másrészről az üveg 100%-ban újrahasználható, az életciklusa végén pedig 100%-ban újrafeldolgozható, inert anyag, amely tulajdonsága még inkább alkalmazhatóvá teszi élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagként. A Humusz Szövetség éppen ezért népszerűsíti az újrahasználatot, ennek fontosságát hangsúlyozva az illetékes minisztériumnak és a nagy bevásárlóláncoknak is.
Bizonyára sokan láttátok már a Netflix új sikerfilmjét, a Don’t Look Up (Ne nézz fel!) című alkotást. Ha nem, akkor mindenképp nézz fel! A film szatirikus stílusban meséli el a világvégét. Megszokhattuk már a hasonló témájú filmekből az alaptézist: a Földet egy óriási katasztrófa fenyegeti, a tudósok megoldást keresnek, elhangzanak nagy szavak, jönnek hősök, aztán a végítélet vagy bekövetkezik, vagy sikerül elhárítani. Ebből már bőven láttunk eleget, Hollywood kedvelt témája a világvége. Read more about Mindegy, hogy felnézel-e, a lényeg, hogy képes vagy-e változni