Megelőzés

2017-ben július 1. és 9. között ötödik alkalommal rendezték meg a Tiszai PET Kupát, ami hazánk második legnagyobb folyójának védelmét és tisztítását tűzte zászlajára. Az évről évre rangosabb és nagyobb környezetvédelmi és közösségi esemény cégek, önkormányzatok, civil szervezetek részvételével 16 ártéri hulladékból épülő kalózhajóval vágott neki a 71 kilométeres távnak, sőt a tiszai akcióval párhuzamosan a Bodrogon is evez egy kenus takarító különítmény, akik Tokajnál csatlakoztak a flottához, hogy a célul kitűzött 10 tonna hulladék kiemelését teljesítsék. A PET Kupa keretei között Magyarország első folyami mikroműanyagok vizsgálatára is sor került.

Az Európai Parlament szerint itt az idő fellépni a készülékekbe a gyártók által “mesterségesen” beépített elavulás ellen. Csökkentenék a pótalkatrészek árát is. Az EP állásfoglalásában egy olyan, új címkét javasol, amelyen szereplő érték alapján könnyebben dönthetnénk jól arról, melyik mosógépet, telefont vagy tévét érdemes megvásárolni.

Talán túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a tampon óta nem volt ekkora forradalom a nőknek szóló intim higiéniai termékek piacán. Teszteltük hát az orvosi szilikonból készült intimkelyhet!

Néhány hónapja még arról számoltam be, milyen remek újrahasznosítási lehetőség a kiürült jégkrémes dobozokba piacon, csomagolás nélkül vásárolt zöldséget és gyümölcsöt tölteni. Az eltelt időben viszont hatalmasat fordult velem a világ. Kathryn Kellogg amerikai zero waste blogger hívta fel a figyelmem a műanyagok káros hatására a vele készített interjúmban. Azóta kritikus szemmel tekintek minden PET palackra és egyéb műanyagra. De mi is a baj a műanyaggal? Simon Gergelyt, a Greenpeace munkatársát, valamint Urbán Csillát, a Humusz Szövetség Zero Waste/ Nulla Hulladék Programvezetőjét kérdeztem.

Percenként egymillió műanyag palackot vásárolnak az emberek világszerte. Környezetvédelmi szempontból már ez is hatalmas megterhelés a bolygónak, de az emberiség műanyagéhsége még 20 százalékkal fog növekedni 2021-ig. Egyesek szerint ez a klímaváltozáshoz hasonló kaliberű környezetvédelmi válsághoz vezethet – írja az MTI.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatói elkészítették és összesítették az első hazai részletes élelmiszerhulladék-felmérés adatait. A kutatás szerint több élelmiszert pazarolunk, mint ami az eddigi adatokból kiderült: az Európai Unió által becsült 39 kilogramm helyett 68 kilogrammot átlagosan egy emberre vetítve. A helyzet javításához a NÉBIH „Maradék nélkül” programjával már rövidtávon is jelentős eredményeket érhetünk el.

Íme egy 15-ös lista a The Guardian újságírójától.

Az utazásban többek között az a jó, hogy világot látunk – és az a kevésbé jó, hogy a felfedezni kívánt nagyvilágban többféle környezeti problémát okozunk azzal, hogy útra kelünk.

Úgy tűnik, Svédország komolyan gondolja, hogy csökkenti a szén-dioxid kibocsátását. A skandináv állam parlamentje ugyanis eldöntötte, hogy 2045-re kell szénmentessé tenni az országot. A párizsi klímamegállapodásban még 2050-re tűzték ki ezt a célt.