Illegális hulladéklerakás

A Nemzeti Civil Alap támogatásának köszönhetõen folytatjuk a Kárpát-medence határon túli területeinek hulladékgazdálkodásáról szóló tudósításunkat. 2007. decemberében Kárpátalján jártunk. Kárpátalja síkvidéki területeken Ungvártól Aknaszlatináig láttunk csillogást és nyomort, találkoztunk olyan civilekkel, helyi politikusokkal és szakértõkkel, akik jól látják a problémákat. A hegyvidék számunkra egyelõre rejtély. Csak azt látjuk, hogy a folyók szállítják a pillepalackokat Magyarország felé.

Kárpátalja Ukrajnán belül kis régió (területe 12,8 ezer km2, lakossága 1.258.000 fõ), a terület határos Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal. A független Ukrajna fennállása óta (1991) az országban gyakorlatilag egyetlen hulladékkezelési rendszert sem építettek ki.

32875 adózó összesen 238 millió 120 ezer 556 forintot ajánlott fel a 1517-es technikai számú, az „illegális hulladéklerakók felszámolásának feladataira” kiemelt költségvetési elõirányzatra. Köszönjük!

Németország Magyarország 1:1, vagyis az importszemét meccs döntetlenül végzõdött. Egy részét elszállították, egy része maradt. Fodor Gábor az eredményt abszolút sikerként ünnepelte, pedig az eredményben jóval több tehetetlenség volt, mint a megoldás érdekében kötött okos kompromisszum. Szívesen megkérdeztük volna, hogy tessék mondani, mi a helyzet a maradék 1600 tonnával.

Magyarországon sajnos rengeteg ember akad, aki nem figyelve a környezetére, bárhol és bármikor képes elhajítani feleslegessé vált dolgait. Ez igaz a városlakókra és sajnos a „természetjárók” kicsiny részére is. A természet megtisztításáért évekkel ezelõtt létrehozták, a "Tisztán Mászom" szemétgyûjtõ programot.

A Városüzemeltetési KHT., Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, az önkormányzati választókerületek képviselõi, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal - Közterület Felügyelete, valamint az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Takarítási Világnap alkalmából szeptember 15.-én közös „nagytakarításra” hívta Nyíregyháza lakosságát.

A XI. ERDÕK HETE országos rendezvénysorozat kiemelt témájának az Erdészeti Erdei Iskolák az erdei szemét megszüntetésének ügyét teszik a középpontba. Évente több mint 100 millió Ft-ra rúg az erdei szemét felszámolásának költsége. Amennyiben a szemetet nem hagyjuk kint az erdõben és nem szükséges külön gépjármûvekkel összegyûjteni, hasznosíthatjuk és energiát takaríthatunk meg (mind a gyártás, mind pedig a szállítás terén).

A Földanya nevét viselõ Nemzetközi Hulladékégetõ-ellenes Szövetség idén szeptemberben a spanyol-francia határon, Baszkföldön tartotta harmadik nagy nemzetközi találkozóját. A négynapos konferencián 41 országból 130-an vettek részt, köztük a HuMuSz képviseletében Perneczky László.

"Az nem fordulhat elõ, hogy másra költjük az adófizetõk pénzét!"- mondta Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter a Tiszta Magyarországért Bizottság ülésén június 22-én a HuMuSz Házban. A HuMuSz továbbra is mindent megtesz azért, hogy a felajánlott 1 %-okból az illegális hulladéklerakók felszámolása átláthatóan és hatékonyan történjen.

1517. Nagy reményeket fûzünk ehhez a négyjegyû számhoz. Az adók 1 %-ából befolyt összeg új lendületet adhat az ország kitakarításának. Hivatalos támogatást még nem kaptunk, de már elindítottuk az „1517” kampányt, és összetrombitáltuk a szektorközi (árnyék)bizottságot.