Egy főváros minden országban hatással van az őt körülvevő településekre és az egész országra. Különös hangsúlyt kap ez nálunk, ahol a lakosság egyötöde Budapesten él, itt található az összes központi hivatal, az ipar nagy része, valamint a hazai és külföldi turisták paradicsoma. Mindezeknek számos negatív következménye is van, melyek közül természetesen most csak a települési szilárd hulladékkal kívánok foglalkozni, azaz közel 4 millió m3 sorsával.
Amikor ezt írom, november utolsó napja van, de még ebben az évben nem érkezett egy fillér állami támogatás sem, amiből közhasznú tevékenységeinket fenntarthatnánk, leszámítva azt a 600 ezer forintot, amit az Országgyűlés illetékes bizottsága ítélt meg nekünk az év elején (ez is érdekes, de erről majd máskor). A mostanában KAC-nak csúfolt környezetvédelmi alapban létezik egy "h"-keret, ami arra lenne hivatott, hogy a civil szférát támogassa. Az alábbiakban megpróbálom leírni, hogy hogyan működött idén ez a keret.
Őszi számunkban részletesen beszámoltunk az Ereco Rt. kőbányai veszélyeshulladékos tevékenységéről. Nagy mennyiségű, ún. shredder hulladékot rakott le az Akna utcai kommunális(!) hulladéklerakó területén. Az Ereco Rt. nem először bukott meg az autóbontásból származó hulladék miatt. A hulladékot 1995-től egy pomázi bányában helyezték el a Concord Invest Kft által üzemeltetett lerakón. A Concord akkori embere, David McCall ma az Ereco egyik főnöke. Még egy jó kis vesztegetési ügyről is lehetett olvasni. Előző számunkban azt kérdeztük: Miért nem tesz valamit a hatóság? Miért nincsenek adatok a cég éves ipari hulladék termeléséről? Miért vonakodtak kimenni a területre? Miért nem akartak mintát venni? Ha vettek, miért tart 6 hétnél is tovább az adatok kiértékelése? Miért nem függesztették fel ideiglenesen, de azonnal az Ereco fenti tevékenységét? Az ügy tovább dagad.
A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület 1987-ben alakult meg - a vidéki természetvédelmi egyesületek sorában másodikként - azzal a céllal, hogy a dél-alföldi régió természet- és környezetvédelem iránt elkötelezett polgárait, közösségeit összefogja, munkájukat, törekvéseiket koordinálja, segítse.
Az alábbiakban egy olyan - régebben készült- összeállítás felfrissítését tesszük közzé, amely két szinten foglalja össze a lehetséges (kívánatos) beavatkozási lehetõségeket. A fõhatósági (minisztériumi) és a helyhatósági (önkormányzati) szinten - a teljesség igénye nélkül. A saját cselekvési program, végrehajtási ütemterv elhatározás kérdése (ennél azonban a kifogások keresése helyett az anyagi és szakmai lehetõségek mérlegelése játszhat fõ szerepet). Mivel bármelyik szinten történõ beavatkozás széles körû és folyamatos ismeretterjesztõ (propaganda) tevékenységet feltételez, a tervezési-végrehajtási idõszakban a társadalmi környezetvédõ szervezetek különösen jelentõs szerepet kapnak. A lakosság lehetséges közremûködési formáit most csak röviden érintjük, terveink szerint azzal a KukaBúvár következõ számában foglalkozunk részletesen.