A helyi hulladékszállítás és elhelyezés átalakításával sajnos nagyon sok településen negatív folyamatok indultak el. A lakosság egy része ugyanis nem hajlandó hulladékát a kijelölt lerakókba, gyûjtõhelyekre szállítani, hanem a települések környékén található fasorokba, mély fekvésû, vizes területekre hordja.

Külön súlyosbítja a problémakört, hogy az autópályákhoz épült szilárd burkolatú szerviz-utak lehetõvé teszik a lakosság számára, hogy a korábban személyautóval járhatatlan földutak helyén kialakított új utakon szállíthassák szemetüket az erdõsávokba, csatornapartokra.

A Tisza mentén évrõl évre visszatérõ súlyos probléma a horgászok, fürdõzõk, kirándulók által zsákszámra hátrahagyott hulladék, melyet a hullámtérben az elsõ áradások vagy a vaddisznók terítenek szét.

Egyre több település határát borítja el a hulladék, elég például a Szolnok-Budapest vasútvonal, vagy a 4. számú fõút Budapest-Debrecen szakasza mentén megnézni a tonna számra hátrahagyott háztartási szemetet, feleslegessé vált bútorokat, berendezéseket.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évek óta önkéntesek és munkatársak segítségével felméri az illegális hulladéklerakókat, majd bejelenti a jegyzõnek és az illetékes felügyelõségeknek. A bejelentések hatására a lerakók mintegy 10 %-át számolják, vagy számoltatták fel. A rossz hír az, hogy a szemét a kirakott figyelmeztetõ táblák ellenére igen hamar újratermelõdik.

A Nimfea már 2008-ban is bejelentett 5 illegális lerakót Túrkeve, Hajdúnánás, Polgár és Kisújszállás környékén. A lerakók fõként kommunális hulladékokat tartalmaznak, kisebb hányadban szerves és építési törmeléket.

Egyre rosszabb a helyzet egyesületünk székhelyén, Túrkevén is. A városunkban keletkezõ hulladékot a Kétpói Regionális lerakóban kell elhelyezni, ezért a helyi kommunális hulladéklerakó megszûnt. A lakosság egy része azonban nehezen alkalmazkodik az új rendszerhez, így a hulladékát a végleges bezárásra váró szeméttelepre vezetõ út mellé hordja. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy Túrkeve környékén sok a védett terület, hiszen két nemzeti park határán fekszik. Legutóbb a Nimfea Természetvédelmi Egyesület és a Herman Ottó Természetvédõ Kör munkatársai Túrkeve Fehértó nevû határrészén közel két hektáros illegális szemétlerakót találtak.

A környékbeli kubikgödrök sajnos már több éve illegális hulladéklerakóként mûködnek, ahova a helyi lakosság hordja fõleg az építési törmeléket, de kommunális hulladékát is. Ezzel egy idõben a külterületi illegális hulladéklerakás is fokozódott. Nõnek a szeméthegyek, pedig ezek felszámolására egyszer még nagyon komoly költségeket kell fordítani.

Az illegális hulladéklerakók tájképrombolóak, súlyosan szennyezik a termõtalajt, a felszíni és felszín alatti vizeinket, veszélyeztetik a természeti területeket.

A közelmúltban Túrkeve környékén a következõ illegális lerakásokat azonosítottuk:

• Fehér-tó: kommunális és építkezési hulladék, mintegy 80 m³
• Bala: kommunális hulladék, mintegy 10 m³
• Akasztó-gát: kommunális, mintegy 4 m³
• Városkerti véderdõ mögött: kommunális, szerves és építési törmelék, kb. 40 m³
• Holt-Berettyó partja: kommunális, mintegy 8 m³

Sajnos ez a tendencia egyre növekvõben van, mind nagyobb területeket foglalnak el az illegális hulladéklerakók, miközben a települések hatalmas összegeket költenek hulladéklerakók és hulladékégetõk építésére, melyek maguk is környezetrombolók, környezetszennyezõk. Aki beszámolómat elolvasta, annak valószínûleg nem kell hangsúlyoznom a szemléletformálás jelentõségét. Ám egyelõre a fogyasztókat a reklámok erõteljesebben befolyásolják, mint a környezeti nevelés. Ráadásul amíg nem épül ki a szelektív gyûjtés infrastruktúrája, amíg nincs megfelelõ szabályozás a csomagolóanyagok visszaszorítására, sõt a csomagolóanyag-lobby el tudja érni, hogy a visszaváltható palackok eltûnjenek a boltokból, addig a környezettudatos fogyasztók is keveset tehetnek.