Illegális hulladéklerakás

Mintegy fél éve lakom a "nagy magyar pusztaságon". Kiskunhalas lett a lakhelyem, s a pesti forgatagból kifejezetten nyugalmas helyre érkeztünk a családommal. Biológia tanár lévén, igyekszem nyitott szemmel járni, így máris sok mindent sikerült felderítenem környezetvédelmi szempontból is.

"A XX. század második felének eldobó kultúrája fölött tovább már nem lehet szemet hunyni!" - olvashatjuk Írország Környezetvédelmi Felügyelõségének 2000-es kiadványában. A Felügyelõség, továbbiakban EPA (Environmental Protection Agency), 1992-ben alakult a környezetvédelmi felügyelõségrõl szóló írországi törvény keretében. E szervezet felelõs a nagyobb cégek, gyárak mûködésének ellenõrzéséért, valamint az országos szintû hulladékfeldolgozó üzemek és égetõk számára kiadandó mûködési engedélyek odaítéléséért.

A Zöld Akció Egyesület (Miskolc) idén áprilisban konferenciát szervezett a Bodrogköz és térsége környezeti állapota témakörében magyarországi és szlovákiai résztvevőkkel. Jakus Péter -- aki 10 éve Velky Kamenec (Nagykövesd) polgármestere -- ismertette a Szlovákiában készülő hulladékgazdálkodási törvénnyel kapcsolatos észrevételeit és a Bodrogköz hulladékgazdálkodási helyzetét önkormányzati szemszögből.

"A szelektív hulladékgyûjtés sikeres országos bevezetéséhez elsõsorban a fiatal korosztályokat kell megnyerni" -- jelentette ki Kóródi Mária környezetvédelmi miniszter a Sziget-fesztiválon tartott sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy "a Sziget-generáció értékrendjében már fontos szerepe van a környezetvédelemnek. Ezt a fesztivál látogatói között végzett közvéleménykutatás elõzetes adatai, és a szelektív hulladékgyûjtési akció sikere is bizonyítja". Munkatársunk csokorba szedte a bizonyítékokat.

Kiállítás Gödöllõn:  Kiállítható hulladékokat, fotókat várunk!

Legutóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy a Csepel-szigeten milyen környezetszennyezések kísérték a csatornaberuházásokat, és milyen politikai botrányok tapadnak a nagy állami támogatásokhoz. Sokat nem haladt azóta az ügy, a hatóságok nemigen csipkedik magukat, hogy az aszfalt eltûnjön a Kis-Duna mellõl.

2000 nyarán egy telefonáló arról informálta az E-Misszió Egyesületet, hogy N. város határában a település közmûépítési munkáit kivitelezõ cég a bontási törmelékét illegális módon helyezi el. Sikerült idõpontot egyeztetni a bejelentõvel, s négy nap múlva elindultunk szemrevételezni a területet. A területbejárás nem akármilyen eredményt hozott. A városi -- legális -- hulladéklerakó mögötti homokos, gyomos területen, egy akácos szélében legalább 3000 köbméter hulladékot találtunk. Zöme aszfalt (55-60 %), beton és építési-bontási törmelék, de már megjelentek rajta a különbözõ kommunális hulladékok is, bizonyítva, hogy a szemfüles lakosság felfedezte és megkezdte a lerakó használatát.

A hidegben összementek a szemétkupacok is…

A Tiszta Magyarországért pályázatok felszámolási akciói csak 2008 végén indultak meg, mert a 132 nyertes többsége csak elég késõn jutott aláírt szerzõdéshez, és még késõbb a megítélt pénzhez. „Szerencsére” a feltakarítandó szemétkupacok békésen megvárták a takarítókat a határban, még tán növögettek-hízogattak egy kicsit a szemétszüretig. A hideg idõ, a korai sötétedés azonban nemigen kedvezett a kései szemétszedõknek, és a gépesített szemétszedõk sem örültek a késedelmes kifizetéseknek.