Fogyasztóvédelem

A hulladékprobléma nem oldható meg hulladékgazdálkodással. Mert nem a hulladék a probléma. Zalatnay László - E-misszió Egyesület - jegyzete

Akárhogy is számoljuk, ez az 50. számunk. 12 év alatt hordtuk össze, és önmagában egyfajta győzelemként értékeljük, hogy idáig eljutottunk. Negyedévenként összerakunk egy lapot, sőt naponta frissítjük az on-line változatot. Nem semmi ez, tudja, aki próbált hasonlót.
Nem tudom, meddig lesz KukaBúvár, lesz-e századik szám valaha, egyáltalán lesz-e még itt bármi 12 év múlva, de képzeljük el, hogy lesz.

Jelen dokumentum célja a "támogatási források optimalizálása", de itt is jelezzük, hogy a tárca még mindig adós egy átfogó hulladékgazdálkodási stratégia megalkotásával, amely megalapozott helyzetértékelésen alapul, és a megelõzési eszközökkel kezdi az építkezést. A fenntartható jövõképet felvázoló állami akarat alapvetõen hiányzik a stratégiából. Nem a megelõzésre, hanem az ártalmatlanításra koncentrál, nem elemez olyan forgatókönyveket, amelyek a zero waste törekvés irányába mutatnának, a betervezett kapacitások sok esetben túlzóak vagy feleslegesek. [A teljes szöveg letölthetõ pdf-ben.]

A „Ne Vásárolj Semmit!” Nap alkalmából a HuMuSz új címet alapított. Felhívást tettünk közzé: olyan termékeket kerestünk, melyeket ugyan használati tárgyként árulnak, de az ég világon semmi szükségünk nincsen rájuk. Bár a kiállítás most vándorútra indult, és a webes szavazás folyik tovább, most egyfajta értékelést teszünk közzé.

A Nemzeti Civil Alap támogatásának köszönhetõen folytatjuk a Kárpát-medence határon túli területeinek hulladékgazdálkodásáról szóló tudósításunkat. 2007. decemberében Kárpátalján jártunk. Kárpátalja síkvidéki területeken Ungvártól Aknaszlatináig láttunk csillogást és nyomort, találkoztunk olyan civilekkel, helyi politikusokkal és szakértõkkel, akik jól látják a problémákat. A hegyvidék számunkra egyelõre rejtély. Csak azt látjuk, hogy a folyók szállítják a pillepalackokat Magyarország felé.

Kárpátalja Ukrajnán belül kis régió (területe 12,8 ezer km2, lakossága 1.258.000 fõ), a terület határos Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal. A független Ukrajna fennállása óta (1991) az országban gyakorlatilag egyetlen hulladékkezelési rendszert sem építettek ki.

A garéi veszélyes hulladéklerakó felszámolásának 1,2 milliárdos munkálatait a környezetvédelmi miniszter 1998-ban leállíttatta, majd rövidesen szerzõdést bontottak a kivitelezõ AGM Beton Rt-vel. A cég 1,9 milliárd forint kártérítést kért a magyar államtól. Hosszú huzavona után 2006 áprilisában a KvVM peren kívül több mint 7,7(!) milliárd forintot fizetett ki az AGM Beton Rt.-nek.
Dr. Pánovics Attila, a Pécsi Zöld Kör elnöke kitartóan szeretné megtudni, hogy miért ennyit. A KukaBúvárban két részletben már beszámolt jogi küzdelmeirõl, most itt a folytatás.

32875 adózó összesen 238 millió 120 ezer 556 forintot ajánlott fel a 1517-es technikai számú, az „illegális hulladéklerakók felszámolásának feladataira” kiemelt költségvetési elõirányzatra. Köszönjük!

Németország Magyarország 1:1, vagyis az importszemét meccs döntetlenül végzõdött. Egy részét elszállították, egy része maradt. Fodor Gábor az eredményt abszolút sikerként ünnepelte, pedig az eredményben jóval több tehetetlenség volt, mint a megoldás érdekében kötött okos kompromisszum. Szívesen megkérdeztük volna, hogy tessék mondani, mi a helyzet a maradék 1600 tonnával.

A Magyar Televízió is halad a korral. Én csak mostanában figyeltem fel rá, hogy a reklámok és mûsorajánlók közötti vis-ek megváltoztak. Tulipánok, szõlõfürtök és miskakancsók jönnek-mennek, majd indák, kacsok és girlandok tekerõznek a képernyõn felfelé. Hagyomány és modernitás? Láthatjuk, hogyan vész el néhány másodperc alatt a több száz éves motívumok egyszerû szépsége, miként oldódik fel minden, ami egykor része volt életünkek a mai vizuális kultúrában és tömegtermelésben.