Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csak semmi pánik!

Év: 
2007
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Rátz Judit

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ) – melynek a HuMuSz 2003 óta tagja – nem elégszik meg azzal, hogy ingyenes lakossági tanácsadást végez. Időről időre ráirányítjuk a figyelmet egy-egy környezeti, ökológiai, fogyasztóvédelmi témára. Arról évek óta tudunk, hogy a növényvédelmi állomások a zöldségek és gyümölcsök növényvédőszer-maradékait rendszeresen vizsgálják. Idei országos felmérésünk célja annak kiderítése volt, hogy milyen módon kerülnek nyilvánosságra ezek a mérési eredmények.

Egy 2002-es rendelet értelmében a megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálatok éves vizsgálati program szerint rendszeresen ellenőrzik a növények és növényi termékek növényvédőszer-maradékait, s az eredményekről tájékoztatják az Európai Bizottságot, továbbá éves jelentésükben nyilvánosságra hozzák azokat. Ha pedig a megengedett határértékeket meghaladó mintára bukkannak, azt a mintavétel helye szerint illetékes polgármesteri hivatal hirdetőtábláján teszik közzé. Elvileg.
Témavizsgálatunk során a KÖTHÁLÓ környezeti tanácsadói egyszerű állampolgárként kutatták a polgármesteri hivatalok hirdetőtábláit, a települések honlapjain keresték a nyilvánosságra hozandó információkat, valamint levélben kértek tájékoztatást a települési jegyzőktől és a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságoktól.
A polgármesteri hivatalokhoz intézett levelekre adott válaszokból kiderült, hogy a legtöbb helyen még soha nem találkoztak ilyen típusú közlésre köteles hirdetménnyel. Szarvas város polgármesteri hivatalában például sem a jegyző, sem a mezőgazdasági ügyintéző, sem a hirdetményekkel foglalkozó ügyintéző nem találkozott ilyen megkereséssel. Ez idáig nem kapott ilyen típusú információt a pécsi, a budapest V. kerületi és a miskolci hivatal sem, holott az ország legnagyobb lélekszámú városairól van szó, ahol feltételezhető, hogy a vizsgálatok száma is gyakoribb. Akadt polgármesteri hivatal, amely szerint a rendelet életbe lépése óta egyszerűen nem talált határérték feletti mintát az Igazgatóság, ezért nem kaptak hirdetményt és ezért nem tették azt közzé (Veszprém, Hatvan, Salgótarján). Találkoztunk olyan környezetvédelmi referenssel is, aki szerint ezek az adatok nem publikusak, s tanácsadónk olyan polgármesteri hivatalban is járt, ahol rács és biztonsági őr akadályozta meg abban, hogy a közérdekű közzétételre szánt hirdetményeket tanulmányozza, lefotózza. A felkeresett Igazgatóságok közül hat közölte velünk, hogy a kifogásolt minták mely településekről származtak, három csak a kifogásolt esetek számát adta meg, a többitől pedig kitérő válasz érkezett, vagy nem a feltett kérdésekre válaszolt.
Vizsgálódásunk tapasztalatai alapján elmondható, hogy ha a hirdetményeket a polgármesteri hivatalok hirdetőtábláira 15 napra valóban kifüggesztik, ez a módszer akkor sem alkalmas a fogyasztók alapos tájékoztatására, hiszen nem valószínű, hogy a környezettudatos vásárló a polgármesteri hivatalban keresné az információkat arról, hogy hol és milyen termékekkel kell  óvatosabbnak lennie. Nem hallottunk egyetlen olyan állampolgárról sem, aki a hivatalokban ilyen tartalmú hirdetményt keresett és talált volna, de a vizsgált hivatalok felében maguk az ügyintézők sem találkoztak még közzétételre szánt vizsgálati eredményekkel. Aggódva olvastuk, hogy a 2007. évi import mintavételi terv szerint júliusban és augusztusban semmiféle mintavételre nem fog sor kerülni, ezzel szemben örömmel fogadjuk, hogy idén a hatósági vizsgálatok keretén belül sor kerül a biotermékek ellenőrzésére is. Példaértékű továbbá, hogy az áprilisi (húsvéti) összehangolt ellenőrzési akció kifogásolt termékeiről szóló eredményeket közzétették az FVM honlapján, mely jelenleg is megtekinthető. A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy elsősorban a külföldi eredetű gyümölcsök és zöldségek között (citrom, csemegeszőlő, grapefruit, körte, mandarin, narancs, paprika, paradicsom) találtak kifogásolható tételeket (minden második ilyen tétel kifogásolható volt!), ami rámutat arra, hogy a hazai termelőktől származó termékek fogyasztása jóval kockázatmentesebb, mint a külföldről érkező élelmiszereké.
Mindezek fényében a KÖTHÁLÓ a következő javaslatokat fogalmazta meg:
•    A mai kor és az ésszerűség elvárásait figyelembe véve a nem megengedett, vagy a megengedettnél magasabb szermaradványokat tartalmazó termékek mintáinak tulajdonosát, adatait, a vizsgált termékek megnevezéseit az országos és megyei hatóságok, valamint az érintett települések hirdetőtábláin, honlapjain kívül a tétel összes értékesítési helyén, valamint a piacfelügyelőségeken is célszerű lenne kifüggeszteni egy éves időtartamra
•    A közzététel jelenlegi előírásainak betartását a Regionális Közigazgatási Hivataloknak célszerű lenne az érintett hatóságoknál megvizsgálnia.
•    Végezetül szükséges lenne (a leépítések, összevonások helyett) megerősíteni a szermaradékok ellenőrzését végző hatóságok szakember és laboratóriumi hátterét, hogy a hazai élelmiszerbiztonság javítása érdekében hatékony vizsgálatokat végezhessenek.