Fogyasztóvédelem

Tudjátok meg, hogy eddig tévhitben éltetek a csipszekkel kapcsolatban. No de sem­mi gond, most végre megvi­lá­gosodhat­tok, beavatlak benneteket a titokba, megnyitom szemeteket:

A választási diadaljelentésekben az ember már a féligaz­ságoknak is örül. „Szabályoztuk az iskolabüfék kínálatát: több gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű pékáru, tej és sovány hús kerül a büfék polcaira”- dicsekszik például az OM egyik hirdetése. Nos, a tárca kétségtelen érdeme, hogy már két éve görcsöl az iskolabüfék problémájával. A kampányban hirdetett „szabályozás” ugyan csak egy kiskaput is nyitva hagyó, félszabályozásra sikeredett - de mégis valami (lásd: „Sulibüfé”, KukaBúvár 2005. ősz). Ami új fejlemény: a tárca azóta tanul­mányozhatta a Humusz 2003-ban megfogalmazott „Menza Kiáltványát” is, mert január közepén hirtelen az iskolai közétkeztetés milyenségének témáját is magáévá tette...

Vizsgálódásunk tárgyául ez­úttal a tejet választottuk, mert ritka az a család, ahol nélkülöznék a tejet a mindennapokban. Ám vajon van-e különbség tej és tej között?

Nincs hulladék, csak rossz helyre került használt anyag, ezt a mottót is választhatta volna Szingapúr, hiszen nemcsak az elhasznált és feleslegessé vált hulladékot gyűjtik sikeresen, hanem mindebből még turisztikai látványosságot is próbálnak varázsolni.

A felújított és sárgára festett rákospalotai hulladékégetőben jártunk gyárlátogatáson, hetekkel a hivatalos átadás előtt. Sámson László főtechnológus fogadott és vezetett körül bennünket és mondott információkat a hulladékártalmatlanító műről.

Ki ne hallott volna a dorogi veszélyeshulladék-égetőről és ki gondolná, hogy attól alig nyolc kilométerre újabb hulladék „együttégető mű” épülhet? Nos, a Holcim Hungária Rt., a lábatlani cementgyár üzemeltetője éppen azt tervezi, hogy a dorogi égetőtől alig 8 kilométerre a táti és nyergesújfalui ivóvízbázisok hidrogeológiai védőidomán építené fel legújabb – a lábatlani cementgyárnál háromszor nagyobb – cementgyárát, ahol mellékesen 75.000 tonna hulladékot is égetne...

ami miatt ellenezzük a kommunális hulladékok égetését

A világ 51 országában több, mint 150 civil szövetség és csoport a szeptember 7-én együtt szervezte meg a „Hulladékégetés elleni globális akciónapot”. Idén első alkalommal a Hulladék Munkaszövetség és más civil szervezetek is csatlakoztak az akciónaphoz. A HuMuSz Budapesten, a Zöld Akció Miskolcon, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Nyergesújfalun, az Egészséges Palotáért Egyesület Várpalotán hívta fel a figyelmet a hulladékégetés egészségügyi, környezetvédelmi és gazdasági problémáira.

Hiába no, nem vagyunk elég modernek! És persze versenyképesek sem! Be kell látnunk, hogy ebben a maradi magyar hazában rettenetes módon még mindig meghatározó hulladékkezelési megoldás a hulladéklerakás! Talán a hulladékforradalom jegyében, ördög tudja, Persányi miniszter urunk ezen mindenképpen változtatni szeretne és égetőket létesítene a Kárpát-medencében.