Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeméttitok – másodfokon

Év: 
2007
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Schiffer András
schiffer_c_120A KukaBúvár 2007. tavaszi számában („Szeméttitok – elsõ fokon”) már beszámoltunk a gyõri Reflex Környezetvédõ Egyesület által indított perrõl. A Reflex nem nyugodott bele, hogy az Öko-Pannon Kht. nem hajlandó adatot szolgáltatni arról, hogy 2005-ben milyen forrásból mennyi italos-karton hulladékot gyûjtött. Azóta jogerõs ítélet született: az Öko-Pannon nem titkolózhat a közérdekû adatokkal. Schiffer András (Társaság a Szabadságjogokért) írása

 

 

 

A Fõvárosi Ítélõtábla 2007. május 3-án meghozott jogerõs ítéletével helybenhagyta a Fõvárosi Bíróság 2006. december 12-i döntését, mellyel – a gyõri Reflex Környezetvédõ Egyesület keresetét teljesítve – részletes adatközlésre kötelezte az Öko-Pannon Kht.-t az italos-karton hulladékgyûjtések mennyiségét és forrását illetõen. Az ítélet megerõsítette, hogy az Öko-Pannon Kht. „jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek” minõsül. Ennek azért van jelentõsége, mert a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) 2.§ 4. pontja értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévõ, bármilyen módon, vagy formában rögzített információt vagy ismeretet közérdekû adatnak kell tekintenünk. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LXIII. tv. (Hgt.) 11.§ biztosítja a gyártók és a forgalmazók számára a törvény 6-10.§-aiban foglalt kötelezettségeiknek ellátása érdekében önálló szervezet létrehozatalának lehetõségét. Az ítélet leszögezi: „A közfeladat fogalma, tartalma szélesebb annál, mint amit jogszabály szigorúan vett állami vagy helyi önkormányzati feladatként meghatároz. Annak van jelentõsége, hogy az adott feladat, amit az érintett szerv ellát, közcélúnak tekinthetõ-e.” A másodfokú bíróság megállapította, hogy az Öko-Pannon Kht. a Hgt.-ben elõírt közfeladatot ellátó szerv, így a kezelésében lévõ, tevékenységével kapcsolatos közérdekû adatokat köteles kiadni. Az Öko-Pannon Kht. arra is hivatkozott, hogy a Hgt. 51.§ és a 94/2002. (V.5.) kormányrendelet alapján fennálló – összesített – adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. Csakhogy a Reflex nem azon összesített adatok közlését kérte, amelyek kiadására jogszabályi kötelezettsége áll fenn az alperesnek, hanem további adatok megismerésére tartott igényt. Az Ítélõtábla kimondta: az a körülmény, hogy az alperes a jogszabályban elõírt rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz, nem jelenti azt, hogy az ezen túlmenõen birtokában lévõ közérdekû adatok kiadására kérelemre ne lenne köteles. Az alperesi cég szerzõdéses partnerei üzleti titkaira is hivatkozott. A perben ugyanakkor nem ajánlott fel bizonyítást arra nézve, hogy a Reflex által kért adatokra alkalmazható az üzleti titoknak a Polgári Törvénykönyv 81.§-ban szereplõ meghatározása, továbbá az ugyanitt felállított követelmény: tudniillik az üzleti titok akkor korlátozhatja az információszabadságot, ha az adatkezelési kérelem teljesítése valóban jelentõs és aránytalan sérelmet okozna egy vállalkozásnak. A Polgári perrendtartás 164.§ és az Avtv. 21.§ (2) bek. alapján az Öko-Pannon Kht.-t terhelte a bizonyítási kötelezettség ebben a körben is. A másodfokú ítélet három fontos tanulságot hordoz. A jogszabályokban meghatározott egyes közfontosságú feladatok ellátására köteles magánszervezetek éppúgy kezelõi lehetnek közérdekû adatoknak, mint mondjuk a minisztériumok. Az „aktív információszabadság”, tehát a közzétételi kötelezettségek teljesítése nem mentesíti az adatkezelõ szervet a közzétételi kötelezettség alá nem tartozó, további közérdekû adatokra vonatkozó igények teljesítése alól. Az üzleti titok „bemondásos” alapon soha, semmilyen mértékben nem korlátozhatja az információszabadságot. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.