Újrahasználat

A nyomatott lap legújabb száma a magyar erdők, vizek, földek állapotával, a Kárpát-medencében a szemünk előtt kibontakozó „eltorzult mediterrán viszonyokkal” foglalkozik, méghozzá a magyar lappiacon egyedülálló alapossággal és megközelítéssel. Nemcsak a rohamléptékű változásokat mutatjuk be az Alföld sivatagosodásától fajok eltűnésén át az erdők veszélyeztetettségéig, hanem sok megoldási és alkalmazkodási stratégiát is. Hat nagy téma – a zöld vitáktól a vízügyön át energetikai kérdésekig – , mintegy 40 kutató, gazdálkodó és szakértő között a Humusz munkatársa is megszólal.

Az elmúlt években számos válsághalmazzal szembesültünk a kihívásokkal teli globális körülmények hátterében. Az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése tovább fokozódik, ahogy egyre közelebb kerülünk a visszafordíthatatlan károkhoz, elérve a bolygó határait, miközben a meglévő egyenlőtlenségek súlyosbodnak. Ezek a környezeti kihívások a politikai kiszámíthatatlanság, a növekvő protekcionizmus és a megszorítások új korszakában bontakoznak ki. Esra Tat, a Zero Waste Europe ügyvezető igazgatójának írása.

A belga főváros, Brüsszel úgynevezett Öko-bölcsőde projektje annak elérését tűzte ki célul, hogy az összes brüsszeli önkormányzati bölcsődében 2026 végéig fokozatosan bevezetésre kerüljenek a mosható és újrahasználható pelenkák. Az eldobható pelenkák kérdése a városban ugyanis igencsak égetővé vált, mert az önkormányzati bölcsődék évente 1700 gyermeket fogadnak, és csaknem 1,5 millió eldobható pelenkát használnak fel. A bölcsődék helyzetét tovább rontja, hogy 2021-ben megszűnt a hulladékkezelési díjak alóli felmentésük, ez pedig nagy költségterhet is jelent a számukra.

A Nulla Hulladék Tanösvény megújult formában 2023 ősze óta fogad ismét csoportokat. 2024-ben több mint 600 diák találkozott az interaktív foglalkozással és tanult a hulladékmegelőzésről. Egy új projektünk keretében most 20 csoportnak tudunk ingyenes foglalkozást biztosítani.

Calatafimi Segesta egy kis szicíliai település Trapani megyében, amely példát mutat a nulla hulladékra való törekvés terén. A város 2011-ben fogadta el a „Nulla Hulladék Jegyzőkönyvet”,  amely figyelemre méltó eredményeket hozott: az újrahasznosítási arány eléri a 85%-ot, a maradék hulladék pedig több mint kétharmaddal csökkent az elmúlt évtizedben. Ezt a sikert az önkormányzat és a közösség szoros együttműködésével és a megújító kezdeményezésekkel érték el. 

A jóléti társadalom jellemző kérdése: Hogyan szabaduljak meg a régi holminktól? Mindenki másképp kezeli a helyzetet. A többség lomtalanítás alkalmával, kevesebben adományozással, hulladékudvari leadással vagy csereprogrammal oldják meg ezt a problémát (nem győzöm hangsúlyozni, hogy a társadalom egy szerencsés rétegének dilemmájáról van szó itt). Önkéntesünk, Kovács Eszter az Ágymester Manufaktúrában járt, cikkét e látogatás ihlette.

A hulladékhierarchiáról és a Nulla Hulladék Hierarchiáról korábban is írtunk, ám azóta jópár év eltelt, és megérett rá az idő, hogy ismét elővegyük a témát. Az alábbiakban bemutatjuk a Nulla Hulladék Hierarchia legújabb, 8.0-ás verzióját.

Az Európai Parlament idén áprilisban fogadta el a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelet angol nyelvű szövegét. Miután átültették a tagállamok hivatalos nyelveire, az ősz folyamán kerül újra az Parlament elé végső szavazásra. Tekintve, hogy a májusi választások nyomán a testület összetétele változott, az nem köteles a tavasszal elfogadott szöveget egy az egyben jóváhagyni, előfordulhat tehát, hogy a képviselők még újabb módosító indítványokat nyújtanak be. A szentesítés után 18 hónappal válik hatályossá a rendelet. Mindazokra a cégekre vonatkozik majd, amelyek az EU területén működnek, vagy amelyek az EU-ba csomagolóanyagokat, illetve csomagolt termékeket hoznak be.

A „Hosszúlétra” igazából több mint egy projekt: egyfajta nonprofit önkormányzati szemlélet, amely szerint a közösségi megoldások nagyon fontosak a településen élők számára, hiszen a városi szolgáltatások távolisága miatt ezekkel a költséghatékony szolgáltatásokkal megkönnyíthetik az életüket, valamint a fenntarthatóságot és a lakosság megtartását is szolgálja, mindez pedig a kistelepülési önkormányzatiság jövőjét is jelentheti.