Megelőzés

A karácsony az adakozás és az osztozkodás időszaka, de ahogy telnek az évek és változnak a szokások, úgy válik a pazarlás melegágyává. Hulladékot termelünk a dekorálásnál, kukába dobjuk a maradékokat, és fölösleges ajándékokat dugunk el a legfelső polcokra. Tényleg erről kell szólnia a karácsonynak? Nem lehetne ez is egy kicsit fenntarthatóbb? Bemutatunk néhány tippet, hogyan ünnepelj bolygótudatosan.

Képzeljünk el egy műanyagmentes folyóparti büfét, kempinget... Nem használ eldobható műanyag tányért vagy evőeszközt, de használ szelektív hulladékgyűjtőt és tisztán tartja az előtte lévő partszakaszt. Képzeljünk el olyan intézményeket, iskolákat, önkormányzatokat, ahol fontosnak tartják, tanítják és saját példájukon keresztül mutatják be, hogyan élhetünk fenntartható és környezetkímélő módon, az általunk termelt hulladékok minimálisra csökkentésével. S ha elképzeltük, jöhet a megvalósítás!

A 20. században megszülető fogyasztói kultúra felfutásának eredményeképp olyan közel kerültünk a világ pusztulásához, mint még soha korábban. A sosem látott jólét viszont nem feltétlenül azonos a jólléttel és egyre többen érzik, hogy valami nem jó irányba megy. Bár nem volt még anyagi- és létbiztonság tekintetében jobb a nyugati civilizáció emberének mint manapság, mégis egyre többet és többet akarunk.

Miközben a legjobb műfenyő az, amelyik Kínában marad – és el sem készül –, a legjobb vágott fenyő Magyarországon belül utazik. Léteznek viszont meglepő, zöld megoldások is a karácsonyfa választásánál, amelyekre Cseh Zsófia, a Humusz Szövetség munkatársa hívja fel a figyelmet interjúnkban. A Cardiffi Egyetem Fenntartható Fejlődés mesterszakán végző szakember a helyes ajándékozás tárgyi és nem tárgyi megvalósításairól, csomagolásról, díszítésről, kreatívitásról is autentikus véleményt formál, hogy zöld és boldog karácsonyunk lehessen.

Ha benned is megfogalmazódott, hogy cselekedni szeretnél annak érdekében, hogy a világ élhető maradjon, azt javasoljuk, kezdd a hulladékmegelőzéssel.

A mostani, rendkívül pazarló gazdasági modellünkkel gyerekeink és a fiatalok erőforrásait éljük fel: ha továbbra is a termelés-fogyasztás-haszon háromszögében mozgó lineáris gazdasági rendszert működtetjük, akkor pár évtizeden belül olyan kulcsfontosságú nyersanyagok fogyhatnak el, mint az ezüst, az arany, a cink vagy az ólom. Európa különösen kitett, mivel a legszegényebb nyersanyagkészlettel rendelkező kontinens. Bár a körforgásos gazdaság sokkalta több, mint az újrahasznosítás, igazi felfutását mégis az eredményezte, amikor a fejlődő országok, élükön Kínával, nem fogadták be többé a fejlett világ hulladékát. A termelés hatékonyságának a fokozása már rég nem elég, teljes paradigmaváltásra van szükség. Muszáj csökkentenünk a gazdaság anyaghasználatát, ami a környezet- és klímavédelmi célok teljesülésén túlmenően helyi és globális szintű konfliktusok elkerülését is lehetővé tenné.

A Földön eluralkodó szemét a luxusbútor fogalmát is átalakítja – a fejlett országokban. Bár az újrahasznosított alapanyagok nálunk is népszerűek, itthon még kevés tervezőnek sikerült befutnia fenntartható termékével.

Az Európai Bizottság a jövő év elején tervezi bevezetni a „digitális termékigazolványt” (dpp: digital product passport), amely az európai piacon lévő áruk összetételére vonatkozó információkat tartalmazna, hogy növelje az újrahasználat és újrahasznosítás esélyeit – írja az euractiv.com.