Lakosság

A hulladékgazdálkodási jogszabályok alapján a használt gumiabroncsot Magyarországon  az EU tagországaihoz hasonlóan  2003 júliusától egészben, 2005-től pedig még darabokban is tilos lesz települési szilárdhulladék-lerakóban elhelyezni. Az eddigi szokástól eltérően tehát a végső lerakás helyett más módszerekhez kell folyamodnunk. Ha nem sikerült megelőznünk a hulladék képződését, akkor újrahasznosítással, illetve a lehető legkisebb környezetterhelést okozó égetéssel érdemes próbálkozni. Lássuk, milyen lehetőségek léteznek!

A Hulladék Munkaszövetség kétnapos nyaralást szervezett a Konténer-szigetekre. Az üdülés alkalmával sok érdekességet tudhatunk meg a szelektív gyűjtés csinjáról-binjáról Nagy Tamás utazásszervező, Bödecs Barnabás túravezető és a számos előadó segítségével.

Az utóbbi időben egyre többen egyre többet - és talán egyre komolyabban beszélnek a szelektív gyűjtésről. Sokan emlegetik azt is, hogy a hulladékok különválogatását már a gyerekeknek meg kell tanítani. Egy jó oktatóanyag elkészítéséhez azonban érdemes lenne felmérni, hogy a gyerekek - a jelenlegi igencsak hiányos környezeti nevelés mellett - mennyit tudnak a szelektív gyűjtés elméletéről és gyakorlatáról. A Kék Forrás Egyesület reprezentatív kb. 1000 budapesti felsőtagozatos iskolás körében végzett kutatásával erre a kérdésre kívánt választ adni.

Évek óta várjuk, hogy a fővárosban is elkezdődjön a szelektív hulladékgyűjtés. A világ nagyvárosaiban számtalan helyen van már ilyen rendszer, de Budapesten eddig csak néhány hulladékudvarba vihette a hulladékait - aki nagyon elszánta magát erre. Ősszel végre már 100 szelektív gyűjtőszigetet helyez ki a szolgáltató. Ennek körülményeiről faggattuk az illetékes szakembert.

A KukaBúvár 2003. tavaszi számában arról írtunk, hogy hogyan változtak meg a Székesfehérvár melletti hulladéklerakó tulajdonviszonyai. Azóta kétségbeesett leveleket kaptunk, amiből kiderül, hogy az üzemeltetésben is furcsa változások történtek, ennek jártunk utána.

A tatabányai Geofil Kft. technológiájával az üvegbõl különbözõ méretû (2-25 mm) gázosított golyókat állítanak elõ, melyet az építõipar kavics helyett használhat. Az így készült beton 30-40%-kal könnyebb, vasalási igénye harmadára csökken, valamint hõ- és hangszigetelése jelentõsen megnõ. Mindez azt jelenti, hogy hulladékból karcsúbb hidak, merészebb vonalvezetésû házak épülhetnek sokkal kevesebb szállítással, utólagos szigetelés nélkül és tájsebeket ejtõ bányászkodás elkerülésével.

Egy tanulmányút keretében a HuMuSz munkatársai két osztrák és egy német újrahasználati központot látogattak meg. Titkos vágyunk, hogy egyszer nekünk is legyen egy ilyen. De mi is az az újrahasználati központ?

Előző számunkban már volt szó az Angliában végzett pelenka életútelemzésről. (ld. Az eldobható és mosható pelenkák életciklusának angliai értékelése; KukaBúvár 2005. nyár). Mivel az olvasóink levelezőlistáján is gyakran előfordul a probléma, időről-dőre elővesszük a kérdést. Szerzőnk most tovább árnyalja a képet. Várjuk a hozzászólásokat!

Belgiumban a 80-as években lezajlott közigazgatási reform során változott meg a környezetvédelmi (és azon belül a hulladékgazdálkodási) igazgatási rendszer. Azóta az ország három régiója (a flamand, a vallon és a brüsszeli) önállóan alakíthatja ki környezetvédelmi szabályozását.

A szóda 2004 áprilisában bekerült a hungaricumok közé.  A szikvízkészítõ mesterség történetét és ereklyéit  tavaly, egy - a Várban rendezett kiállításon is megismerhettük. Év végére elfogadta az országgyûlés a termékdíj törvény módosítását, ami esetleg életben tarthatja az újratölthetõ csomagolásokat. Ezek apropóján kerestük meg az Szikvízkészítõk Országos Ipartestületének elnökét, Deák Lászlót, aki március 15-én Kóka János gazdasági minisztertõl kitüntetést vehetett át.