KukaBúvár: Egyre másra halljuk, hogy egy-egy megyei jogú városban, sőt kisebb településen beindítják a szelektív gyűjtést. Budapest miért késlekedik?

Siklóssy Mihály: Nincs késlekedés, mert a hulladékudvarhálózatot már 1996-óta építjük, gyakorlatilag a hulladékdíj bevezetése óta. Akkor az év közepéig még négy hulladékudvart nyitottunk. Ez akkor nagyon új volt, nem volt rá szabályozás, így az önkormányzatok is nehézkesen fogadták. A jogszabály csak 2002-ben jelent meg ezzel kapcsolatban.

KB.: Mennyire váltotta be a hozzáfűzött reményeket ez a hálózat?

S.M.: Attól függ, hogy milyen reményeket fűzünk hozzá. Budapest egy nagyon speciális település, hiszen közel tízszer annyi lakos van itt, mint a második legnagyobb városban, így a főváros egy hatalmas nagy Gólemnek számít. Jelen pillanatban 13 hulladékudvar üzemel, tehát haladunk előre, ha nem is olyan iramban, ahogy szeretnénk. Célkitűzésünk, hogy minden kerületben legyen egy vagy két hulladékudvar. Ennek nevelési jelentősége is van, mert az ott dolgozó alkalmazottnak lehetősége van információ átadásra, kiadványok terjesztésére. Egyéb szolgáltatások is szóba jönnek: télen síkosságmentesítő anyagokat árusítunk, azután lomzsákokat, és terveink szerint a kiskerti övezetek számára a komposztálást is népszerűsíteni fogjuk majd.

Hatalmas a terület, a tetejébe 23 kerülettel és a fővárosi önkormányzattal is egyezkedni kell folyamatosan, hosszadalmas engedélyeztetési eljárások, lakossági egyeztetések előzik meg a hulladékudvarok létesítését. Majdnem három év telt el addig, amíg önkormányzati telken megnyílhatott az első ilyen létesítmény.

KB.: Ezek az aggályok méginkább felmerülhettek, amikor a gyűjtőszigetek helyét tervezték...

S.M.: Itt már nagyobb tapasztalattal rendelkeztünk. A hulladékudvar-hálózat fejlesztése mellett, a fővárosi közgyűlés döntése értelmében, el kellett indítani a gyűjtőszigetek kialakítását is.

KB.: Ez mikori döntés?

S.M.: 2000-ben már elkezdődött ez a folyamat. Ez a koncepció is elég ismeretlen volt a döntéshozók számára, rengeteg bizottsági ülés van mögöttünk, városképi és egyéb szempontokat kellett körüljárni. Leadtunk egy javaslatot, hogy hova szeretnénk gyűjtőszigeteket létesíteni, erre jöttek mindenféle szempontok, hogy ide igen, ide nem. Nagyon sok egyeztetés van mögöttünk. Az volt a koncepciónk, hogy minden kerületben ott lesznek a szigetek, de volt olyan önkormányzat, amelyik azt mondta, hogy neki nem kell. Nem akarom megnevezni azt a kerületet, akik ebből a körből ki akarnak maradni...

KB.: Tippelni szabad? A XIII.?

S.M.: Hát, igen. Fel nem foghatom, hogy miért. Ott még műemléki szempontok sem merülnek fel. Gondolom, a projekt második szakaszában majd meggondolják magukat. Ebben a projektben 100 gyűjtősziget épül ki még idén.

KB.: Ez teljesülni fog?

S.M.: Ennek teljesülnie kell. Megvan mindre az írásos engedély. Elindult a kiépítés is, egyes helyeken csak burkolat festés kell, máshol járólapokat kell lerakni. Kiírtuk a tendert az edények beszerzésére, és a kiszolgáló gépek vásárlását is elindítottuk. Mivel itt elsősorban csomagolóanyagokat fogunk gyűjteni, ezek válogatását is meg kell oldani. Az első 100 gyűjtőpont hulladékait nem saját válogatóműbe visszük, a következő 500-as hálózathoz már saját beruházást tervezünk. A teljes hálózat 2000 szigetből fog állni 2008 végére.

KB.: Ez már lefedi Budapest teljes igényét?

S.M.: A 2000 sziget már elegendő lesz, a hulladékudvarok fejlődő hálózatával együtt. Ha abból indulunk ki, hogy Győrben él 130 ezer ember, és erre van 130 gyűjtősziget, akkor 1000 főre jut egy. Ez feltehetően lefedi az ottani igényeket. Budapesten ha 900-1000 emberre jut majd gyűjtősziget, és a hulladékudvar-hálózat is nagyobb lesz, elég kell, hogy legyen.

KB.: Hogyan épül ki egy gyűjtőpont?

S.M.: Két üveggyűjtő edény lesz. Lesz papírgyűjtésre és műanyag befogadására alkalmas konténer és fém italos és konzervdoboz gyűjtő. Ezekre az anyagokra a hasznosítás viszonylag garantálható: a papírra egyértelműen megvan, a műanyagra is adott (ez függ attól, hogy milyen lesz a begyűjtött anyag minősége), az üveghulladékra eddig is megvoltak a szerződéseink. Magyarországon ez még abszolút nem megoldott, de a következő években ez pozitívan változhat.

KB.: A Tetra Pak dobozokat beengedik a papírgyűjtő konténerekbe?

S.M.: Az edény nem fog tiltakozni ellene, ha bedobják.

KB.: De valami felirat lesz ezzel kapcsolatban az edényen?

S.M.: Nagyon nehéz korlátozni ezt. Hogy annak a hasznosítása mennyire lesz megoldható, azt nem tudom. Lehet, hogy a válogatóműben a maradék szemétbe kerül. Nem lehet kitiltani, mert lesz, aki direkt bedobja, erre számítunk. Nem az a célunk, hogy korlátokat állítsunk a lakosság elé. Az első időszakban vizsgálni fogjuk a lakosság hozzáállását: mennyire lesz tiszta a gyűjtött anyag, milyen módon állnak a lakosok a gyűjtéshez, lesz-e rongálás, próbálnak-e kivenni anyagot a konténerekből, stb. A győriek tapasztalatait többször meghallgattuk, ebből sok értékes tanulságot le lehet vonni.

KB.: Vizsgálták egyébként előzetesen a szociológiai vonatkozásokat, a lakossági attitűdöket a hulladékgyűjtés terén?

S.M.: Az első 100 sziget helyének kialakításánál elsősorban az önkormányzatok szempontjait vettük figyelembe. A következő 500 sziget kialakításánál már figyelembe vesszük ezeket is. Ezt előre vizsgálni, szimulálni nagyon nehéz. A hajdani kísérleti szelektív gyűjtések tapasztalatai ma már nem sokat érnek. Könnyen lehet, hogy az edényzeten is hamar változtatni kell majd, mert némelyik nagyon hamar megtelik majd. Nagy valószínűséggel a PET-palackos konténert gyakrabban kell majd üríteni, sőt nagyobb konténerekre is szükség lehet. Könnyen előfordulhat az is, hogy az üveggyűjtő edények is zsúfoltak lesznek, mert azzal számolunk, hogy bizonyos vállalkozások a hulladékaiktól a gyűjtőszigeteken keresztül fognak megszabadulni. Ebben az az igazságtalan, hogy a lakosság fizet, a vállalkozások pedig nem fizetnek, így a lakosok finanszírozzák az ő hulladékaik szelektív gyűjtését is.

KB.: A hulladéktörvény módosítását leállították, pedig éppen ez volt a lényege, hogy a gazdálkodó szervezeteknek is kötelező legyen a közszolgáltatáshoz csatlakozni...

S.M.: Mi nagyon örülnénk, ha ez megvalósulna. A hulladékgazdálkodási törvényt én alapvetően EU-konformnak tartom, de önmagában kevés az, ha a jogi alapok rendben vannak. Az érdekeltségi viszonyokat is ki kell alakítani, magyarul gazdaságilag érdekeltté kell tenni a gyártókat, a forgalmazókat és a fogyasztókat is, hogy a hulladékukkal jobban törődjenek. Nagyon kell a termékdíj vagy a licenszdíj, sőt a költségvetési pénz, mert tudomásul kell venni, hogy kezdetben ebbe pénzt kell pumpálni. A környezetvédelem és a hulladék először pénzt visz, legfeljebb csak később hoz vissza.

A szelektív gyűjtés nem cél, hanem csak eszköz. Állandóan a gyűjtésről beszélünk, pedig a hasznosításról kellene beszélni. Az Európai Unió nem írja elő a szelektív gyűjtést, csak annyit mond, hogy hasznosítani kell bizonyos hulladékokat. Addig Magyarországon nem lesz komoly hasznosítás, amíg nem rendelnek hozzá forrásokat, és addig nem is lehet pontosan betartani a rendeleteket.

KB.: Milyen forrásokból tudnak gazdálkodni ennél az első 100 gyűjtőszigetnél?

S.M.: Ennek a fedezete fővárosi pénz. Néhány százmillió forintról van szó.

KB.: Sokan a házhozmenő szelektív gyűjtést tartanák célravezetőnek, ebben nem gondolkodtak?

S.M.: Tudjuk, hogy kényelmesebb lenne a lakosságnak, de nem tudnák megfizetni. Ezt még Svájcban sem tudják a polgárok fenntartani!