A szelektív gyűjtés fogalma

A felmérésben résztvevő gyerekek kétharmada találkozott már a szelektív gyűjtés kifejezéssel, ez azonban messze nem jelenti azt, hogy pontosan meg tudták volna határozni a jelentését. A legtöbben érezték/értették, hogy hulladékok különválogatásáról van szó, de csak 18%-uk tudott konkrét példát írni arra, hogy a folyamat során mi is történik.

Sajnos még tovább rontja a képet az a kapott eredmény, miszerint a szelektív gyűjtés "miértjével" a gyerekek még ennél is kevésbé voltak tisztában. A spontán kérdéseknél csak minden tizedik válaszadó hozta kapcsolatba az újrahasznosítást a szelektív gyűjtéssel. Pedig az újrahasznosítás fontosságával sokan tisztában vannak, ugyanis az újrahasznosítással foglakozó segítő jellegű kérdésblokkban kiderült, hogy a gyerekek kétharmada a válogatott hulladékot újrahasznosítaná. Igaz, akadtak olyanok is, akik a szelektíven gyűjtött hulladékokat elégetnék, szeméttelepre vinnék, vagy más módon "semmisítenék meg".

Újrahasznosítható hulladékok

A diákok fejében az újrahasznosítható hulladékok között a papír áll az első helyen, s ez jól jelzi, hogy az iskolai papírgyűjtések hatása nem múlik el nyomtalanul. Viszonylag sok gyerek (50%) sorolta a műanyagokat és az üveg hulladékokat az újrahasznosíthatók közé, ez valószínűleg a fokozatosan visszaszoruló, de még mindig létező visszaváltós rendszerek hatása.

Veszélyes hulladékok

A fentiekhez hasonlóan a gyerekek számára a veszélyes hulladékok különgyűjtésének lényege, sőt, nemegyszer a "veszélyes hulladék" megnevezés tartalma sem egészen világos, többen ugyanis a balesetveszélyes hulladékokat (pl. törött üveg) is ide sorolták. A gyerekek közel fele azt azonban tudta, hogy az elemek veszélyes hulladékok. Minden ötödik gyerek gondolta úgy, hogy az elemek újrahasznosíthatóak, azaz feltételezhetően ők ezért gyűjtik külön, s nem abból a megfontolásból, hogy a veszélyes hulladékokat éppen "veszélyes" tulajdonságaik miatt el kell különíteni a "háztartási" hulladékoktól. A mindennapok gyakorlata (értsd: az iskolai elemgyűjtés) tehát megfelelő tájékoztatás nélkül félrevezető is lehet.

Iskolai és otthoni gyűjtés

A felmérés külön kérdéscsoporttal vizsgálta az iskolai és az otthoni szelektív gyűjtés gyakorlatát. Az iskolákban - mint a fentiekből már kiderülhetett - alapvetően kétféle hulladékot gyűjtenek: papírt kampányszerűen, elemet pedig folyamatosan. Ezeket a gyűjtéseket azonban a gyerekek legtöbbször nem tartják egyértelműen szelektív gyűjtésnek. Hatásuk azonban sokszor jelentkezik az otthoni gyűjtés során. A válaszadók több mint fele jelezte ugyanis, hogy otthonában már gyűjtött külön bizonyos típusú hulladékokat. Igaz, a későbbi támogatott kérdések nyomán kiderült, hogy sok esetben az otthoni különgyűjtés nem a ?hagyományos? szelektív gyűjtést jelentette, hanem az alkalmanként keletkező háztartási hulladékok, építési törmelék elkülönített gyűjtését és elszállíttatását. A valóban rendszeresen szelektíven gyűjtő családok elsősorban a papírt, az elemeket és az üvegeket teszik külön.

Hulladékudvar=szeméttelep?

A "hulladékudvar" elnevezést sokan a hagyományos szemétteleppel azonosítják. A szelektív gyűjtéssel és az újrahasznosítással való kapcsolatát csak kevesen ismerték fel. A kérdőívek szerint a gyerekek 18%-a járt már hulladékudvarban, de a hulladékudvarokra vonatkozó kérdéscsoport alapján az esetek egy része valószínűleg szeméttelepi látogatást jelentett. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy többen nem hasznosítható szemetet vittek a "hulladékudvarba".

A szelektív gyűjtés és a környezetvédelem

A legtöbb gyermek úgy becsülte, hogy a különgyűjtés hatására a nem hasznosítható szemét mennyisége kb. 50%-kal csökkenthető, ennek ellenére a szelektív gyűjtést költségesebbnek ítélték, mint a jelenlegi rendszert. A magasabb költségeket a megkérdezettek kétharmada vállalta volna (ez persze a még nem kereső gyerekek körében nem egészen releváns kérdés - a szerk.). A szelektív gyűjtés további hasznának legtöbben a környezet megóvását, a ?tisztább, egészségesebb környezetet, levegőt?, az anyagok újrahasznosítását tekintették.

A jelenleg működő szelektív gyűjtési rendszerek kapcsán elsősorban külföldi példákat említettek, a budapesti hulladékudvaros szelektív gyűjtésről nem sokan emlékeztek meg. Egy jól működő rendszer kialakításához egyébként gyűjtőhelyek kialakítását, gyűjtőkonténerek kihelyezését, az önkormányzatok és minisztériumok támogatását igényelnék, de megfogalmazódott az összefogás és a nagyobb elkötelezettség igénye, sőt, saját felelősségérzetük, aktívabb közreműködésük szükségessége is (?környezetvédő gyerekek?).

A rendszer hazai kialakulását illetően a gyerekeknek nem nagyon vannak illúzióik: az elkövetkező 3-5 évben nem számítanak kiépülésére, e tekintetben inkább 5-10 vagy 10-25 évben gondolkodnak, bár a ?25-50 év? és az ?50 éven belül sem? típusú válaszokat is viszonylag sokan jelölték be.

Megelőzés

A felmérés kitért a megelőzés, a szemétcsökkentés lehetőségeinek felvázolására is. Egyik kérdésükben azt firtatták, hogy vajon a hulladékok teljes életciklusát vizsgálva mely területeken lehetne elérni a szemét mennyiségének csökkentését. A válaszokban ismét megjelentek mind a saját felelősségre vonatkozó megállapítások (?ne szemetelj!?), ezzel megegyező szavazatot kapott az ?újrahasznosítás? ill. valamivel kevesebbet a ?szelektív gyűjtés?, majd a ?több takarítás és kuka? igénye. Igen elgondolkodtató, hogy ?környezetbarát gyártás, csomagolás?, a ?feleslegmentes gazdálkodás, takarékosság?, a ?környezetbarát fogyasztás?, a ?tárgyak ismételt felhasználása?, a ?felhívás, tájékoztatás? típusú válaszokat igen kevesen tartották a szemétcsökkentés lehetséges módjának.

Ez is jelzi, hogy a szelektív hulladékgyűjtés hangsúlyozása önmagában, az összefüggésekből kiragadva nem segíti elő a hulladékcsökkentés legfontosabb elemének, a megelőzés lényegének megértését. A reprezentatív felmérés igencsak elgondolkodtató abból a szempontból is - írják a szerzők -, hogy az elmúlt évek ilyen tárgyú, komolyan támogatott oktatási, nevelési (főként kiadványok szerkesztéséből álló) programjai milyen gyakorlati, kézzel fogható és legfőképpen lemérhető eredményt hoztak az iskolások körében. A jelenlegi ismeretek és szocializáló napi gyakorlati lehetőségek - a felmérés alapján - nem nevezhetők EU konformnak. Sebaj majd felmentést kérünk, mint a tornaórán?