Intézményes guberálás
A KukaBúvár 2003. tavaszi számában arról írtunk, hogy hogyan változtak meg a Székesfehérvár melletti hulladéklerakó tulajdonviszonyai. Azóta kétségbeesett leveleket kaptunk, amiből kiderül, hogy az üzemeltetésben is furcsa változások történtek, ennek jártunk utána.
A Depónia Kft. által üzemeltetett csalapusztai lerakón napszámosok is dolgoznak, akik feladata a hasznosítható hulladékok " PET-palack, karton, stb. " újrafeldolgozás céljából történő kiválogatása, még mielőtt a szemét takarása megtörténik. Ez helyes, pozitív cselekedet. Az már viszont kevésbé, hogy tevékenységük és hazaballagásuk során bizonyos dolgok (lejárt szavatosságú élelmiszer, műszaki cikkek, használtnak vélt holmik) is újra kapun kívül kerülnek, ezt sem a telep biztonsági őrei, sem pedig a Depónia műszaki igazgatója nem tudják megakadályozni. Vagy nem is akarják
A legényeket egy csepeli vállalkozó (Vállalkozó) szervezte a Keletinél, állampolgárságukat tekintve többségük külföldi, papírjaik állítólag rendben vannak, s velük több helyszínen "sakkozik" (a Vertikál Rt. által üzemeltetett polgárdi lerakón is ő dolgozik be). Érdekes egybeesés, hogy a fiúk akkor érkeztek fehérvári illetve pátkai " albérletnek, emberi lakóhelynek nehezen nevezhető " szállásaikra, amikor a Depónia Kft. megkezdte tevékenységét: 2002. elején.
A képlet egyszerű: a Vállalkozó, mint a Depónia alvállalkozója végzi az értékes hulladék kiválogatását, így egyszerű az adminisztráció: a fiúk talán nincsenek bejelentve, őket a Vállalkozó fizeti zsebből (2000 Ft/nap/fő). Józan ésszel gondolkodva a Vállalkozó haszna mindebből nem lenne sok, hacsak esetleg nem spórolna a járulékokon, vagy nem kerülne értékesítésre a telepről kihozott, ÚJRAHASZNÁLHATÓ szajré (naná, hogy feketén). Ha mégis ellenőrizni jönnének, a Depónia keze a legtisztább, hiszen ő tulajdonképpen nem is csinál semmit. Csak megbíz. Ám a kontroll is csak ímmel-ámmal megy (vagy kétballábas a rendőrség, a munkaügy, a megyei ÁNTSZ, vagy nem is érdekük). Szemtanúk szerint a Pátkán lakó, állandóan változó létszámú (4-12 fő) csapat naponta több hatalmas, szeméttel megrakott táskával érkezik meg helyközi buszjáraton(!) a munkából, amelyekben szupermarketből származó, még fogyasztható, ám már nem értékesíthető élelmiszer, szőnyegtekercsek, sőt még defektes rádiók is akadnak. A hulladék utaztatása és majdani felhasználása közegészségügyi szempontból meglehetősen aggasztó.
Az összegyűjtött, értékesebb tárgyakat a szálláshelyekről a Vállalkozó szállítja el. A kevésbé értékes cuccokra helyi romák a vevők, vagy a munkásoké marad, fogják fel prémiumnak. Nem sikerült kiderítenünk, hány rúd szalámi ér egy pásztorórát a romák által szerzett prostituálttal, mindenesetre messzire hallatszott az üzlet sikeres megköttetése. A hazahurcolt, értékesíthetetlen hulladék pedig csak gyűlik-gyűlik, a Vállalkozó időnként " felszólításra " elfuvarozza. A melósok régebben "elmondásuk szerint " a szekuriti tudtával jöttek ki a telepről megrakodva, mivel a szemhunyásért amazok is kaptak jutalékot. Ez az őrgarnitúra viszont már nem dolgozik a szeméttelepen
A Depónia műszaki igazgatója (korábban a lerakó telepvezető-helyettese), Bán Zalán szerint a lerakóról elvileg semmit nem lehet kivinni, mert a kapuban álló biztonsági őrök nem engednek ilyesmit (nekünk olybá tűnt, hogy nem is biztos, hogy vannak őrök, ha mégis, akkor csak egy), a táskákban pedig a munkaruhájuk van (biztos mosni viszik minden nap). Ezzel csak az a gond, hogy reggel munkába menet lapos a táska, visszafele jövet púpos Érdekes, hogy Bánnak nincs tudomása arról, hogy a Depónia autója vitte ki Pátkára a munkások után eredeti kartondobozban a kicsi műszaki hibával rendelkező hifitornyot és a táskákat. B.Z. nem egyszer volt már a pátkai "bűnhelyen", intézkedése után azonban csak egy-két napig volt rend (értsd: pakkok nélkül jöttek a fiúk), utána minden a régi mederben folyt / folyik. A Vállalkozó egyébként azt állítja " nem csak most, hanem egy évvel ezelőtt is ", hogy "a dolgozók tartózkodási engedélye már intéződik".
Ha csakugyan motozás van a lerakó bejáratnál, attól a poggyászt még mindig ki lehet vinni, mondjuk a szemétszállító járművek vezetőfülkéjében, esetleg a hulladékgyűjtő raktérben. Utána pedig ki lehet hajítani egy előre megbeszélt helyen, vagy esetleg elrejteni a csalai buszmegállónál. Ennek annál is inkább nagy esélye van, mivel már megtörtént, hogy a telepről a Vállalkozó hozta ki a munkásokat táska nélkül, ők viszont Pátkán a buszról már csomagostul szálltak le. Bárhogyan is van technikailag megszervezve, az bizonyos, hogy hihetetlen mennyiségű hulladék kerül ki folyamatosan a lerakóból.
A fenti körülményekből arra lehet következtetni, hogy a Depónia Kft. vezetése kezdetektől fogva tud a sorozatos illegális hulladékcsempészetről, azonban eszük ágában sincs ezt megakadályozni: a telep gazdaságos üzemeléséhez elengedhetetlen az utóválogatás, ez pedig a hatóságok színlelt vagy valós vaksága mellett minden határon túl művelhető.